Csikós

Előadás a studióban.

CSIKÓS

Szigligeti Ede népszínműve három részben. Móricz Zsigmond átírásában.

Énekszámait szerzette: Szerdahelyi József

Közreműködik: Kőrösi Dudus Zoltán cigányzenekara

Rendező: Nagy Adorján

Személyek: Márton, csikósgazda – Bihary József, Andris csikósbojtár – Görbe János, Kiss Bálint, jobbágygazda – Gőárday Lajos, Rózsi, leánya – Mészáros Ági, Erzsók asszony, sógorasszonya – Szabados Piroska, Özvegy Karvassyné és Ormódyné – Sitkey Irén, Ormódy Asztolf, fia Palóczy László, Ormódy bence, Asztolf unokabátyja – Kamarás gyula, Szárnyai, szomszéd földesúr – Koltay Gyula, szolgabíró – Sugár Lajos, jegyző – Fehér gyula, tanító – tamás József, komornyik – Gulyás Menyhért, csapláros – Bodonyi Béla, csaplárosné – Török Erzsi, cigány – Szaly Pál, Ferkó, csikósbojtár – Tatai József

Történik a Hortobágyi-puszta szélén, 1947-ben.

Ormódy Bence, lecsúszott gavallér, unokaöccsénél, Ormódy Asztolfnál és ennek másodszor is férjhezment édesanyjánál özv. Karvassynénálé él rokoni kegyelemkenyéren. Asztolf úrfi szemet vetett egy jobbágyuknak, az öreg Kis Bálintnak jó és szép leányára, Rózsira. Bence, aki mindenáron be szeretne ülni az Ormódy-vagyonba, öccsét el akarja tétetni láb alól.: az őrség törvénye alapján így reá szállna minden vagyon. Azon mesterkedik hát, hogy a lánya becsületét féltő öreg jobbágyot Asztolf ellen ingerelje, s gyilkosságba ejtse. András, Rózsi szerelme, aki előző délután az úrfi életét mentette meg megvadult lova megfékezésével, szemrehányást tesz Asztolfnak. Bence a fejszével agyonüti az öccsét. Bence a bíróság kezére jut, s Rózsi meg András egymáséi lesznek.

1948. január 12. 18.10-, BUDAPEST I. 50 perc

Ismétlés:

1948. március 7. 18.40. BUDAPEST I.