Le Mouv’

A Rádiójáték wikiből

Le Mouv’

Írta Hassan Szihám

2007. június 20.


Bevezető

A Radio France kifejezetten fiataloknak szóló csatornája, a Mouv’ jó példaként szolgálhat annak bemutatására, hogy milyen stratégia alkalmazásával válhat egy nemzeti közszolgálati rádió a hasonló korosztályt célzó kereskedelmi rádiók méltó versenytársává. Ahhoz, hogy ezt a stratégiát, illetve annak mind tartalmi, mind arculati elemeit körültekintően számba vehessük és elemezhessük, fontosnak tartom megismernünk azokat a feltételeket, melyek teljesülése elengedhetetlen volt a Mouv’ sikerességéhez. A csatorna kialakulásának történeti áttekintése után az analízis tárgyává a Mouv’ on-line változatát teszem, mivel ezt sokkal szemléletesebbnek tartom, mindemellett több elemzési területet, így sokoldalúbb elemzést kínál.

A Mouv’ története

A francia közszolgálati rádió (RFI) először 1980-ban próbálkozott egy olyan csatorna létrehozásával, amelynek célközönsége kifejezetten a fiatalabb generáció volt. A Radio 7 azonban nem hozta meg a remélt sikert, ugyanis alapítása pontosan abba az időszakba esett, melyet leginkább a szabadrádiózás virágkorának nevezhetnénk. Így hét év működés után a versenyképtelen állomást elnyelte az éter.

Tíz esztendővel később, 1997-ben Michel Boyon, a Radio France akkori elnöke – felismerve a közszolgálati rádiók hallgatóságának kiöregedését – kockázatos változtatásra szánta el magát. A Mouv’ végül 1997. június 17-én született meg Toulouse-ban, a helyi közszolgálati rádió frekvenciáján, pedig – a korábbi negatív tapasztalatokra hivatkozva – rengetegen kételkedtek a sikerességében. A csatorna kezdetben egy meglehetősen eklektikus zenei programot kínált, mely nagy hangsúlyt helyezett az elektronikus zenékre, időnként meg-megszakítva gyakorlati információkat közlő rovatokkal.

Rendkívül rövid idő alatt, a Conseil Supérieur de l’Audiovisuel (CSA) szabaddá tett 16 újabb frekvenciát a Mouv’ számára olyan közepes méretű városokban, mint például Ageu, Chartres, Evreux, Gap, Niort, Poitiers, melyek mellé 1998 után még 5 további frekvenciát nyert Angers-ban, Nevers-ben, Oyonnax-ban, Troyes-ban és Valence-ben. Ezekben a városokban azonban annyira nem talált közönségre a csatorna, így nem tudta tartani a versenyt a nagy kereskedelmi rádiókkal, melyek szintén ezt a korosztályt célozták meg. Ezért a Radio France vezetői megkérdőjelezték a csatorna életképességét.

1999-ben a Mouv’ stratégiát váltott, s ennek jegyében teljes átalakuláson esett át. Zenei programkínálatában a rock zenére specializálódott, mely a kereskedelmi rádiók körében többnyire elhanyagolt stílus volt, ennek megfelelően a jelmondatuk "l’esprit rock" ("a rock lélek") lett. Emellett egy stabilabb műsorrendet készítettek, fix időpontokban különböző műsorokkal, magazinokkal. A megújulás meghozta gyümölcseit, ugyanis a felmérések szerint a Mouv’ hallgatottsága jelentősen megugrott.

2000-ben Jean-Marie Cavada, a Radio France elnöke létrehozta a "Plan Bleu" programot, melynek keretében átrendezték a közszolgálati frekvenciákat. Mivel egyértelmű volt, hogy a Mouv’ potenciális közönsége a nagy egyetemi városokban található, a nem annyira népszerű France Inter Paris frekvenciáinak nagy részét a Mouv’-nak adták. Erre azért is volt szükség, mert a vidéki zónában a Mouv’ elvesztette frekvenciáit, a helyi csatornák javára. A Mouv’ így végül Ajaccio-ban, Angers-ban, Brest-ben, Lille-ben, Lyon-ban, Marseille-ben, Nantes-ban, Rennes-ben, Toulouse-ban és Valence-ben lett fogható.

2001. december 8-án váratlan és sorsdöntő fordulat következett be a Mouv’ történetében: a Radio France egy nagy nyilvánossági kampány keretében betelepítette a csatornát Párizsba a 92.1-re. Ezáltal vált igazán lehetővé a Mouv’ számára, hogy igazi konkurense legyen a kereskedelmi rádióknak.

Le Mouv’ on-line

A Mouv’ tehát 1999-re a nagyobb tömegeket célzó zenés kereskedelmi rádiók mellett egy, a kommerszet kerülő csatornává vált, és éppen ez okozta sikerét. Az alternatív zenei kultúra bemutatása addig egyik rádiónak sem tartozott a profiljába, így a poprádiók folyamában a Mouv’ sajátos színfoltot képez. Azóta már az interneten keresztül is hallgatható, a hangátvitel minősége általában kiváló.

