Élményközvetítés
Összefoglalás
Egy disszidens pár és barátai összejönnek bulizni valahol Párizsban. Az otthonról hazatérő barát magnójával szórakoztatja a többieket. A hangfelvételeken ismert írókat és színészeket (kivétel nélkül férfiak) beszéltetett, a történet szerint épp most hozta a felvételeket. Az írók Krúdy-szerű stílusban beszélnek a jelen Budapestről, a „külföldre szakadt hazánkfiai” pedig kommentálják a hallottakat, azaz azt, hogy hogy néz ki, hogy él ma Budapest. A furcsa darab mindenképp nosztalgiát kelt Budapest iránt, és közben igyekszik minél negatívabb képet kialakítani a párizsi magyarokról.
A darab érdekessége, hogy a „spontán beszédként” megszólaló írói interjúk sok javítással benne vannak a forgatókönyvben, azaz az írók hajlandóak lehettek úgy játszani saját magukat, hogy a szövegüket Csurka István írhatta.
Színlap
Csurka István rádióesszéje
Rendező: Varga Géza
Dramaturg: Major Anna
Szereplők:
Péter- Mécs Károly
Márta – Almási Éva
Juliska – Ronyecz Mária
András – Dégi István
Mme Perronneau (telefon-hang) – Schubert Éva
Km. Abody Béla, Csák Gyzla, Bárdy György, Csurka István, Kálmán György, Koltai Róbert,. Sinkovits Imre, Zelk Zoltán:
Hangok magnóról a megszólalás sorrendjében
(a spontán beszédnek – interjúnak – tűnő részek is szerepelnek a forgatókönyvben, javításokkal).
Csurka István
Kálmán György
Női hang az Anna előtt
I. hang – Kautzky József
II. hang – György László
Öregember a Köztársaság-téren – Siménfalvy Sándor
Csák Gyula
Koltai Róbert
Bárdi György
Zelk Zoltán
Abody Béla
Latin-tanár – Tándor Lajos
Sinkovits Imre
A felvételt Hámor János és Varga Károly készítette.
A rendező mtsa Orbán Jenő volt.
59 perc
1974. február 7. 20:25, Petőfi
Kihúzott rész:
Azt felejtettem el, amit saját szememmel láttam, tudatom azt vetette ki magából, amiért mintegy (kézzel: személyesen) megküzdöttem és megharcoltam. Óbuda, az Óbuda. Krudy Óbudája legyőzött. Ujabb kontrollkiszállásnak nem lett volna értelme. Nem is azért mentem ki mégis, hogy ismét leszámoljak vele, hanem mrt az újat akartam látni, az új házakat, a kisérleti lakótelepeket. Ezt persze nem lehetett megközelíteni anélkül, hogy az ember át ne láboljon a régin, a régi maradványain. A házacskák, ha lehet, még roskatabbakká lettek, még több vakolat hiányzott róluk, a pustulás, a süllyedés képe, ha lehet, még iszonytatóbbá vált. A nyomor is csak még nyilvánvalóbbá nőtt az égbeszökő, nyílt arcú házak tövében, kikerülhetetlen szembeállítésban. Csakhogy én már nemhittem a saját szememnek. Már Szinbád lépteivel jártam be a maradvány-utakat.
Szerző | |
---|---|
Rendező | |
Színészek | |
Dramaturgok | |
Korhatár - Ifjúságvédelmi skála | Szülői felügyelettel |
Korhatár rövid indoklása |
Az emigráns-itthoni magyar szembenállást meg kell magyarázni. |
Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték |
---|---|
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
Bemutató dátuma | 1974. február 07. |
Játékidő | 59 perc |
Előforduló releváns játékterek | Otthon, Köztér |
Releváns földrajzi régió | Város |
Időszinkronitás | Szinkron |
Megidézett kor (magyar) | 1959-1989 Kádár-korszak |
Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Moralizáló-filozófikus |
Szövegforma | DIalógus, Többszereplős felolvasás |
Történetszál | Hálózattörténet, Párhuzamos történetek |
Narratíva/konfliktustípus | Látogatás egy másik világban |
Dramaturgiai egyéb adatok | Rádiószerű |
Történet időtartama | Egyidejű az előadással |
Cselekmény kronológiája | Kronologikus, Flashback |
Felvétel helye | Stúdió, Külső helyszin |
Nyelvezet | Köznyelv |
Főbb szereplőviszonyok | Magánéleti (nem szerelmi) |
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Művész vagy tömegszórakoztató-művész (író kivételével), Író/újságíró |
Főszereplők releváns kora | Középkorú |
Narrátor | Nincs |
Narráció helye | Nincs narrátor |
Párbeszédek jellege | Férfi-nő, Férfi belső monológ |
Zenei jellemzők | Diegetikus élő |
Zenei tipológia | Folklór |
Címkék |
disszidens, magyar írók, színészek, Budapest, kávéház, magnó |