** A batumi sztrájk **
Dadiani Sztálin-díjas színműve
Dadiani Sztálin-díjas szinművét rádióra alkalmazta és rendezte: Várkonyi Zoltán
Személyek: Vlagyimir Iljics Lenin – Gáti József; Joszif Visszárionovics Sztálin – Gábor Miklós; Datiela, rakodómunkás – Gózon Gyula; Magdána, a felesége – Orsolya Erzsi; Elisuki, fiuk – Molnár Tibor; Cabu, Elisuki felesége – Ferrari Violetta; Givi, Elisuki fia – Balassa Gábor; Varden, Datiela unokaöccse – Pándi Lajos; Rakodómunkások a kikötőben: Zevar – Árva János, Vartan – Rajczy Lajos, Dávid – Hindy Sándo,; Domentij – Kamarás gyula; Munkások: Vasziljev – Ujlaki László, Szelivisztro – Bagó László; Munkáslányok: Liloszi – Rákosi Mária, Deszpine – Komlós Juci; Geraszim, kalauz – Gárdai Lajos; 1. küldött – Kollár Béla; Metiela, tönkrement herceg – Makláry János; Gudzsu, kocsis – Bánhidi László; Karlo Csheidze, mensevik – Balázs samu; Zükov, gyáros – Tapolczay Gyula; Fati Zükova, a felesége – Keresztesi Mária; Data herceg, Fati fivére – Ráday Imre; Csicsi O Bregvadze, ülnök – Ascher Oszkár; Kormányzó – Rozsos István; Rendőrfőnök – Ungvári László; Rendőrtiszt – Velenczei István; Munkafelügyelő a kikötőben – Horkai János; Mester a gyárban – Turgonyi Pál; Beszélő – Bárdi György
165 perc
1950. december 19. 20:15 Kossuth Rádió
1951. február 6., kedd 20:15-22:00 Kossuth rádió
1951. március 13., kedd, 20:15 Kossuth rádió
A felvétel fennmaradt
„ A kibontakozó világválság magával rántja az orosz ipart is, és a bekövetkező események nagymértékben forradalmasítják a munkásságot. … Ukrajnában és a Volga vidékén parasztlázadások törnek ki …. Különösen nagy erővel lángolnak fel a sztrájkok 1902-3-ban a Kaukázus vidékén. … A forradalmi harcot a párt Tfiliszi szervezete irányította. Itt dolgozik a fiatal Sztalin elvtárs is. … Ő teremtette meg a bolsevik Párt alapjait…. Sztálin elvtárs munkája nyomán a batumi munkásmozgalom is naggyá nőtt és megerősödött” (a felkonferálásból).
Batum kikötője. Az öböl olajfoltos vize mozzanatlan…Sok a munkás, nagyon kevés a hajó… A raktárépületek között vézna gyerekek. … A parton egy örmény munkáscsoport nézi a kirakodást. …”
Megjegyzés: Tiltott szereplők
Pecsét: ZÁROLÁS FELOLDVA
Felhasználva: 1966. szeptember 22
1969. június 17.
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Rádióra alkalmazók |
Várkonyi Zoltán
Ascher Oszkár
Gábor Miklós (31)
Gózon Gyula
Komlós Juci (31)
Orsolya Erzsi
Ráday Imre (45)| Kritika 1 | Újszerű rádióműfaj született! „A batumi sztrájk” Szoszo elvtárs. „Veszélytelen szocialista” VZükov gyáros házába is eljutott már a tifiliszi sztrájkok híre. A gyáros azonban biztonságban érzi magát, hiszen, mint mondja, a szocialisták sem egyformák, „van egy fajta, amelyik veszélyes, de van egy másik fajta, amelyik a legjobb szövetséges“. És Csheidze, a szövőgyári munkások közé furakodott mensevik „a veszélytelen fajtához“ tartozik. A gyárakban sűrűsödik a levegő, pattanásig feszült a munkások elkeseredése. Vezető nélkül, a mensevikek árulásának kitéve állanak, amikor megérkezik Tifliszből Sztálin, és Batum dolgozói felemelik szavukat zsarnokaik ellen. Sortűz! A város főutcáján felhangzik a forradalmi ének s eldördül a kirendelt katonaság sortüze. A menet nem áll meg, elől halad Sztálin. Mellette, zászlóval kezében, a fogságból szabadult fiatal grúz forradalmár Ecsuki, testével védi Sztálint. Ecsuki golyótól találva összerogy, de most Sztálin fogja karjaiba és így viszi tovább, előre, az első sorban. „A szikrából láng pattan ki“ — volt Dadiani színművének címe, amelyből Várkonyi Zoltán rádióelőadásra írta és rendezte „A batumi sztrájk“-ot. Ez a rádiójáték jelentős lépés a rádió nevelő munkájának fejlődésében. Az előadás sikerült megoldása annak a problémának, hogy hogyan lehet áthidalni a nehézséget, amelyet a kizárólag hallás útján való érzékelés jelent. Több, mint hangjáték „A batumi sztrájk“ előadása újszerű rádióműfaj születését jelzi. Színpadi műveket a Rádió eddig csak leszűkített formában vehetett át, hiszen az író és rendező csak akusztikus megoldásokra volt utalva. Az újszerű rádiójátékoknál a regényes, elbeszélő műfajú átvezető szöveg elvégzi a hangulat és környezet megfestésének nehéz munkáját. A gyors helyszínváltozás lehetősége szintén hozzájárul a rádió új műfajának további fejlődéséhez. A hangjátékok elkészítésénél egyik legnehezebben megoldható kérdés a jelenetek és felvonásvégek érzékeltetése. Ezt eddig közzenék alkalmazásával oldották meg. Itt a zene más célt szolgál: tovább él benne a cselekmény, a zene erősíti a drámai fordulatokat. A szereplők A jeleneteket átvezető szövegmondó Bárdi György nagy időkről beszél, hangjának keményebbnek és határozottabbnak kellene lennie. Gábor Miklósnak jutott a legnehezebb, de egyszersmind legszebb munka: az ifjú Sztálin alakjával rádiójátékon keresztül most találkoztunk első ízben. Derűsen, felszabadítóan szóltak azok a szavak, amelyek a nehéz eseményektől nyomott emberekbe bátorságot, bizalmat öntöttek. Sztálinnak, a bolsevik forradalmárnak ellenfele Csheidze, a mensevik. Balázs Samu gőgös, elbizakodott hangjában állandóan érezhető a belső zavarosság. Hangszínének árnyalatnyi változtatásával ki tudta hozni annak az alaknak bizonytalanságát. Ferrari Violetta, Molnár Tibor, Gózon Gyula, Tapolczai Gyula és a rádiójáték többi szereplői a forradalom egy-egy típusát rajzolják meg. Turgonyi Pálnak azonban a szövőgyári munkafelügyelő szerepében nyersebb hangot kellene használnia. A batumi sztrájk“ magas színvonalú előadása nagy reményekre jogosít és kötelezi a Rádió művészeit a megkezdett jó munka folytatására. Fejér László |
|||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Kritika 2 |
| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció |
|---|---|
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Bemutató dátuma | 1950. december 19. |
| Játékidő | 85 perc |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Szocialista |
| Forrásmű típusa | Színmű |