A második front mögött
Eredeti cím: Za drugim frontom / За другим фронтом vagy За вторым фронтом
Orosz mű magyar hangjáték-változata
Összefoglalás
Szovjet propaganda-színmű hangjátékváltozata, mely a szovjet bemutató utáni évben készült, s a rákövetkező évben már a magyar színpadokon is megjelent. Két fő mondanivalója van: a szovjet katonák becsületesebbek a nyugatiakénál, és a nyugati hatalmak illegális internálótáborokat tartanak (tartottak) fenn, ahová az oroszokat tették, akik nem voltak hajlandóak kémkedni nekik. A légiriadók effektjei izgalmasak, a többi élőben előadott zaj belevész a recsegő, de amúgy jó minőségű lakklemez zajába. A színészek játéka jó, a nyelvezet érthető, természetesen a különféle nemzetek képviselői között nincs nyelvi megértési nehézség, mindenki magyarul beszél, egyedül az angol fogolytábor beszervezője beszél angolos affektálással.
CSELEKMÉNY
A náci megszállás alatti Franciaországban egy női munkatáborban vagyunk, ahol a kegyetlen, maga is fogoly, de a foglyokra vigyázó nővel találkozunk. A nő üti-veri a foglyokat de maga retteg a főnökeitől, hiszen ki van nekik szolgáltatva: akkor kap előléptetést, minél kegyetlenebb. Az egyik nyugati női fogoly megöli, de egy szovjet katonalány magára vállalja, hogy mentse, akár a saját élete árán is – tényleg halálra is ítélik. De megérkezik a második front, a felmentő nyugatiak, és megmenekül. Repülőn Angliába kerül, ahol viszont megmentett barátnője csalja csapdába: vagy elárulja hazáját, vagy internálják. Közben megismerünk egy üzletembert, aki eléri, hogy ne bombázzák azt a német hadiüzemet, ahol az ő pénzügyi érdekeltségei (gyárai) vannak. Ez kiderü…
Szovjet propaganda-színmű hangjátékváltozata, mely a szovjet bemutató utáni évben készült, s a rákövetkező évben már a magyar színpadokon is megjelent. Két fő mondanivalója van: a szovjet katonák becsületesebbek a nyugatiakénál, és a nyugati hatalmak illegális internálótáborokat tartanak (tartottak) fenn, ahová az oroszokat tették, akik nem voltak hajlandóak kémkedni nekik. A légiriadók effektjei izgalmasak, a többi élőben előadott zaj belevész a recsegő, de amúgy jó minőségű lakklemez zajába. A színészek játéka jó, a nyelvezet érthető, természetesen a különféle nemzetek képviselői között nincs nyelvi megértési nehézség, mindenki magyarul beszél, egyedül az angol fogolytábor beszervezője beszél angolos affektálással.
CSELEKMÉNY
A náci megszállás alatti Franciaországban egy női munkatáborban vagyunk, ahol a kegyetlen, maga is fogoly, de a foglyokra vigyázó nővel találkozunk. A nő üti-veri a foglyokat de maga retteg a főnökeitől, hiszen ki van nekik szolgáltatva: akkor kap előléptetést, minél kegyetlenebb. Az egyik nyugati női fogoly megöli, de egy szovjet katonalány magára vállalja, hogy mentse, akár a saját élete árán is – tényleg halálra is ítélik. De megérkezik a második front, a felmentő nyugatiak, és megmenekül. Repülőn Angliába kerül, ahol viszont megmentett barátnője csalja csapdába: vagy elárulja hazáját, vagy internálják. Közben megismerünk egy üzletembert, aki eléri, hogy ne bombázzák azt a német hadiüzemet, ahol az ő pénzügyi érdekeltségei (gyárai) vannak. Ez kiderül, lelepleződik a kapitalista, akinek fontosabb a pénz, mint az emberek élete, és kiszabadul a szovjet nő, akinek így van alkalma a szovjetek felsőbbrendűségét kifejtenie.