Célközönség

Mint már említettem, a Mouv’ főként az egyetemi városokban talált "értő fülekre", célközönsége azonban ennél tágabb: a 14-től 30 évesig terjedő korosztálynak egyaránt szól. Amióta az interneten keresztül is lehet hallgatni, ez a csoport, s érdeklődési köre jobban körvonalazhatóvá vált azáltal, hogy a csatorna tudatosan vállalt egyfajta közösségformáló szerepet. Ennek alapjául a regisztráció szolgál, melynek segítségével a steamie-k – így nevezzük az internetes rádiók hallgatóit – részt vehetnek a közösségi életben, hiszen ezáltal nyílik lehetőségük chatelni egymással, vagy a fórumot használni, játékokban részt venni, illetve ezáltal juthatnak a Mouv’ különleges eseményekről beszámoló, rendszeres hírleveléhez is. A regisztráció egyébként a Radio France valamennyi csatornájának honlapján érvényes. A Mouv’ már említett fórumának mint közösségformáló tényezőnek és mint közösségi platformnak kiemelt szerepét az is jelzi, hogy külön ablakban nyílik meg. A fórumon három témában lehet megnyilatkozni: a zenével, közérdekű információkkal, valamint magával a rádióval kapcsolatosan. Az azonos zenei ízlésű fiataloknak így alkalmuk van megosztani egymással tapasztalataikat, véleményeiket, akár meg is ismerkedhetnek egymással. Ennek következményeképp mára már egy stabil csoport szerveződött a Mouv’ internetes változata köré. Emellett a fórumnak létezik még egy funkciója, ugyanis apróhirdetéseket lehet közzé tenni rajta, ám kizárólag zenei jellegű hirdetéseket. Ezek alapján elmondható tehát, hogy a Mouv’ e közösségformáló missziója miatt – szemben a mindössze háttérzeneként szolgáló on-line rádiók többségével – nem csak másodtevékenységként végezhető, hanem egy csatornának, melyen keresztül a fiatalok – amellett, hogy kedvenc zenéiket hallják – meg is határozhatják magukat azáltal, hogy a közösség tagjává válnak, s melynek alakításába így ők is beleszólhatnak.

A műsorkínálat és a stáb

Felmerülhet a kérdés, hogy egy francia nemzeti rádió, mely on-line verziójával átlépi Franciaország határait, mennyire felelhet meg egy más nemzetiségű fiatal elvárásainak. Bár felmérés nem áll rendelkezésemre, annyi bizonyos, hogy a Mouv’ számottevően nagyobb hangsúlyt fektet a zenére, nem a reklámok és a hírek töltik ki a műsoridő jelentősebb hányadát. Bár vannak állandó magazinok, ezekben is kiegyensúlyozott a zene és a beszélgetés aránya. Ráadásul a zenei felhozatal nagyobb részét a nemzetközi eladók slágerei teszik ki, ami pedig francia zene, az is hasonló zenei kategóriából való, így élvezhető a hallgató számára.

A csatorna honlapján mindig megtekinthető az aktuális hét műsorrendje, ugyanitt visszakereshetők több hétre visszamenőleg is egyes magazinok adásai. Eleinte sok támadás érte a csatornát a magánrádiók részéről, amiért a programkínálat meglehetősen sok hasonlóságot mutat a kereskedelmi rádiók beosztásával, példának okáért a hét minden napján 6 órától 9 óráig sugárzott Le Morning néven futó reggeli műsor tekintetében. Hétköznapokon 12.30-tól a Le Buzz című hozzávetőlegesen félórás kulturális magazin, mely minden nap a kultúra különböző szeleteinek aktualitásait mutatja be: hétfőn a társadalmi tendenciákról, kedden a zenéről, szerdán a moziról, csütörtökön híres emberekkel készült riportokról, pénteken pedig a hétvége kikapcsolódási lehetőségeiről tájékoztat. A Le Buzz nagy hangsúlyt fektet a hallgatók véleményének kifejezésére, SMS-eik és e-mailjeik beolvasása által, különösen a Le Friday Buzz, ahol a hallgatók is ajánlhatnak programot egymásnak a hétvégére. Hétköznapokon este 8-tól egy órán át szintén egy kulturális magazin, a Mouv Session hallható, mely az aktuális kiállításokról, koncertekről, zenékről, divatról szolgál bővebb információval. Hétvégenként délelőtt 10 órától két részben hírességekkel készült interjúknak lehetünk fültanúi a Sous le couette de Jessyca című műsorban. A Mouv’ leghíresebb és legegyedibb programja azonban a Les filles du Mouv’, mely minden hétköznap este 9-től éjfélig hallható. Ez a műsor kizárólag lányoknak készült, minden olyan témát gondosan körüljár, mely érdekelheti a fiatal lányokat, keddenként még egy szexológussal is kiegészülve. Ezek mellett vannak olyan hétvégi magazinok is, melyekben a zenéé a főszerep, ilyenek a Radical Rock, a Le Metal Académy, a Mouv’ party, illetve a vasárnapi slágerlista, a l’Indé 30.

