„A zongora” változatai közötti eltérés

A Rádiójáték wikiből
 
(Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
17. sor: 17. sor:
 
'''Dramaturg''': Nyerges András
 
'''Dramaturg''': Nyerges András
  
'''Bemutató:''' 1969.
+
 
 +
56 perc
 +
 
 +
Bemutató: 1969. május 19., 20:28 Petőfi
  
 
Ismétlések:<br>
 
Ismétlések:<br>
 
1971.március 30., 21:15, Petőfi rádió<br>
 
1971.március 30., 21:15, Petőfi rádió<br>
 
Bartók, 2003. augusztus 9., 8.57
 
Bartók, 2003. augusztus 9., 8.57
 +
 +
Érdemes eljátszani a gondolattal: mi lett volna, ha Füst Milán kivételes drámaírói tehetségét idejében fedezik fel a magyar színházak? Ha nem kései elégtételként, az életmű utolsó szakaszában jutnak színpadra drámái, sorrendben a Boldogtalanok, a IV. Henrik és a Catullus? A válasz, persze, benne rejlik a kérdésben. S így nem marad számunkra egyéb tanulság, mint a már régóta tudott: az alkotáshoz, a mű teljesedéséhez elengedhetetlen a visszhang, a folytatásra bíztató-ingerlő társadalmi igény.
 +
 +
Ezt ugyan már nem pótolhatja a Rádiószínház Füst Milán esetében, de annyit megtehet és meg is kell tennie, hogy életművének még ismeretlen darabjait a közönség számára hozzáférhetővé teszi, teljesebbé rajzolja az író portréját. 1925-ben a Nyugatban jelent meg A zongora, s azóta annyira elfelejtődött, hogy az író drámáinak közelmúltban megjelent, legteljesebb kiadása nem tudott róla. Pedig sajátos színfolt ez az egyfelvonásos. Mikroszkopikus jellemrajzaival, iróniájával, már-már groteszkbe hajló családi tablójával századeleji világot idéz fel, de azzal a frissességgel és életszerűséggel, ami egy kivételes tehetség önkéntelen realizmusának sajátja.
 +
 +
  
 
[[Category:Magyar rendezésű hangjátékok]]   
 
[[Category:Magyar rendezésű hangjátékok]]   
30. sor: 39. sor:
 
[[Category:Gál István rendezései]]
 
[[Category:Gál István rendezései]]
 
[[Category:Nyerges András dramaturgi munkái]]
 
[[Category:Nyerges András dramaturgi munkái]]
[[Category:Színmű adaptációk]]
 
 
[[Category: Felolvasások]]
 
[[Category: Felolvasások]]

A lap jelenlegi, 2021. augusztus 4., 20:36-kori változata

Füst Milán színművének rádióváltozata

Rendezte: Gál István

Szereposztás:
Mühlstadt Artur – Kovács Károly
Eleonora, a nővére – Keresztessy Mária
Johanna, a felesége – Psota Irén
Gergő – Mécs Károly
Ilona – Gombos Kati
Johanna anyja – Orbán Viola
Weisz úr – Sebestyén Zoltán
Szobalány – Újvári Viktória
Első vevő – Téri Árpád
Második vevő – Turgonyi Pál

Dramaturg: Nyerges András


56 perc

Bemutató: 1969. május 19., 20:28 Petőfi

Ismétlések:
1971.március 30., 21:15, Petőfi rádió
Bartók, 2003. augusztus 9., 8.57

Érdemes eljátszani a gondolattal: mi lett volna, ha Füst Milán kivételes drámaírói tehetségét idejében fedezik fel a magyar színházak? Ha nem kései elégtételként, az életmű utolsó szakaszában jutnak színpadra drámái, sorrendben a Boldogtalanok, a IV. Henrik és a Catullus? A válasz, persze, benne rejlik a kérdésben. S így nem marad számunkra egyéb tanulság, mint a már régóta tudott: az alkotáshoz, a mű teljesedéséhez elengedhetetlen a visszhang, a folytatásra bíztató-ingerlő társadalmi igény.

Ezt ugyan már nem pótolhatja a Rádiószínház Füst Milán esetében, de annyit megtehet és meg is kell tennie, hogy életművének még ismeretlen darabjait a közönség számára hozzáférhetővé teszi, teljesebbé rajzolja az író portréját. 1925-ben a Nyugatban jelent meg A zongora, s azóta annyira elfelejtődött, hogy az író drámáinak közelmúltban megjelent, legteljesebb kiadása nem tudott róla. Pedig sajátos színfolt ez az egyfelvonásos. Mikroszkopikus jellemrajzaival, iróniájával, már-már groteszkbe hajló családi tablójával századeleji világot idéz fel, de azzal a frissességgel és életszerűséggel, ami egy kivételes tehetség önkéntelen realizmusának sajátja.