„Anna” változatai közötti eltérés

A Rádiójáték wikiből
(Új oldal, tartalma: „A Rádiószínház bemutatója 1992.04.27.; Bartók 22.50; 40 perc Jelena Jurjevna Kuzmina-Karavajeva színművének rádióváltozata. Fordította: Rab Zsuzsa. Rád...”)
 
47. sor: 47. sor:
  
 
Mária anya hosszú világi nevén Jelizaveta Jurjevna Kuzmina-Karavajeva a múlt század végén született Oroszországban. Korának legnagyobbjai becsülték költészetét és filozófiai munkáit. Együtt dolgozott Bergyajevvel és Szergej Bulgakovval, ezel a keresztény-univerzalista filozófussal, akit Lenin különös szenvedéllyel dühvel szidott, valahányszor találkozott eszméivel. De Kuzmina-Karavajeva ismerte A Blokot is, otthonos volt az orosz szimbolisták köreiben. Aztán 1919-ben Párizsba emigrált és itt lett apáca 1931-ben. Ettől fogva életét az orosz emigránsok megsegítésének szentelte, s a háború idején részt vett a francia ellenállási mozgalomban. Hamis papírokat szerzett a német megszállás elől menekülő franciáknak, oroszoknak, zsidóknak, egyháza segítségével bújtatta őket. Az életével fizetett érte, Ravensbrückben halt meg egy táborban, 1945-ben. Mária anyát költőként és filozófusként tartja számon az irodalomtörténet, életútja a tanítás szélesebb érvényű emberi példája.
 
Mária anya hosszú világi nevén Jelizaveta Jurjevna Kuzmina-Karavajeva a múlt század végén született Oroszországban. Korának legnagyobbjai becsülték költészetét és filozófiai munkáit. Együtt dolgozott Bergyajevvel és Szergej Bulgakovval, ezel a keresztény-univerzalista filozófussal, akit Lenin különös szenvedéllyel dühvel szidott, valahányszor találkozott eszméivel. De Kuzmina-Karavajeva ismerte A Blokot is, otthonos volt az orosz szimbolisták köreiben. Aztán 1919-ben Párizsba emigrált és itt lett apáca 1931-ben. Ettől fogva életét az orosz emigránsok megsegítésének szentelte, s a háború idején részt vett a francia ellenállási mozgalomban. Hamis papírokat szerzett a német megszállás elől menekülő franciáknak, oroszoknak, zsidóknak, egyháza segítségével bújtatta őket. Az életével fizetett érte, Ravensbrückben halt meg egy táborban, 1945-ben. Mária anyát költőként és filozófusként tartja számon az irodalomtörténet, életútja a tanítás szélesebb érvényű emberi példája.
 +
 +
 +
 +
[[Category:Magyar rendezésű hangjátékok]] [[Category:Orosz szerzőjű hangjátékok]] [[Category:1992-ben bemutatott hangjátékok]] [[Category:A Magyar Rádió hangjátékai]] [[Category:Jelena Jurjevna Kuzmina-Karavajeva művei]] [[Category:Zoltán Gábor rendezései]]

A lap 2010. június 7., 10:31-kori változata

A Rádiószínház bemutatója


1992.04.27.; Bartók 22.50; 40 perc


Jelena Jurjevna Kuzmina-Karavajeva színművének rádióváltozata.

Fordította: Rab Zsuzsa.

Rádióra alkalmazta: Zalán Tibor.

Zene: Takáts György.

Dramaturg: Sári László.

Rendező: Zoltán Gábor.


Szereposztás:


Anna: Varga Mária

Archimandritta: Pusztai Péter

Rendőrfőnök: Barta Mária

Paula: Szirtes Ági

Olvasó nővér: Ruttkai Zsófi

Anya: Csere Ági

Első zarándok: Imre István

Első vándor: Lukácsi József

Második zarándok: Sipos András

Bolyongó: Gábor Miklós

Vaszilij: Kaszás Grgő

Vakvezető: Papp János


Mária anya hosszú világi nevén Jelizaveta Jurjevna Kuzmina-Karavajeva a múlt század végén született Oroszországban. Korának legnagyobbjai becsülték költészetét és filozófiai munkáit. Együtt dolgozott Bergyajevvel és Szergej Bulgakovval, ezel a keresztény-univerzalista filozófussal, akit Lenin különös szenvedéllyel dühvel szidott, valahányszor találkozott eszméivel. De Kuzmina-Karavajeva ismerte A Blokot is, otthonos volt az orosz szimbolisták köreiben. Aztán 1919-ben Párizsba emigrált és itt lett apáca 1931-ben. Ettől fogva életét az orosz emigránsok megsegítésének szentelte, s a háború idején részt vett a francia ellenállási mozgalomban. Hamis papírokat szerzett a német megszállás elől menekülő franciáknak, oroszoknak, zsidóknak, egyháza segítségével bújtatta őket. Az életével fizetett érte, Ravensbrückben halt meg egy táborban, 1945-ben. Mária anyát költőként és filozófusként tartja számon az irodalomtörténet, életútja a tanítás szélesebb érvényű emberi példája.