Frank Wedekind

A tavasz ébredése

Frank Wedekind színmuve

Összefoglalás

Kamaszfiúk és -lányok első találkozásai a nemiséggel, a másik nemmel, a gyötrő érzésekkel, amiben a felnőttek nem hogy nem segítenek, de fokozzák a gyötrelmeket, akár a lányanyaként halálba is kergetve fiút és lányt. A társadalom 1891 óta nem sokat változott: a darab ma is zavarba ejti a hallgatót, de talán hasznosan „forgathatja” az a fiatal, aki ma sem kap felnőtt választ a kamaszkor kérdéseire.

Színlap

Frank Wedekind színművének rádióváltozata (1983)

Bányay Géza fordítását felhasználva rádióra alkalmazta: Forgács András

Rendező: Csizmadia Tibor

Technikai munkatárs: Takács Péter és Szalay József

Zenei munkatárs: Takáts György

Dramaturg: Solténszky Tibor

Szereplők:

Menyhért – Fazekas István

Moritz – Tóth József

Wendla – Csonka Ibolya

Thea – Pregitzer Fruzsina

Hans – Sípos András

Ernst – Kaszás Gergő

Meyer – Bardóczi Attila

Robert – Méhes László

Ilse – Eszenyi Enikő

Bermanné, Wendla anyja – Bodnár Erika

Gáborné, Menyhért anyja – Császár Angela

Gábor úr, Menyhért apja – Kertész Péter

Igazgató – Kovács János

Hittan tanár – Baranyi László

Görögtanár – Tarsoly Elemér

Matematikatanár – Versényi László

Pedellus – Vándor József

Stiefel papa – Zenthe Ferenc

Probst bácsi – Képessy József

Ismeretlen férfi – Sinkó László

1983.04.28. 19.15, 85 perc
1986. október 17, 13:05 3. Műsor

2002. nov. 9.
2011. április. 11. 21:36 Bartók Rádió- HangJátékTér

Cikk: Solténszky Tibor: Wedekind: A tavasz ébredése, Rádió és Televízió Újság, XXVIII. évf. 1983. IV.25-V. 1., 7. o.

A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Frank Wedekind színmuvét – Bányay Geyza fordításának
felhasználásával – rádióra alkalmazta: Forgács András
Szereplok:
Menyhért – Fazekas István, Moritz – Tóth József, Wendla – Csonka
Ibolya, Thea – Pregitzer Fruzsina, Hans – Sipos András, Ernst –
Kaszás Gergo, Meyer – Bardóczi Attila, Robert – Méhes László, Ilse –
Eszenyi Eniko, Bermanné – Wendla anyja – Bodnár Erika, Gáborné,
Menyhért anyja – Császár Angela, Gábor úr, Menyhért apja – Kertész
Péter, Igazgató – Kovács János, Hittantanár – Baranyi László,
Görögtanár – Tarsoly Elemér, Matematika tanár – Versényi László,
Pedellus – Vándor József, Stiefel papa – Zenthe Ferenc, Probat bácsi
– Képessy József, Ismeretlen férfi – Sinkó László
A felvételt Takács Péter és Szalay József készítette
Zenei szerkeszto: Takáts György
Dramaturg: Solténszky Tibor
Rendezo: Csizmadia Tibor (1983)
(az 1983. április 28-i adás ism.)
(További ismétlése: 1988.márc.13., 2002. 11. 09. K 20.34)
(Wedekind 90 éve halt meg)

Ismétlések dátumai: 1986-10-17|2002-11-09|2008-03-09|2010-06-21|2011-04-11
NAVA ID-k: 3421901

Korabeli ajánlószöveg

Serdülőkorában az ember még gyerekként él, de egyre gyakrabban kívülről látja magát — ezért aztán a legszívesebben tudomást sem venne sem a nála kisebbekről, sem a tőle idősebbekről. Világa korosabb hányadával azonban kénytelen állandó csatát vívni. A benne zajló furcsa változások feléjük közelítik, az ő kész, merev, felnőtt világuk irányába taszigálják szerencsétlent, ahol minden pillanatban éreznie kell furcsaságát, kívülről érkezettségét. Ez a kész, felnőtt világ azonban nem siet segítségére, sőt, nehezíti helyzetét. Csökönyösen ismételgetett gólyamesékkel, iskolai fegyelmivel, időnként korbácsütésekkel, időnként , csupán” egy-egy értetlen kérdéssel, gesztussal, pillantással.

Frank Wedekind 1891-ben, az elsők között leírta, pontosabban, megírta mindezeket. Nem is talált rá színházat, hogy A tavasz ébredése című színdarabját bemutassa; főleg a cenzúra miatt. A cenzúrán kívül talán az is szerepet játszott ebben, hogy a felnőtt társadalom sosem szeretett igazán szembenézni ezekkel a problémákkal, kerülte magát a kérdést is, hogy ne kelljen szemlesütve a választ elkerülni. Így-úgy túlbotorkálván a nehéz éveken, generációk sora igyekezett törölni emlékezetéből a pubertás küzdelmes, gyötrő; szép és megalázó pillanatait. Beálltak a fenyítők, korbácsolók, értetlenül pislogók hadrendjeibe.

Teherbe esett kislányok, öngyilkos szűzfiúk, a doktorok angyalcsináló szereitől elpusztuló leányanyák, kamasz kurtizánok, vagy csak homo-erotika, önkielégítés, megtört, tompa tekintetű javítóintézeti szökevények — íme az eredmények listája. Frank Wedekind olyan naiv nyiltsággal írta meg véleményét ezekről a dolgokról, amely már-már a cinizmus határán van. Nem csodálom, hogy prűdebb korok nehezen viselik el ezt a fajta nyíltságot.