A csatorna mögött álló stáb egyébként nem olyan népes, és nem a tapasztalt rádiósokra, illetve az ismert sztárokra építi arculatát. A műsorvezetők általában a célközönséghez hasonlóan fiatalok, akik személyes tulajdonságaik, közvetlenségük által tudtak közel kerülni a hallgatókhoz. Ugyanazt a zenét szeretik, ugyanazt az anglicizmusokkal teletűzdelt szlenget beszélik ¬– amit egyébként a honlap is sok helyütt használ írott formában –, ugyanaz az érdeklődési körük, mint a legtöbb fiatalnak, aki ezt a rádiót választja. A Les filles de Muov’ műsorvezetője, Émilie mellett a Sous le couette Jessycája megnyerő jelleme és tehetsége folytán azóta nagy népszerűségre tett szert. A Mouv’ tehát új sztárokat teremtett Franciaországnak. Időnként élőben is lehet velük találkozni, a Mouv’ által szervezett rendezvényeken, koncerteken, e-mailt pedig bármikor lehet írni nekik.

Zene nélküli percek: reklám, hírek, politika

A Mouv’-ra – ahogy általában a közszolgálati rádiókra – nem jellemző a sok reklám, ahogy ez a honlapon is látható. Vizsgálódásaim néhány hónapja során kizárólag állami tulajdonú cégek hirdetéseit lehetett látni: néha az SNCF francia vasúti társaság vidéki városokba szóló diákakcióit, néha a Radio France által szervezett koncerteket ajánlották a hallgatók figyelmébe, tehát olyan reklámok, melyek célközönsége egybeesik a csatornáéval. A reklámok végén rendszerint felcsendül a szignál: "Let’s move to the radio, le Mouv’, le Mouv’…".

Hírek minden óra elején elhangoznak az on-line változatban is, ám meglehetősen tömör formában, csak a legfontosabb eseményekre szorítkozva. A csatorna politikai beállítottságáról nem sokat lehet megállapítani a hírblokkok alapján, azonban a francia elnökválasztások éppen analízisem időszakára estek, ami alapján viszont körvonalazható a szellemisége. A Mouv’ e jelentős politikai esemény alkalmából létrehozott egy blogot, melyen a hallgatók hat hónapon keresztül megoszthatták egymással az ezzel kapcsolatos gondolataikat, reagálhattak a legfrissebb fejleményekre, elmondhatták reményeiket a jövőre nézve. A blogon – a jelöltek bemutatása mellett – lehetett olyan cikkeket, videókat is találni, melyeket újságíró-tanoncok készítettek az utca emberével. A blog jelmondatát a liberális gondolkodó Alexis de Tocqueville-től kölcsönözték, e szerint "a demokráciákban minden egyes generáció egy új nép". "Milyen Franciaországról álmodnak a fiatalok manapság?" – teszi fel a kérdést a rádió - "Nyitottabbról? Bőkezűbbről? Toleránsabbról?" A Mouv’ – miután kitágította a hallgatók ismereteit a jelöltekkel kapcsolatban – folyamatosan a fiatalok mint választók politikai jelentőségét hangsúlyozták, mely szerint e jogukkal élve lehetőségük nyílik arra, hogy a maguk szája íze szerint alakítsák az ország jövőjét.

A honlap nyújtotta szolgáltatások

A Mouv’ honlapja számos szolgáltatást nyújt a tájékozódni, játszani, vásárolni, archívumban kutakodni vágyó hallgatóknak. Az éppen játszott számnak nemcsak hogy kiírják az előadóját és a címét, de kattintásra meg is vásárolható a zenekar albuma, valamint elolvasható az előadó biográfiája. A különböző műsorok oldalán tetszés szerint visszakereshetünk adásokat, melyekhez sokszor multimédiás járulékos szolgáltatások is kapcsolódnak. A l’Indé 30 lapjáról le is lehet tölteni a slágerlistás számokat. A lejátszóprogram ablakában mindig van egy banner, vagy valamilyen más típusú – általában flash alapú animációs – reklám. A honlap egyébként is sok flash-t használ, mely által még mozgalmasabb, még fiatalosabb és még lendületesebb benyomást kelt. Linkgyűjteménye nincs ugyan a Mouv’-nak, azonban a honlapnak számos kapcsolódási pontja van a Radio France többi csatornájával.

Hogy mennyire sikeres a Mouv’, azt leginkább a felmérések igazolják, melyek közül a legfrissebb (2006. október 30. - december 31.) megtekinthető itt: http://www.liberation.fr/actualite/medias/_files/file_229383_341531.pdf