A kis herceg (Szabad Európa Rádió)
Francia mű nyugat-európai magyar mesejáték-változata
Korabeli ajánló
Saint Exupéry mielőtt írni kezdett hivatásos pilóta volt. A béke éveiben nagy repülőtársaságok hosszú-járatú vonalain dolgozott. Igy került Afrikába, ahol Cap-Juby-ban a sivatag mesterséges oázisában teljesített szolgálatot. Itt ismerkedett meg az égbolttal és a csillagokkal. A háború alatt belépett a francia hadseregbe, ahol repülőosztagának nagy hírnevet és dicsőséget szerzett. Itt ismerkedett meg a halállal. Mert Saint-Exipéry már nem él. Utolsó felderítő repüléséről sohasem tért vissza. Nyoma veszett. Néhány nappal eltűnése előtt jegyezte fel naplójában: „Erősebben tartozom csapatomhoz, mint bármikor. Még egy köteléket szereztem. Megszereztem a jogot az áldozáshoz. Hogy elfogadjak és adjak. Hogy több legyek önmagamnál. Érezzem a szeretetet, amelyet bajtársaimmal szemben érzek. Csapatomé vagyok. Hazámé vagyok”- A halállal való szüntelen játéka tanította meg az életet szeretni. Valamelyik könyvében ezt írja: „Nem arról van szó, hogy veszélyben éljünk. Ez a fogalmazás túl igényes. A torreádorokat egyáltalában nem szeretem. Nem a veszélyt keresem, hanem az életet”. A háború utolsó évében Afrikában szolgál, s a naplójában ezt írja: „Teljes szívemből gyűlölöm a koromat. Az ember meghal benne a szomjúságtól”. Röviddel ezután a szomjas költőt egy német repülő lelőtt, s gépével együtt a Földközi-tenger hullámai nyelték el.
Legutolsó s legköltőibb műve a „Kis Herceg”, amelyet most fognak hallani. Formájában ifjúsági regény, gyermekmese – felnőtteknek. Minden nagy író megírja egyser…
Saint Exupéry mielőtt írni kezdett hivatásos pilóta volt. A béke éveiben nagy repülőtársaságok hosszú-járatú vonalain dolgozott. Igy került Afrikába, ahol Cap-Juby-ban a sivatag mesterséges oázisában teljesített szolgálatot. Itt ismerkedett meg az égbolttal és a csillagokkal. A háború alatt belépett a francia hadseregbe, ahol repülőosztagának nagy hírnevet és dicsőséget szerzett. Itt ismerkedett meg a halállal. Mert Saint-Exipéry már nem él. Utolsó felderítő repüléséről sohasem tért vissza. Nyoma veszett. Néhány nappal eltűnése előtt jegyezte fel naplójában: „Erősebben tartozom csapatomhoz, mint bármikor. Még egy köteléket szereztem. Megszereztem a jogot az áldozáshoz. Hogy elfogadjak és adjak. Hogy több legyek önmagamnál. Érezzem a szeretetet, amelyet bajtársaimmal szemben érzek. Csapatomé vagyok. Hazámé vagyok”- A halállal való szüntelen játéka tanította meg az életet szeretni. Valamelyik könyvében ezt írja: „Nem arról van szó, hogy veszélyben éljünk. Ez a fogalmazás túl igényes. A torreádorokat egyáltalában nem szeretem. Nem a veszélyt keresem, hanem az életet”. A háború utolsó évében Afrikában szolgál, s a naplójában ezt írja: „Teljes szívemből gyűlölöm a koromat. Az ember meghal benne a szomjúságtól”. Röviddel ezután a szomjas költőt egy német repülő lelőtt, s gépével együtt a Földközi-tenger hullámai nyelték el.
Legutolsó s legköltőibb műve a „Kis Herceg”, amelyet most fognak hallani. Formájában ifjúsági regény, gyermekmese – felnőtteknek. Minden nagy író megírja egyser mesterművét. Saint Exupéry mesterműve: A kis herceg. Nem hisszük, valaha is sejtette, hogy világhírét ezzel teremti meg. A gyermekregét Afrikában írta, a Szahara sivatagjában álmodta, s egykori fegyvertársának Leon Werth-nek e szavakkal ajánlja: Bocsánatot kérek a gyermekektől, hogy könyvemet egy felnőtt férfinek ajánlom. Egyetlen mentségem: a világon ő a legjobb barátom, s tudom, megérti a gyermekmesét. De ha mentségemet nem fogadják el, úgy e könyvemet annak a gyermeknek ajánlom, aki valaha a barátom volt. Minden felnőtt valaha gyermek volt, mégha erre kevesen is emlékeznek. Igy talán jobb is, ha e kis könyv ajánlása így szól: Leon Werth-nek, amikor még kisfiú volt.
