Az emlékezés napszaka

A Rádiójáték wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hargitai (vitalap | szerkesztései) 2018. július 13., 10:23-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

1991.04.22 Kossuth 21.05

Zelk Zoltán hangjátéka

Játsszák: Jordán Tamás, Balkay Géza, Eszenyi Enikő, Zolnay Zsuzsa, Kovács János, Znamenák István, Oberfrank Pál, Némedi Mária Zene: Kecskeméti Gábor

Dramaturg: Sári László

Rendező: Gothár Péter

Rádió- és televízióújság XXXVI.évfolyam 17.szám 3.oldal

Rádiószínházi bemutató

Zelk-hangjáték

“Barátaim, megértitek? / Egy ember él közöttetek, / van kulcsa és van ajtaja - / hazamegy és nem megy haza. / Lefekszik és nem alszik el, / egy néma istennel perel, / míg rákövül az éjszaka, / az álom kényszerzubbonya.” Éppen tíz éve halt meg Zelk Zoltán, de nem kövült rá az éjszaka és az örök álom kényszerzubbonya. Ilyesmit, persze, nagy alkotókról szokás állítani akkor is, ha csak félig igaz, s félig pedig mindig az, mert a művek valóban maradnak. (Bár gazdátlanul ki tudja meddig?) Zelknek azokban még ma is van élő életműve, s ennek van kulcsa, ajtaja, és lesz is sokáig – ma így látjuk. Ki-be járhatunk ezen az ajtón, sőt Zelkkel, a csúnya öreg varázslóval még az is megtörténhet, hogy egyszer csak ő jön ki az ajtón, benyit a miénken és egy “új” művet tesz az asztalunkra. Az új hangjáték címe: Az emlékezés napszaka. Emlékezzünk rá, mondja, és “emlékezzünk a halálra”. Úgy, ahogy ő tudott és tud élni a halállal verseiben és ebben a munkájában is. Soha nem hozta be ezt a hangjátékot hozzánk, pedig tudta, hogy várjuk. Most küldte el – onnan. Hogy meglepjen és megborzongasson. Az emlékezés napszaka az Új Írás egyik 1967-es számából került elő, s Zelk mindjárt a rendezőt is kijelölte: Gothár Péterrel küldte a szöveget. Elolvastuk, s bár a mű motívumai az imént idézett Sirály című verséből is ismerősek, hatása megrendítő volt. Talán azért, mert így beteljesülni jóslatot még nem láttunk. “Mert mit üzentem onnan én / s velem a szószátyár remény:/ Szál cérnán, két hegycsúcs között, úgy is, úgy is visszajövök!” Visszajött. Teljes fegyverzetben, hatalmi pompával költészete minden ékességét csillogtatva, halála tizedik évfordulóján egy kis időre visszatért közénk. Aztán majd megint nehezebb lesz nélküle.

Sári László


Ism.: 1996.03.04. Bartók 22:50

1996.12.20. 21.03 Petőfi

2017.01.07. 21:03 Kossuth

2001. április 23. 23:14 Bartók


Rádió és Televízió Újság, 51. szám, 6.o.