Haszid-történetek

A Rádiójáték wikiből

1996.01.08.

Kossuth

19:40

Haszid-történetek

írta: Martin Buber (fordította: Rácz Péter)

válogatta: Rácz Péter

I. A Tudás fájánál

1 Közreműködött: Helyey László

Zenei munkatárs: Kakó Gyula

Szerkesztő: Németh Gábor

Rendező: Bognár Mónika

hossz: 20 min

RTV újság

1996. 2. szám ; 4.oldal

Szerző: Rácz Péter

Martin Buber (1878-1975), bécsi születésű vallásfilozófus gyermekéveit Galíciában töltötte, ott ismerkedett meg a haszidok mozgalmával. A XVIII. század közepén Jiszrábel ben Eliezer indította útjára a haszidok (jámborok) mozgalmát, mely a kor messiantisztikus várakozásaival leszámolva a rabbinikus hagyománytól szabadelvűbb vallásfelfogás felé irányította a lengyel, ukrán, orosz, román, magyar zsidók világképét. A haszidok nagyobb becsben tartották a gyakorlatias válaszokat, mint az elméleti tudást, és előbbrevalónak aszeretetet, könyörületet, mint a vallási előírásokat. Ezért lehetett a vendégszeretet parancsa a szombat megtartásánál is erősebb, de a kíséretadás örömét is ők tudták felhőtlen derűvel élvezni. Az alapító a Baal Sem Tóv – a Jó mestere névre hallgatott, és valóságos szentként tisztelték tanítványai, és azok tanítványai. Alakjáról, tetteiről egyre több legenda szállt szájról szájra, de aztán nem csak ezek, hanem később a mozgalom elméleti tanítását is kezdték lejegyezni. Martin Buber századunk első és második évtizedében elsősorban héber és jiddis nyelven fennmaradt történeteket fordította, alaposan át is dolgozta őket. Neki köszönhetjük tehát, hogy ma már a legtöbb európai nyelven, s mostantól magyarul is olvashatók ezek a történetek, mégpedig teljes számban.

Miről szólnak, és mit közvetítenek a mai embernek? Mivel a haszidizmus az elméleti tudással szemben az élet mindennapi dolgait helyezte előtérbe, a történetek a nagy vallási témákat -- a hit, szeretet, tudás, szolgálat, ima – leghétköznapibb emberi helyzetekbe ágyazva dolgozzák fel. A komorság, a magány és az önmagáért való tudás helyét a jókedv, a társakért érzett felelősség és a segítés eszméje vette át, a haszidok éneke és tánca mint istennek tett szolgálatuk, hamarosan ismert és közmondásos lett. A száműzetésben való megbékélésük és az evilági élet teljességének elfogadása teszi a haszidok történeteit bölcs és szórakoztató olvasmánnyá, amelyben a mai olvasó a mindennapi élet kérdéseire is választ kaphat. Aki elolvasta az Atlantisz Könyvkiadó gondozásában megjelent két vaskos kötetet, szinte mindenre tud majd egy haszid példázatot mondani.



1996.01.09.

Kossuth

19:40

Haszid-történetek


II. Minden szolgálat


1996.01.10.

Kossuth

19:40

Haszid-történetek

III. A szeretet parancsa



1996.01.11.

Kossuth

19:40

Haszid-történetek

IV. A haszidok tánca


Kossuth

1996.01.12.

19:40 Haszid-történetek

V. Az érvényes ima