E pöttömnyi apró legényke az égbolt valamelyik kis bolygójáról akkor csöppent a költő elé, amikor repülőgépével egyszer bajba került és az Afrikai sivatag homokjára zuhant. E találkozásról szól a könyv. Szeresség e kisfiút úgy, mint mi szeretjük s fogadjuk szívünkbe az új költőt, akit ma bemutatunk Önöknek. Még idegen, még új s mint minden bemutatkozás első szemérmes zavarában gyakran előfordul, talán nem hallották jól a nevét. A francia író neve: Antoine de Saint Exupéry….
KÖLTŐ: Másnap reggel van. Már kora hajnalban fölkeltem, hogy gépem sérüléseit rendbehozzam.
Színlap
Antoine de Saint-Exupéry rádióra adaptálás: Otto Indig
A kis Herceg
K.S.
1952. március 30.
A Magyar Rádió Nemzeti Színháza bemutatja Antoine de Saint Exupéry A kis herceg című mesejátékát
NARR: Az író, aki ma önökhöz szól, még nem ismert Magyarországon. A neve: Anoine de Saint Exupéry, s az új francia irodalom talán egyik legmélyebb és legérdekesebb írói egyénisége. Írói rangja: költő és filozófus. A háború alatt letiport majd újjá született Franciaország termelte ki ezt a nemes szellemi keveréket, mint pl. Sartre-t a filozófust-drámaírót, Camus-t a filozófus regényírót, Melreaux-t, a filozófus műtörténészt.
Saint Exupéry mielőtt írni kezdett hivatásos pilóta volt. A béke éveiben nagy repülőtársaságok hosszú-járatú vonalain dolgozott. Igy került Afrikába, ahol Cap-Juby-ban a sivatag mesterséges oázisában teljesített szolgálatot. Itt ismerkedett meg az égbolttal és a csillagokkal. A háború alatt belépett a francia hadseregbe, ahol repülőosztagának nagy hírnevet és dicsőséget szerzett. Itt ismerkedett meg a halállal. Mert Saint-Exipéry már nem él. Utolsó felderítő repüléséről sohasem tért vissza. Nyoma veszett. Néhány nappal eltűnése előtt jegyezte fel naplójában: „Erősebben tartozom csapatomhoz, mint bármikor. Még egy köteléket szereztem. Megszereztem a jogot az áldozáshoz. Hogy elfogadjak és adjak. Hogy több legyek önmagamnál. Érezzem a szeretetet, amelyet bajtársaimmal szemben érzek. Csapatomé vagyok. Hazámé vagyok”- A halállal való szüntelen játéka tanít…
Antoine de Saint-Exupéry rádióra adaptálás: Otto Indig
A kis Herceg
K.S.
1952. március 30.
A Magyar Rádió Nemzeti Színháza bemutatja Antoine de Saint Exupéry A kis herceg című mesejátékát
NARR: Az író, aki ma önökhöz szól, még nem ismert Magyarországon. A neve: Anoine de Saint Exupéry, s az új francia irodalom talán egyik legmélyebb és legérdekesebb írói egyénisége. Írói rangja: költő és filozófus. A háború alatt letiport majd újjá született Franciaország termelte ki ezt a nemes szellemi keveréket, mint pl. Sartre-t a filozófust-drámaírót, Camus-t a filozófus regényírót, Melreaux-t, a filozófus műtörténészt.
Saint Exupéry mielőtt írni kezdett hivatásos pilóta volt. A béke éveiben nagy repülőtársaságok hosszú-járatú vonalain dolgozott. Igy került Afrikába, ahol Cap-Juby-ban a sivatag mesterséges oázisában teljesített szolgálatot. Itt ismerkedett meg az égbolttal és a csillagokkal. A háború alatt belépett a francia hadseregbe, ahol repülőosztagának nagy hírnevet és dicsőséget szerzett. Itt ismerkedett meg a halállal. Mert Saint-Exipéry már nem él. Utolsó felderítő repüléséről sohasem tért vissza. Nyoma veszett. Néhány nappal eltűnése előtt jegyezte fel naplójában: „Erősebben tartozom csapatomhoz, mint bármikor. Még egy köteléket szereztem. Megszereztem a jogot az áldozáshoz. Hogy elfogadjak és adjak. Hogy több legyek önmagamnál. Érezzem a szeretetet, amelyet bajtársaimmal szemben érzek. Csapatomé vagyok. Hazámé vagyok”- A halállal való szüntelen játéka tanította meg az életet szeretni. Valamelyik könyvében ezt írja: „Nem arról van szó, hogy veszélyben éljünk. Ez a fogalmazás túl igényes. A torreádorokat egyáltalában nem szeretem. Nem a veszélyt keresem, hanem az életet”. A háború utolsó évében Afrikában szolgál, s a naplójában ezt írja: „Teljes szívemből gyűlölöm a koromat. Az ember meghal benne a szomjúságtól”. Röviddel ezután a szomjas költőt egy német repülő lelőtt, s gépével együtt a Földközi-tenger hullámai nyelték el.
