Nakamura Sinkicsi

** A zenélő doboz **

Összefoglalás

A hangjáték csodálatos erővel mutatja be, ahogy két, egymagában elveszett ember képes egymást erősítve igazi életre kelteni a másikat; amíg jog szerinti „méltó büntetését” elnyeri a „gonosz”, szétszakítva a kapcsolatot.   A jó és rossz relativitásáról, a másik perspektívájának megértéséről vagy meg nem értéséről szól ez a japán daraboktól megszokott líraiságú rádiójáték.

Domján Edit 13 éves lányt játszik elbűvölő hangjával (később Alice szerepében lesz ismertebb), Pécsi Sándor pedig az ál- és a valódi nagybácsinak is a hangja.

A CSELEKMÉNY LEÍRÁSA

A lány egyedül van otthon, a fény mégsem ég, amikor beállít hozzá valaki. Azt állítja magáról, a rég látott nagybácsi, de azt sem tudja, hogy a lány vak. Elbeszélgetnek, és a betörőt elbővöli a vak, égett arcú lány belső világa. Amikor több hónap múlva az igazi nagybácsi megérkezik, a lány elbeszélése alapján gyanút fog, és amikor ismét megjelenik az idegen, kibiztosítja fegyverét  és lelövi a betörőt, aki még át tudja adni a lánynak a neki hozott zenélő dobozt.

Színlap

Lírai rádiójáték.

Írta Nakamura Sinkicsi.

Fordította Pándy Lajos.

Rendező: Varga Géza.

Szereplők: Domján Edit és Pécsi Sándor.

1962. november 26. Hétfő: 20.25 – 21.05

„Nakamura Sinkicsi a Japán Rádió közkedvelt, jelentős háziszerzője. Drámaíró, aki a gyengéd lírai témákat kedveli. Az ilyen jellegű rádiójátékok a legkedveltebbek ma Japánban. Ez a lírai forma azonban mindig gazdag gondolatokat és az élet érdekesen sűrített pillanatait rejti magában, s ami ugyancsak nem mellékes: sokat bíz a színészre. A zenélő dobozt, mely egyik legjobb alkotása – cselekményének középpontjában egy vak kislány áll – a szovjet, francia, német, csehszlovák és lengyel bemutató után ismerheti meg most a magyar közönség.” (1962)

Szerző
Rendező
Színészek
Korhatár - Ifjúságvédelmi skálaSzülői felügyelettel
Korhatár rövid indoklása

A végén a „jó tolvaj” meghal; ami a kisebbekre még erősebb hatással lehet, mint a nagyobbakra

Rádiós műfaji besorolás Eredeti hangjáték
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Bemutató dátuma 1962. november 26.
Játékidő 37 perc
Előforduló releváns játékterek Otthon
Releváns földrajzi régió Vidék
Időszinkronitás Örök jelen
Megidézett kor (magyar) Nem értelmezhető vagy nem magyar téma
Szemléletmód, alműfaj, tematika Tragédia
Dráma
Szövegforma DIalógus
Történetszál Hálózattörténet
Narratíva/konfliktustípus Küzdelem, Látogatás egy másik világban, Átváltozás
Dramaturgiai egyéb adatok Rádiószerű, Double plot, Sötét/vakok
Történet időtartama Több hónap
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Nyelvezet Köznyelv
Főbb szereplőviszonyok Álidentitás, Bűnügyi
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Eltartott gyerek, Bűnöző
Releváns státuszváltozás és életesemény Erkölcsi felemelkedés (jellemfejlődés - pozitiv), Erkölcsi lelepleződés (pozitív), Erkölcsi lelepleződés (negatív), Halál
Főszereplők releváns kora Fiatal, Középkorú
Narrátor Nincs
Narráció helye Nincs narrátor
Párbeszédek jellege Férfi-nő
Zenei jellemzők Átvezetőzene, Nemzetiségi
Zenei tipológia Egzotikus/nak tűnő hangszerek
Címkék

Félreértés, tolvaj, vakság, álidentitás

Társadalmi címkék

Magánéleti téma (nem társadalmi)

Kódolás kész? Kész

Vélemény, hozzászólás?