Erdők s vizek közt

A Rádiójáték wikiből

Erdők s vizek közt sorozat


Kossuth Rádió, szeptemberben, hétköznaponként 11.35

Ismétlés:

2011. június 20-július 8-ig minden hétköznap 13:04-kor

Esztergomtól Brassóig gyalogszerrel 1934-ben

Első adás: 2001. szeptember 17. hétfő 11.35

Sorozat 15 részben

Patrcik Leigh Fermor útirajza folytatásokban

Egy tizenkilenc éves angol fiú 1934-ben útban Londonból Konstantinápoly felé, fél év alatt gyalogszerrel keresztülvág az országon, majd évtizedek múlva már, mint a nagy hagyományú angol útleírás világszerte ismert élő klasszikusa nekiül, és emlékezetből, valamint naplója és egy újabb önellenőrző látogatás alapján fölidézi, és megírja fiatalkori utazását.

A művelt angol, sőt amerikai és nyugat-európai olvasóközönség tekintélyes része ma ennek a sok kiadást megért könyvnek az alapján képzeli el Magyarországot és Erdélyt, vagy indul el, hogy közelebbről is megnézze magának.

Az angol útirajz legjobb hagyománya az előítélet nélküli szemlélődés, a mindenre nyitott kíváncsiság, tényszerűség és személyes hang ötvözése. Fermor is ezt követi. Remek megfigyelő, minden érdekli a bejárt országokban: a táj és földrajza, a természeti környezet, a helyi történelem, a nyelv, az életforma, a társadalom, az építészet, a folklór.

Magyarországon megdöbben a hihetetlen szegénység, az elképesztő fényűzés, a feudális szokások láttán, de roppant élvezi, hogy még isten háta mögötti helyeken is minduntalan angolul kiválóan beszélő, nagy műveltségű, világot járt, bölcs öreg arisztokratákkal cseveghet.

Nekünk, magyaroknak különösen a szívünkhöz szólhat, hogy míg e nevezetes memoárok első kötete Hollandián, Németországon, Ausztrián és Csehszlovákián végigvonulva a párkány-esztergomi hídon végződik, addig ez a második szinte teljes egészében a magyarok közt, Csonka-Magyarországon és Erdélyben „játszódik”.

A rokonszenves, kulturált, a klasszika-filológiában és az európai történelemben egyaránt jártas fiatalember a szó szoros értelmében belehabarodott a két világháború közötti Magyarországba, Budapestbe, mágnásokba, nagypolgárokba és parasztokba egyaránt.

Gróf Teleki Pál Uri utcai palotájától Vajdahunyadig, az Arizona mulatótól a hegyi pásztorokig, úrikisasszonyoktól cigánykaravánokig mintegy a harmincas évek közepének magyar világa őrződött meg sajátos zárványként ebben a könyvben.

Fordította: Vajda Miklós

Felolvassa: Helyey László

A hangfelvételt készítette: Kosárszky Péter

Zenéjét összeállította: Molnár András

Szerkesztő: Mesterházi Márton

Rendező: Papp Zoltán