Színlap
Vágyim Szobko drámája
Rádióra alkalmazta: Lékay Ottó
Rendező: Várkonyi Zoltán
Személyek: Tanja Jegorovna, pilótafőhadnagy – Tolnay Klári, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze; Jane Crossby, angol lány – Bánky Zsuzsa; Arthur Crossby, az apja – Uray Tivadar; Mrs. Crossby, az anyja – Makay Margit; Ralph, a vőlegénye – Bodor Tibor; Gibson, amerikai úr – Balázs Samu; Markov őrnagy, a szovjet követségen – Gáti József; Internáltak: Boguseva – Sallay Kornélia, Vaclava – Ilosvay Katalin, Jarac – Lukács Margit, Yvette – Békés Rita; Kramer kapitány, táborparancsnok -Földényi László; Schierke hadnagy, a segédtisztje – Kamarás Gyula; Mary Clair, felügyelőnő – Tőkés Anna, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze; Amerikai tiszt – Bárdi György; Egy német katona – Lázár Tihamér; Néger szakács – Gönczöl János; Női őr – Pádua Ildikó; Marinka – Gyimesi Pálma
60 perc
1950. május 5., K 22.30
1950. október 8. 20:20 Kossuth Rádió
1951. február 18., vasárnap 20:20-21:20 Kossuth rádió
1952. február 24. K 20.20 Magyar-Szovjet barátság hónapja
Lakklemezfelvételen fennmaradt
Forrás: Magyar Rádió; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Rádióra alkalmazó: | ||
| Színészek: (19 fő, átl. 37 év) | ||
|
|
||
| Korhatár (ifjúságvédelmi) | 16 - téma 16 - nyugalmat megzavaró hang | |
| A korhatár indoklása |
Az egyik szereplőt megölik. Kegyetlenkedések a fogolytáborban. |
|
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Játékidő | 60 perc | ||||||||||||||||
| Bemutató dátuma | 1950. május 05. | ||||||||||||||||
| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció |
||||||||||||||||
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Történelmi eseményjáték Háborús Szocialista Nácizmus |
||||||||||||||||
| Bemutató médium | Kossuth | ||||||||||||||||
| Régió | Magyarország (közrádió) | ||||||||||||||||
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
||||||||||||||||
| Státusz | Önálló mű | ||||||||||||||||
| Technikai adatok | Monó | ||||||||||||||||
| Szereposztás |
|
||||||||||||||||
| További szereplők |
Arthur Crossby, az apja – Uray Tivadar; Mrs. Crossby, az anyja – Makay Margit; Ralph, a vőlegénye – Bodor Tibor; Gibson, amerikai úr – Balázs Samu; Internáltak: Boguseva – Sallay Kornélia, Vaclava – Ilosvay Katalin, Jarac – Lukács Margit, Yvette – Békés Rita; Kramer kapitány, táborparancsnok -Földényi László; Schierke hadnagy, a segédtisztje – Kamarás Gyula; Mary Clair, felügyelőnő – Tőkés Anna, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze; Egy német katona – Lázár Tihamér; Néger szakács – Gönczöl János; Női őr – Pádua Ildikó; Marinka – Gyimesi Pálma |
||||||||||||||||
| Ismétlések adatai |
1950. október 8. 20:20 Kossuth Rádió 1951. február 18., vasárnap 20:20-21:20 Kossuth rádió |
||||||||||||||||
| Nyomtatott megjelenés | Vadim Mikolajevics Szobko / Вадим Николаевич Собко (1912‒1981): Za drugim frontom (1949). Magyarországi színházi bemutató 1951. Rendező: Békés András. | ||||||||||||||||
| Forrásmű címe | Za drugim frontom / За другим фронтом vagy За вторым фронтом | ||||||||||||||||
| Forrásmű első megjelenésének éve | 1949 | ||||||||||||||||
| Forrásmű típusa | Színmű | ||||||||||||||||
| Szövegforma | DIalógus | ||||||||||||||||
| Előforduló releváns játékterek | Otthon, Katonai objektum, Köztér |
|
|||||||||||||||
| Releváns földrajzi régió | Város, Külföld |
|
|||||||||||||||
| Időszinkronitás | Múlt |
|
|||||||||||||||
| Megidézett kor (nemzetközi) | 20. század, 1939-1945 Második világháború |
|
|||||||||||||||
| Történetszál | Egyhősös történet |
|
|||||||||||||||
| Narratíva/konfliktustípus | Küzdelem, Kaland(sor) |
|
|||||||||||||||
| Címkék |
internálótábor, háború, megszállás, légiriadó, kápó, kegyetlenség, kémkedés, szovjet, fogolytábor |
||||||||||||||||
| Társadalmi címkék |
Keletiek helyzete nyugati fogolytáborokban |
||||||||||||||||
| Említések |
London |
||||||||||||||||
| Történet időtartama | Több nap |
|
|||||||||||||||
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus | ||||||||||||||||
| Felvétel helye | Stúdió | ||||||||||||||||
| Nyelvezet | Köznyelv | ||||||||||||||||
| Főbb szereplőviszonyok | Faji/nemzetiségi, Politikai, Szolgálati-hierarchikus |
|
|||||||||||||||
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Erőszakszerv tagja, Kereskedő, vállalkozó, Rab/elítélt |
|
|||||||||||||||
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Erkölcsi lelepleződés (pozitív), Erkölcsi lelepleződés (negatív) | ||||||||||||||||
| Főszereplők releváns kora | Fiatal, Középkorú | ||||||||||||||||
| Narrátor | Nincs | ||||||||||||||||
| Narráció helye | Nincs narrátor | ||||||||||||||||
| Párbeszédek jellege | Nő-nő, Férfi-nő | ||||||||||||||||
| Zenei jellemzők | Főcímzene | ||||||||||||||||
| Dramaturgiai egyéb adatok | Filmszerű, Erőszak | ||||||||||||||||
| Zenei tipológia | Klasszikus zene | ||||||||||||||||
| Kódolás kész? | Kész |
A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2021. 09. 28.; Revíziók: 2024. 02. 14.; 2024. 10. 11.; 2024. 11. 20.; 2025. 05. 16.; 2025. 09. 01.; 2025. 09. 02.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió Hivatal
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Szirmai István (1949-1953); Forrás
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Irodalmi Osztályon belül (1946-1954); Forrás
- Ifjúsági Osztály: Sándor György (1950-1957);
- Ifjúsági- és Gyermekosztály: D. Huszár Klára (1950); Forrás
- Irodalmi Osztály: Képes Géza - Falurádió indítója, a Gyermekrádió megindítása. (1946-1954); Forrás
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.
















