** A hetedik ráadás **
Összefoglalás
Fellini hangjátéka a II. Világháború idején játszódik, bár erre nincs utalás. Sőt, miután a rendezés a magyarországi felvételre – azaz az eredeti mű kreatív feldolgozására is – reflektál, a kor, melyben az események játszódnak, a XX. századon belül (a rádió születése után, természetesen) meghatározhatatlan.
A hangjáték többszörös művészeti-műfaji reflexiót kínál: Elsőként a magyar közreműködők másodpercnyi keretjátékkal utalnak (például az olasz nyelv használatával) az olasz eredetire, benne magára Fellinire. Azután a rendező (már „Felliniként”) reflektál saját rendezői szabályaira, és egy valóságosnak mondott rádiósorozatra, a „Ráadásra”, melynek ez volna a hetedik epizódja. Innentől kezdve a sorozat (ismertnek vett) szabályai szerint, a rendező levélben érkező hallgatói kívánságokat teljesít. A Levélírók, kivétel nélkül, valamilyen hangok világával, rádiózással, rádiórendezői protokollal kapcsolatos titkokra, műhelytitkokra kíváncsiak, a „rendezői-műsorvezetői” válaszok pedig minden esetben a hangillúzió sajátszerűségét segítenek tudatosítani.
Vagyis a történet egyfajta komplex önreflexív tiszteletadás a hangoknak és annak a médiumnak, mely hangokkal dolgozik.
A rendező számára minden kérés kihívás, melyeket diadalmas hősként, sorra teljesít. Megmutatja, miről beszélnek a néma halak a tengerben, feloldja az ellentmondást, hogyan rendezheti saját magát az éppen dalra fakadó műsorvezető, köznapi párbeszédet kívánságra könnyfakasztó melodrámává alakít, pusztán rendezői eszközökkel, továbbá beszélő, vidám rigmusokat éneklő vonatkerekekkel önt önbizalmat egy levélírtó utazó ügynökbe, és végül elkalauzol a fantasztikus/szürreális pályaudvarra, ahová a világban már elhangzott hangok – tehát saját éppen kimondott szövege is – „meghalni” indulnak.
Színlap
Írta: Federico Fellini
Rádióra alkalmazta: Pagnito Del Bosco
Fordította: Papp Gábor Zsigmond
Szereplők:
Rendező – Márton András, Bemondó – Ľnódi Eszter,
Szabó – Harkányi Endre, Történelem – Győri
Ilona, Színész és színésznő – Szerednyei Béla, Asszisztens – Kecskés Karina, Kínai hal –
Gryllus Dorka, Tengeri csuka – Elek Ferenc,
Tonhal – Kardos Róbert, Utazó – Széles Tamás,
Dramaturg: Simon László
Rendező: Idalberto Fei
Társrendező: Papp Gábor Zsigmond
2000. december 26. 13:04 Kossuth Rádió
2001. 01. 17. P 21.04
2005. január 17.
2017. 01. 08. 21:04 Kossuth Rádió
A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Írta: Federico Fellini
Rádióra alkalmazta: Pagnito Del Bosco
Fordította: Papp Gábor Zsigmond
Szereplők:
Rendező – Márton András, Bemondó – Ónódi Eszter, Szabó – Harkányi
Endre, Történelem – Győri Ilona, Színész és színésznő – Szerednyei
Béla, Asszisztens – Kecskés Karina, Kínai hal – Gryllus Dorka,
Tengeri csuka – Elek Ferenc, Tonhal – Kardos Róbert, Utazó – Széles
Tamás
A felvételt Tánczos Tamás készítette
Zenei munkatárs: Gebauer Mária
Dramaturg: Simon László
Társrendező: Papp Gábor Zsigmond
Rendező: Idalberto Fei, az Olasz Rádió, a RAI-TRE munkatársa (2000)
(Felvétel: 2000.10.24.)
Ismétlések dátumai: 2000-12-26|2017-01-08
NAVA ID-k: 3139078
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Fordítók | |
| Dramaturgok | |
| Rádióra alkalmazók | |
| Társrendezők |
Papp Gábor Zsigmond |
| Zenei szerkesztők | |
| Technikai munkatársak |
Tánczos Tamás |
| Korhatár - edukációs skála | Gyerekeknek is alkalmas Fiataloknak |
| Korhatár - Ifjúságvédelmi skála | Mindenkinek |
| Korhatár rövid indoklása |
A darab, bár nem gyerekhallgatóknak készült, folyamatos, játékos közeghangulata okán minden korcsoport számára élvezhető. Mivel pedig a hangzó világ és benne konkrétan a rádiózás rejtett érdekességeire rávilágít, benne jelenségeket szemléletesen tudatosít – fiatal hallgatóknak az un.”edukációs skála” kritériumai alapján kifejezetten ajánlható. |
| Státusz | Önálló mű |
|---|---|
| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Bemutató dátuma | 2000. december 26. |
| Ismétlések adatai |
2000-12-26|2017-01-08 |
| Játékidő | 36 perc |
| Előforduló releváns játékterek | Természeti objektum/karakteres tájforma (pl. barlang, sivatag), Stúdió |
| Releváns földrajzi régió | Természet, Város, Absztrakt tér |
| Időszinkronitás | Szinkron |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Komikus Paródia Abszurd Áldokumentum |
| Történetszál | Párhuzamos történetek |
| Narratíva/konfliktustípus | Kaland(sor) |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Filmszerű, Rádiószerű, Mediális önreflexió |
| Történet időtartama | Egyidejű az előadással |
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus |
| Felvétel helye | Stúdió |
| Effektek és technika | Speciális effektek, Mikrofonplánok, Belső monológ hanghatás, Párhuzamos szövegmondás, Tömeghang |
| Nyelvezet | Köznyelv |
| Főbb szereplőviszonyok | Munkakapcsolat |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Művész vagy tömegszórakoztató-művész (író kivételével), Fantasztikus képességű |
| Releváns nem-emberi szereplők | Állat, Tárgy, Meghatározhatatlan (abszurd) szereplő |
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Folyamatos (bármelyik), Elismerés |
| Főszereplők releváns kora | Középkorú |
| Narrátor | Férfi narrátor |
| Narráció helye | Szakaszos |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Férfi-nő, Férfi belső monológ |
| Zenei jellemzők | Érzelmi, Főcímzene, Háttérzene, Diegetikus élő, Zenei téma, Egyéniségtükröző |
| Zenei tipológia | Tánczene/popzene/esztrád/liftzene, Egyedi énekhang, Kórus énekhang, Egyéb szólóhangszer |
| Korhatár - edukációs skála | Gyerekeknek is alkalmas, Fiataloknak |
| Technikai adatok | Sztereó |
| Megidézett kor (nemzetközi) | 20. század, 1939-1945 Második világháború |