Legutolsó s legköltőibb műve a „Kis Herceg”, amelyet most fognak hallani. Formájában ifjúsági regény, gyermekmese – felnőtteknek. Minden nagy író megírja egyser mesterművét. Saint Exupéry mesterműve: A kis herceg. Nem hisszük, valaha is sejtette, hogy világhírét ezzel teremti meg. A gyermekregét Afrikában írta, a Szahara sivatagjában álmodta, s egykori fegyvertársának Leon Werth-nek e szavakkal ajánlja: Bocsánatot kérek a gyermekektől, hogy könyvemet egy felnőtt férfinek ajánlom. Egyetlen mentségem: a világon ő a legjobb barátom, s tudom, megérti a gyermekmesét. De ha mentségemet nem fogadják el, úgy e könyvemet annak a gyermeknek ajánlom, aki valaha a barátom volt. Minden felnőtt valaha gyermek volt, mégha erre kevesen is emlékeznek. Igy talán jobb is, ha e kis könyv ajánlása így szól: Leon Werth-nek, amikor még kisfiú volt.
Kedves hallgatóink, mai sivár és örömtelen életünk vigaszára nem tudunk szebb ajándékot küldeni mint a KIS HERCEG történetét.
E pöttömnyi apró legényke az égbolt valamelyik kis bolygójáról akkor csöppent a költő elé, amikor repülőgépével egyszer bajba került és az Afrikai sivatag homokjára zuhant. E találkozásról szól a könyv. Szeresség e kisfiút úgy, mint mi szeretjük s fogadjuk szívünkbe az új költőt, akit ma bemutatunk Önöknek. Még idegen, még új s mint minden bemutatkozás első szemérmes zavarában gyakran előfordul, talán nem hallották jól a nevét. A francia író neve: Antoine de Saint Exupéry….
MUSIC
SOUND: A zene átsoson repülőgép-motorzúgásán mely néha elhalkul? majd felerősödik, időnként kihagy, vergődik.
A KÖLTŐ: Hallo Nairobi.. hallo Tanger.. Hallo Dakar…
..
KÖLTŐ: Nem. Talán mert felnőtt vagyok. Félek… öregszem
MUSIC. BRIDGE MUSIC, FINOM HALK AKKORDOK
SOUND: KALAPÁLÁS LÁRMÁJA
KÖLTŐ: Másnap reggel van. Már kora hajnalban fölkeltem, hogy gépem sérüléseit rendbehozzam.
….
KÖLTŐ: A kígyó mint a villám csavarodott a lába köré. Egy pillanatra rám nézett, majd mint egy fa, amit kivágnak, hangtalanul elvágódott a homokban.
MUSIC BEFEJEZŐ ZENE
ANNCR: Kedves Hallgatóink, a Magyar Rádió Nemzeti Színházának előadását hallották. Bemutattuk: Antoine de Saint Exupéry: A kis herceg című mesejátékát. Itt a Szabad Európa rádiója, a Szabad Magyarország hangja.
A rádiójáték szövegkönyvének forrása: HU OSA 300-40-13 Box 4: RFE/RL Research Institute, Hungarian Unit, Transcripts of broadcasts. Show of the Week, Play of the Week 1951-1952, OSA Archívum, Budapest.
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rádióra alkalmazó: | ||
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Bemutató dátuma | 1952. március 30. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció Mesejáték Mese felnőtteknek |
|
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Moralizáló-filozófikus |
|
| Bemutató médium | Szabad Európa Rádió | |
| Régió | Nyugat-Európa | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Szabad Európa Rádió |
Létrehozva: 2025. 06. 18.
Ez az oldal létrehozása óta még nem volt átnézve, ezért lehetséges, hogy a szereposztás hiányos vagy a bemutató dátuma valójában ismétlés. Kutatói használat esetén rádióújságból ellenőrizendő.