A színmű (alcíme szerint gyermektragédia) 15 év fáradhatatlan propagandája után végül
színre került Berlinben, a Max Reinhardt szervezte Kammerspiele színpadán. Kirobbanó, botrányos siker. 1907. május 12-én Kosztolányi Dezső a társulat budapesti vendégjátéka alapján számolhatott be a Pesti Napló olvasóinak a darabról, az előadásról.

„Ez a tragédia mintha csak ontaná magából az izzó, perzselő hőhullámokat, hozzánk ér elernyesztő melege, s a színház levegője tűzzé változik. Az átkos tavasz, a printemps maudits vonul fel infernális dübörgéssel, és kérlelhetetlenül követeli a maga jogait a gyermeken, ártatlan, gyenge fiatal fiúkon és leányokon, akik elfulladt mellel, összeszoruló torokkal küzdenek; ellene, meginganak és elbuknak.” … „Ma különben valóságos forradalom volt a színházban, a nézőtér csatatérré változott, hol az ellentétes művészi irányok viaskodva keltek síkra. A második felvonás egyik jelenete után pedig egy — hír szerint előre felbérelt — klerikális csapat fütyülni kezdett, mire az egész színház tapssal, éljenzéssel zajos ellentüntetést rendezett.”

1923-ban a Belvárosi Színház tűzte műsorára, Hegedűs Tibor rendezésében. Kosztolányi ezt is megnézte: „Nem az a tavasz, nem a régi, semmi esetre. … Azóta Wedekind, ki az Álarcos úr szerepét mondta rekedt és mégis süvöltő hangján, meghalt, és a költő beérkezett a polgári színházba.”
1979-ben a Józsefvárosi Színházban tűnik fel ismét, Ács János rendezésében. A következő évben az Európa Kiadó megjelenteti Wedekind hét színművét egy kötetben, amelyben Almási Miklós így kezdi rövid elemző tanulmányát: „Ne szépítsük: Wedekind elfelejtett drámaíró.” És valóban így van. A tudomásul-nem-vétel csendje veszi körül a modern dráma egyik megalkotóját, Brecht szellemi atyját.. (Hogy Brecht nem csupán az elidegenítő távolságtartás gesztusát vette át Wedekindtől, arra első drámája a bizonyíték: Baal című darabjával a wedekindi életmű legjelentősebb darabjainak, a Lulu drámáknak a tükörképét teremti meg a démoni, animális nő férfiváltozatát, ugyanazokkal a költői, drámatechnikai eszközökkel.)

Nem szándékom tisztán szakmai vizekre evezni, így hát Kosztolányi szavaival ajánlom figyelmükbe a Világszínház új bemutatóját: „Istentelen kacaj, könnyező ártatlan- ság. Regényessége a fiatalságnak. Mindenekelőtt pedig a vágy ősi szembekötősdije, az ifjúság mindig megújuló harca, melyet nem tüntet el semmiféle helyes nevelés vagy nemi felvilágosítás, gyermekek tragikuma, kik diákszobában, padláson, ligetben magukra hagyottan a végtelennel viaskodnak.”

Solténszky Tibor 1983

Szerző
Rendező
Színészek
Fordítók
Dramaturgok
Rádióra alkalmazók
Zenei szerkesztők
Technikai munkatársak
Takács Péter
Korhatár - edukációs skálaFiataloknak
Not safe for work (NSFW)
Korhatár - Ifjúságvédelmi skálaSzülői felügyelettel
Korhatár rövid indoklása

Szexuális felvilágosító jellegű, de csupa tragédiába torkolló darab, amitől lehet, hogy még jobban megzavarodik a gyerek

Státusz Önálló mű
Rádiós műfaji besorolás Adaptáció
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Bemutató dátuma 1983. április 28.
Ismétlések adatai

1986-10-17|2002-11-09|2008-03-09|2010-06-21|2011-04-11

Játékidő 85 perc
Előforduló releváns játékterek Oktatási intézmény/kollégium, Otthon
Releváns földrajzi régió Nincs információ
Időszinkronitás Múlt
Megidézett kor (magyar) 1867-1913 Kiegyezés kora, millennium, századforduló
Szemléletmód, alműfaj, tematika Tragikus
Szövegforma DIalógus
Történetszál Hálózattörténet
Narratíva/konfliktustípus Küzdelem, Szenvedéstörténet, Átváltozás
Dramaturgiai egyéb adatok Filmszerű, Rádiószerű, Szexjelenet
Történet időtartama Több hónap
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Nyelvezet Köznyelv
Főbb szereplőviszonyok Nemek harca, Magánéleti (nem szerelmi), Nemzedéki, Szerelmi/szexuális
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Diák, Szülő vagy házaspár
Releváns státuszváltozás és életesemény Lélektani összeroppanás, Halál
Főszereplők releváns kora Fiatal
Narrátor Nincs
Narráció helye Nincs narrátor
Párbeszédek jellege Gyerek-felnőtt, Fiú-lány, Fiú-fiú, Lány-lány
Zenei jellemzők Érzelmi, Háttérzene
Zenei tipológia Klasszikus zene
Korhatár - edukációs skála Fiataloknak, Not safe for work (NSFW)
Technikai adatok Sztereó
Forrásmű első megjelenésének éve 1891
Forrásmű típusa Színmű
Címkék

szexuális felvilágosítás, öngyilkosság, abortusz, nemiség, sápkór

Társadalmi címkék

Ifjúság helyzete

Kódolás kész? Kész

Vélemény, hozzászólás?