Az Ön számlájára ment
Czech radio drama in a Hungarian version
Összefoglalás
A 2. világháborús emlékek idéződnek fel telefonbeszélgetések képében.
Hasonló témát dolgoz fel pl: Dylan Thomas Vissza az úton; Wolfgang Borchert: Az ajtón kívül; Dymphna Cusack: Hőhullám Berlinben
A darabot elemzi egy 1969-es Filmesztétika kísérleti tankönyv (írta Bölcs István):
„A mű egy negyvenéves ember szembenézése fiatalkori önmagával, világával, hozzátartozói akkori magatartásával, amelyet annak idején másképp ítélt meg, mint ezena félrészeg, delíriumos reggelen. Másnak látja anyját, Willit, de leginkább önmagát. Önmagát, aki az események súlya alatt nem menthette meg Hanicskát, aki pedig számára , Nem nő volt. . ., maga a szerelem volt”. Emlékét a magányos férfi ma is őrzi, ha gyáván, ha feladvais a tényekkel való szembenézés erkölcsi kötelességét (anyja szerepe) de mégis őrzi — védi magában.
Ez a más művekből is ismert téma — amelyben az ember kénytelen szembenézni fiatalsága eszményeivel és valóságával (pl. Kosztolányi ,,Boldog, szomorú dal”, Karinthy Ferenc ,Szellemidézés””) — sajátos rádiós nyelven szólal meg: a hangoka jelenből és a múltból, a létezett és a létező események reális közegéből és a megfoghatatlanul elmúlt-időből (a 17. éves Jarousek PokstefiI!), az emlékekből (Hanicska) kavarognak elő a számvetés, a születésnapi tudatos-tudattalan mérlegkészítés perceiben.
Az abszurdumból, a lehetetlenből indul a cselekmény gerince (a huszonhárom év előtti fiatalember felhívja felnőtt önmagát), amely mögött azonban ott a keretjáték pszichológiai hitelessége (szüle…
A 2. világháborús emlékek idéződnek fel telefonbeszélgetések képében.
Hasonló témát dolgoz fel pl: Dylan Thomas Vissza az úton; Wolfgang Borchert: Az ajtón kívül; Dymphna Cusack: Hőhullám Berlinben
A darabot elemzi egy 1969-es Filmesztétika kísérleti tankönyv (írta Bölcs István):
„A mű egy negyvenéves ember szembenézése fiatalkori önmagával, világával, hozzátartozói akkori magatartásával, amelyet annak idején másképp ítélt meg, mint ezena félrészeg, delíriumos reggelen. Másnak látja anyját, Willit, de leginkább önmagát. Önmagát, aki az események súlya alatt nem menthette meg Hanicskát, aki pedig számára , Nem nő volt. . ., maga a szerelem volt”. Emlékét a magányos férfi ma is őrzi, ha gyáván, ha feladvais a tényekkel való szembenézés erkölcsi kötelességét (anyja szerepe) de mégis őrzi — védi magában.
Ez a más művekből is ismert téma — amelyben az ember kénytelen szembenézni fiatalsága eszményeivel és valóságával (pl. Kosztolányi ,,Boldog, szomorú dal”, Karinthy Ferenc ,Szellemidézés””) — sajátos rádiós nyelven szólal meg: a hangoka jelenből és a múltból, a létezett és a létező események reális közegéből és a megfoghatatlanul elmúlt-időből (a 17. éves Jarousek PokstefiI!), az emlékekből (Hanicska) kavarognak elő a számvetés, a születésnapi tudatos-tudattalan mérlegkészítés perceiben.
Az abszurdumból, a lehetetlenből indul a cselekmény gerince (a huszonhárom év előtti fiatalember felhívja felnőtt önmagát), amely mögött azonban ott a keretjáték pszichológiai hitelessége (születésnapi számvetés, félrészeg-féljózan-félálmos állapot s a megszakadó telefonbeszélgetés egyetlen, az emlékeket előhívó. szava, „Kakaska” , amely megindítja az asszociáció, az álom,-az emlékezés egymásba folyó képeit. Ez a rendkívül művészi, drámai és lírai elemeket ötvöző téma legkifejezőbb formáját találta meg a rádiójátékban.”
Korabeli ajánló
Pokstefl urat, a negyvenéves prágai polgárt a születésnapi iszogatást követő hajnalban telefoncsengés ébreszti fel. A másnaposság bódulatában ébred rá, hogy a vonal túlsó végén a tizenhétéves Pokstefl beszél. — Ezzel a groteszk és izgalmas dialógussal kezdődik a kitűnő cseh író (az 1966-os Rádióévkönyvben megjelent) hangjátéka, melynek egyik érdekessége az, hogy csupán telefonbeszélgetésekből áll. Rég elporladt diákmókák elevenednek meg és meghökkentően szomorú emlékekkel keverednek; az idő távolában megszépült epizódok és szépemlékű hozzátartozók itt másként, ridegebb megvilágításban mutatkoznak meg, a dédelgetett emlékű Mama is a keserű valóság, reflektorában látható, a visszasírt ifjúság kiábrándító meztelensége bizonyítja: Pokstefl úr világa kietlen volt és hazug
Original cast and credits (in Hungarian)
Ludvik Askenazy rádiójátéka
Fordította: Hosszú Ferenc
Rendezte: Barlay Gusztáv
Pokstefl – Sinkovits Imre
A fiatal Pokstefl – Sztankay István
Anya – Ladomerszky Margit
Anna – Tolnay Klári
Hanicska – Vass Éva
Kakaska – Gáti József
Willi – Velenczei István
1966. április 8., K 20.30-21.39 Nemzetközi Rádiójáték Fesztivál 1966
1966. jún. 27.
1967. feb. 23.
1970 szept. 7. 20.25, Petőfi
1988. szeptember 8. K 19.38-20.30 Fejezetek a rádiórendezés történetéből
1991. febr. 12.
1994. augusztus 25., B 10.05
1996. 02. 22. Bartók 10:05
65 perc;
Az eredeti Prix Italia nyertes
.
Source: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Author: | ||
|---|---|---|
| Director: | ||
| Actors: (6 fő, átl. 44 év) | ||
| Awards and nominations: | ||
|
Prix Italia Prix Italia 1970 |
||
| Fordító: | ||
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 69 minutes | |
| Bemutató dátuma | April 8, 1966 | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Original radio drama Fordítás |
|
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Dráma |
|
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Nyomtatott megjelenés | Gábor Viktor (szerk.): A sötét torony. 25 hangjáték. Európa, Budapest, 1969 | |
| Szövegforma | DIalógus | |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon, Telefon |
|
| Időszinkronitás | Múlt, Szinkron |
|
| Megidézett kor (magyar) | 1944-1945 Vészkorszak |
|
| Cselekmény kronológiája | Flashback | |
| Felvétel helye | Stúdió | |
| Nyelvezet | Köznyelv |
Citation for the table data and the Summary section: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2021. 09. 28.; Revíziók: 2023. 09. 04.; 2023. 09. 30.; 2025. 05. 19.; 2026. 02. 27.; 2026. 05. 23.
Name of the institution at the time of the premiere: Magyar Rádió és Televízió (MRT)
Radio and department leaders at that time:
- Elnök: Tömpe István (1962-1974);
- Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981);
- Irodalmi Főosztály: Zentai János (1963-1973);
The data may contain contradictions because the sources are uncertain.






