Csikós (1948)
Magyar hangjáték
Színlap
Előadás a studióban.
CSIKÓS
Szigligeti Ede népszínműve három részben. Móricz Zsigmond átírásában.
Énekszámait szerzette: Szerdahelyi József
Közreműködik: Kőrösi Dudus Zoltán cigányzenekara
Rendező: Nagy Adorján
Személyek: Márton, csikósgazda – Bihary József, Andris csikósbojtár – Görbe János, Kiss Bálint, jobbágygazda – Gőárday Lajos, Rózsi, leánya – Mészáros Ági, Erzsók asszony, sógorasszonya – Szabados Piroska, Özvegy Karvassyné és Ormódyné – Sitkey Irén, Ormódy Asztolf, fia Palóczy László, Ormódy bence, Asztolf unokabátyja – Kamarás gyula, Szárnyai, szomszéd földesúr – Koltay Gyula, szolgabíró – Sugár Lajos, jegyző – Fehér gyula, tanító – tamás József, komornyik – Gulyás Menyhért, csapláros – Bodonyi Béla, csaplárosné – Török Erzsi, cigány – Szaly Pál, Ferkó, csikósbojtár – Tatai József
Történik a Hortobágyi-puszta szélén, 1947-ben.
Ormódy Bence, lecsúszott gavallér, unokaöccsénél, Ormódy Asztolfnál és ennek másodszor is férjhezment édesanyjánál özv. Karvassynénálé él rokoni kegyelemkenyéren. Asztolf úrfi szemet vetett egy jobbágyuknak, az öreg Kis Bálintnak jó és szép leányára, Rózsira. Bence, aki mindenáron be szeretne ülni az Ormódy-vagyonba, öccsét el akarja tétetni láb alól.: az őrség törvénye alapján így reá szállna minden vagyon. Azon mesterkedik hát, hogy a lánya becsületét féltő öreg jobbágyot Asztolf ellen ingerelje, s gyilkosságba ejtse. András, Rózsi szerelme, aki előző délután az úrfi életét mentette meg megvadult lova megfékezésével, szemrehányást tesz Asztolfnak. Bence a fejszével agyonüti az öccsét. Bence a bíróság kezére jut, s Rózsi meg András egymáséi lesznek.
1948. január 12. 18.10-, BUDAPEST I. 50 perc
Ismétlés:
1948. március 7. 18.40. BUDAPEST I.
Korabeli ajánlószöveg
Ormódy Bence, lecsúszott gavallér, unokaöccsénél, Ormódy Asztolfnál és ennek másodszor is férjhezment édesanyjánál özv. Karvassynénálé él rokoni kegyelemkenyéren. Asztolf úrfi szemet vetett egy jobbágyuknak, az öreg Kis Bálintnak jó és szép leányára, Rózsira. Bence, aki mindenáron be szeretne ülni az Ormódy-vagyonba, öccsét el akarja tétetni láb alól.: az őrség törvénye alapján így reá szállna minden vagyon. Azon mesterkedik hát, hogy a lánya becsületét féltő öreg jobbágyot Asztolf ellen ingerelje, s gyilkosságba ejtse. András, Rózsi szerelme, aki előző délután az úrfi életét mentette meg megvadult lova megfékezésével, szemrehányást tesz Asztolfnak. Bence a fejszével agyonüti az öccsét. Bence a bíróság kezére jut, s Rózsi meg András egymáséi lesznek.
Forrás: Magyar Rádió; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Szerző: | |
|---|---|
| Rendező: | |
| Színészek: | |
| Zeneszerző: | |
| Zenei közreműködő: | |
| Játékidő | 50 perc |
|---|---|
| Bemutató dátuma | 1948. január 12. |
| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Népszínmű |
| Régió | Magyarország (közrádió) |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Releváns földrajzi régió | Vidék |
| Időszinkronitás | Szinkron |
A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2021. 09. 28.; Revíziók: 2024. 04. 05.; 2025. 09. 04.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió Hivatal
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Barcs Sándor (1948) | Ortutay Gyula (1945-1948);
- Aktuális osztály: Az Aktuális osztályon készültek az aktualitásokra reagáló hangjátékok (1947-1949) | Vajna János (1948) | Pamlényi Ervin (1945-1949); Forrás Forrás
- Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Kolozsvári Grandpierre Emil és Cserés Miklós (1947-1949) | Cserés Miklós (1945-1949); Forrás Forrás
- Falurádió: A falurádióban is készültek (1947-1949); Forrás
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Pápa Relli (1946-1949) | Irodalmi Osztályon belül (1946-1954); Forrás
- Irodalmi Osztály: Képes Géza - Falurádió indítója, a Gyermekrádió megindítása. (1946-1954) | Kolozsvári Grandpierre Emil és Cserés Miklós (1947-1949) | Pamlényi Ervin (1945-1949) | Kolozsvári Grandpierre Emil (1946-1949); Forrás Forrás Forrás Forrás
- Műsorigazgató: Schöpflin Gyula (1946-1949);
- Prózai osztály: Vajna János (1948);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.



