Az Ön számlájára ment 🏆

A 2. világháborús emlékek idéződnek fel telefonbeszélgetések képében.

Hasonló témát dolgoz fel pl: Dylan Thomas Vissza az úton; Wolfgang Borchert: Az ajtón kívül; Dymphna Cusack: Hőhullám Berlinben

A darabot elemzi egy 1969-es Filmesztétika kísérleti tankönyv (írta Bölcs István):

„A mű egy negyvenéves ember szembenézése fiatalkori önmagával, világával, hozzátartozói akkori magatartásával, amelyet annak idején másképp ítélt meg, mint ezena félrészeg, delíriumos reggelen. Másnak látja anyját, Willit, de leginkább önmagát. Önmagát, aki az események súlya alatt nem menthette meg Hanicskát, aki pedig számára , Nem nő volt. . ., maga a szerelem volt”. Emlékét a magányos férfi ma is őrzi, ha gyáván, ha feladvais a tényekkel való szembenézés erkölcsi kötelességét (anyja szerepe) de mégis őrzi — védi magában.

Ez a más művekből is ismert téma — amelyben az ember kénytelen szembenézni fiatalsága eszményeivel és valóságával (pl. Kosztolányi ,,Boldog, szomorú dal”, Karinthy Ferenc ,Szellemidézés””) — sajátos rádiós nyelven szólal meg: a hangoka jelenből és a múltból, a létezett és a létező  események reális közegéből és a megfoghatatlanul elmúlt-időből (a 17. éves Jarousek PokstefiI!), az emlékekből (Hanicska) kavarognak elő a számvetés, a születésnapi tudatos-tudattalan mérlegkészítés perceiben.

Az abszurdumból, a lehetetlenből indul a cselekmény gerince (a huszonhárom év előtti fiatalember felhívja felnőtt önmagát), amely mögött azonban ott a keretjáték pszichológiai hitelessége (születésnapi számvetés, félrészeg-féljózan-félálmos állapot s a megszakadó telefonbeszélgetés egyetlen, az emlékeket előhívó. szava, „Kakaska” , amely megindítja az asszociáció, az álom,-az emlékezés egymásba folyó képeit. Ez a rendkívül művészi, drámai és lírai elemeket ötvöző téma legkifejezőbb formáját találta meg a rádiójátékban.”