„Szent színpad” változatai közötti eltérés

A Rádiójáték wikiből
(Új oldal, tartalma: „A Rádiószínház bemutatója 1992.04.20; Bartók 22.50; 1 óra 10 perc Pap Károly drámáját rádióra alkalmazta: Bárdos Pál. Közreműködött: az Arany Jáno...”)
 
35. sor: 35. sor:
  
 
Különös mű bemutatóját kínálhatom a rádióhallgatóknak. Előadatlan dráma a harmincas évekből. Az a fajta színmű, melynek előadása egyetlen ösvényen botladozik, kétfelől pedig szakadék. Melodráma. Szélsőséges érzelmek, túlfűtött érzelmesség, olyan fogalmak, melyektől a jobb ízlés visszaborzad. De nagy író írta, és ettől visszájára fordulnak a dolgok. Az egzaltációról kiderül, hogy csak a stilizálás egyik formája. a vidéki vándortársulat igazgató-rendezője ellen föllázad a társulat: nem akarják még szilveszterkor is a Rómeó és Júliát, pénzt akarnak. Az igazgató állapotos feleségét Júliát alakítani küldi, pedig az asszony rossz előérzetében nem kíván egy felvonáson át koporsóban feküdni. És sajnos a baljós végzet beteljesül... Pap Károlyról a kortársai följegyezték: kancsal volt. Ez persze írói nagyságát nem befolyásolta. A Szent Színpad is kancsal mű. Hogy milyen, azt majd a hallgatók döntik el.
 
Különös mű bemutatóját kínálhatom a rádióhallgatóknak. Előadatlan dráma a harmincas évekből. Az a fajta színmű, melynek előadása egyetlen ösvényen botladozik, kétfelől pedig szakadék. Melodráma. Szélsőséges érzelmek, túlfűtött érzelmesség, olyan fogalmak, melyektől a jobb ízlés visszaborzad. De nagy író írta, és ettől visszájára fordulnak a dolgok. Az egzaltációról kiderül, hogy csak a stilizálás egyik formája. a vidéki vándortársulat igazgató-rendezője ellen föllázad a társulat: nem akarják még szilveszterkor is a Rómeó és Júliát, pénzt akarnak. Az igazgató állapotos feleségét Júliát alakítani küldi, pedig az asszony rossz előérzetében nem kíván egy felvonáson át koporsóban feküdni. És sajnos a baljós végzet beteljesül... Pap Károlyról a kortársai följegyezték: kancsal volt. Ez persze írói nagyságát nem befolyásolta. A Szent Színpad is kancsal mű. Hogy milyen, azt majd a hallgatók döntik el.
 +
 +
 +
 +
[[Category:Magyar rendezésű hangjátékok]] [[Category:Magyar szerzőjű hangjátékok]] [[Category:1992-ben bemutatott hangjátékok]] [[Category:A Magyar Rádió hangjátékai]] [[Category:Pap Károly művei]] [[Category:Varsányi Anikó rendezései]]

A lap 2010. június 7., 10:36-kori változata

A Rádiószínház bemutatója


1992.04.20; Bartók 22.50; 1 óra 10 perc


Pap Károly drámáját rádióra alkalmazta: Bárdos Pál.

Közreműködött: az Arany János Színház stúdiójának tagjai.

Rendező: Varsányi Anikó.


Szereposztás:


Iglós István: Hegedűs D. Géza

Erzsébet: Rubik Anna

Együd: Ternyák Zoltán

Majtényi: Lukács Sándor

Katalin: Tóth Éva

Kellékes: Harkányi Endre

Orvos: Szabó Sándor

Asztalos: Horváth József

Ügyelő: Zalán János


Különös mű bemutatóját kínálhatom a rádióhallgatóknak. Előadatlan dráma a harmincas évekből. Az a fajta színmű, melynek előadása egyetlen ösvényen botladozik, kétfelől pedig szakadék. Melodráma. Szélsőséges érzelmek, túlfűtött érzelmesség, olyan fogalmak, melyektől a jobb ízlés visszaborzad. De nagy író írta, és ettől visszájára fordulnak a dolgok. Az egzaltációról kiderül, hogy csak a stilizálás egyik formája. a vidéki vándortársulat igazgató-rendezője ellen föllázad a társulat: nem akarják még szilveszterkor is a Rómeó és Júliát, pénzt akarnak. Az igazgató állapotos feleségét Júliát alakítani küldi, pedig az asszony rossz előérzetében nem kíván egy felvonáson át koporsóban feküdni. És sajnos a baljós végzet beteljesül... Pap Károlyról a kortársai följegyezték: kancsal volt. Ez persze írói nagyságát nem befolyásolta. A Szent Színpad is kancsal mű. Hogy milyen, azt majd a hallgatók döntik el.