A meggyilkolt város
Magyar hangjáték
Korabeli ajánló
Cikk: 9.oldal: ”-Csiky Ágnes Kölnben élő írónőt két évvel ezelőtt ismertem meg, amikor a Magyar Írók Első Világtalálkozója volt a fertődi kastélyban, s az eseményről tévéműsor is készült – mondja a rádiójáték rendezője, Babiczky László. – A diaszpórában élő és alkotó szerző írása az emigrációs létről szól. Két hőse, férj és feleség, távol a hazától élnek. Csak gondolatban járnak vissza Magyarországra, Budapestre. Különös játék ez, amelynek során mindketten félnek a valósággal szembesülni. Amikor ezt a történetet elolvastam, azonnal az jutott eszembe, micsoda nagyszerű alkalom ez két nagy színész számára. Igazi jutalomjáték. Temessy Hédit és Szabó Sándort kértem fel a szerepek eljátszására. Életem folyamán sokszor dolgoztam velük, az elsők között tartom számon őket a szívemben. Én egyébként is, akár egy vers kiválasztásánál is, először mindig a színészre gondolok. Sok más mellett azért is szeretek a rádióban dolgozni, mert akkor kedves színészeim közt lehetek, akik ugyancsak örömmel rádióznak, s ez nekem éltető erőt jelent.”
Színlap
Csiky Ágnes Mária hangjátéka
Rendező: Babiczky László
Dramaturg: Mesterházi Márton
Zenei munkatárs: Kakó Gyula
A hangfelvételt Varga Károly és Szarka Szilárd készítette
Közreműködtek: Nelli – Temessy Hédi, Alfréd – Szabó Sándor
Cikk: 9.oldal: „-Csiky Ágnes Kölnben élő írónőt két évvel ezelőtt ismertem meg, amikor a Magyar Írók Első Világtalálkozója volt a fertődi kastélyban, s az eseményről tévéműsor is készült – mondja a rádiójáték rendezője, Babiczky László. – A diaszpórában élő és alkotó szerző írása az emigrációs létről szól. Két hőse, férj és feleség, távol a hazától élnek. Csak gondolatban járnak vissza Magyarországra, Budapestre. Különös játék ez, amelynek során mindketten félnek a valósággal szembesülni. Amikor ezt a történetet elolvastam, azonnal az jutott eszembe, micsoda nagyszerű alkalom ez két nagy színész számára. Igazi jutalomjáték. Temessy Hédit és Szabó Sándort kértem fel a szerepek eljátszására. Életem folyamán sokszor dolgoztam velük, az elsők között tartom számon őket a szívemben. Én egyébként is, akár egy vers kiválasztásánál is, először mindig a színészre gondolok. Sok más mellett azért is szeretek a rádióban dolgozni, mert akkor kedves színészeim közt lehetek, akik ugyancsak örömmel rádióznak, s ez nekem éltető erőt jelent.”
1997. április 14. 23.15 Bartók
1997. 10. 28.
2001. ápr. 25.
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása; További forrás a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának ún. "Skontró" adatai
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Dramaturg: | ||
| Színészek: (2 fő, átl. 77 év) | ||
| Zenei szerkesztő: | ||
| Technikai munkatárs: | ||
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 44 perc | |
| Bemutató dátuma | 1997. április 14. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték Hangjáték |
|
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
Létrehozva: 2021. 09. 28.; Revíziók: 2023. 07. 09.; 2023. 07. 13.; 2023. 08. 23.; 2026. 05. 23.; 2026. 05. 26.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Hajdú István (1996-2000);
- Dramaturgia főrendező: Varsányi Anikó (1994-2002);
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Varsányi Anikó (1978-1999);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.