Hodzso Hidedzsi

Az özvegyember története

Japán hangjáték magyar változata

Szülői felügyelettel

50 perc

1965. december 07.

(Legalább 3 ismétlés. Műsoron tartva 37 éven át)

Abszurd | Baljós hangulatú | Családi kapcsolatok | Érzéki | Könnyfakasztó | Meghitt | Pszichológiai | Reménytelenül romantikus | Szokatlan | Természetfölötti | Visszaemlékezés |

Eredeti hangjáték
Fordítás

Megközelítés:
Tragikus |Abszurd |

Magyar Rádió

Összefoglalás

A főhős felesége halála után megismerkedik egy lánnyal, aki lassan átveszi felesége szerepét, de csak egy pontig, mert azon túl csak akkor mehetne, ha ember volna… Meglépi-e a férj ezt a lépést is, minden figyelmeztetés ellenére?  A rókalányról szóló lírai, japán szerelmes történetet Latinovits Zoltán történetmesélése és a japán zenei háttér teszi sejtelmessé.

Színlap

Hódzsó Hidedzsi japán író rádiódrámája

Fordította: Vajda Miklós

Zenszerző: Vujicsics Tihamér

Közreműködik Berki Géza

Harugata – Latinovits Zoltán, Tomone –
Domján Edit, Akinobu – Kaló Flórián,
Dajka – Völcsey Rózsi
Km. Berki Géza, Lajos Attila, Milkovits
György és Petz Ferenc
Dramaturg: Maráz László

Rendező: Cserés Miklós dr.

1965. december 7. 21:11, Kossuth (50 perc)

1983. október 16. 3. m. 22.00

1996.11.27. 21.56, Petőfi

2002. dec. 25. B 10.05

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása

Szerző:
Rendező:
Dramaturg:
Színészek: (4 fő, átl. 43 év)
Fordító:
Zeneszerző:
Korhatár (ifjúságvédelmi)Szülői felügyelettel
A korhatár indoklása

A mű lényege a szerelmi fájdalom körbejárása

Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 50 perc
Bemutató dátuma 1965. december 07.
Rádiós műfaji besorolás Eredeti hangjáték
Fordítás
Szemléletmód, alműfaj, tematika Tragikus
Abszurd
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Státusz Önálló mű
Technikai adatok Monó
Nyomtatott megjelenés Gábor Viktor (szerk.): A sötét torony. 25 hangjáték. Európa, Budapest, 1969
Szövegforma DIalógus
Előforduló releváns játékterek Otthon
  • Otthon
  • Természeti objektum/karakteres tájforma (pl. barlang, sivatag)
  • Absztrakt tér vagy varázstér
Releváns földrajzi régió Vidék
  • Vidék
  • Külföld
  • Absztrakt tér
Időszinkronitás Szinkron
  • Múlt
  • Absztrakt
Megidézett kor (nemzetközi) Korra utalás nélküli cselekmény
  • Kor nem értelmezhető
Történetszál Kapcsolattörténet
  • Kapcsolattörténet
Narratíva/konfliktustípus Szenvedéstörténet, Átváltozás
  • Szenvedéstörténet
  • Látogatás egy másik világban
  • Átváltozás
Társadalmi címkék

Magánéleti dráma

Történet időtartama Több hónap
  • Több hónap
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Nyelvezet Emelkedett stílus
Főbb szereplőviszonyok Magánéleti (nem szerelmi), Szerelmi/szexuális
  • Magánéleti (nem szerelmi)
  • Szerelmi/szexuális
  • Ontológiai-hierarchikus
Releváns státuszváltozás és életesemény Lélektani összeroppanás, Halál
Főszereplők releváns kora Középkorú
Narrátor Férfi narrátor, Szereplő
Narráció helye Rezonőr
Párbeszédek jellege Férfi-nő, Férfi belső monológ
Zenei jellemzők Háttérzene
Dramaturgiai egyéb adatok Rádiószerű
Zenei tipológia Egzotikus/nak tűnő hangszerek, Egyéb szólóhangszer
Kódolás kész? Kész

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió és Televízió (MRT)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Tömpe István (1962-1974);
  • Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981);
  • Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Baráth Györgyné (?) Venczel István? (1965);
  • Irodalmi Főosztály: Zentai János (1963-1973);

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.