„A részleg” változatai közötti eltérés

A Rádiójáték wikiből
(Új oldal, tartalma: „1992. 01. 13. Bartók 23.16 Bodor Ádám hangjátéka Beszélő - Törőcsik Mari; Weisz Gizella - Eszenyi Enikő; Férfi - Hollósi Frigyes. Zenéjét szerezte és zon...”)
 
17. sor: 17. sor:
  
 
Valamikor tavaly ősszel készült egy rádióműsor Bodor Ádámról. Nevezhetjük talán portrénak is. Akik megrajzolták a képet: (többek között) Csiky László, Dániel Fernec, Esterházy Péter, Gothár Péter, Réz Pál. Értő emberek, ráadásul kenyerük az irodalom. Tehát lehet bízni a véleményükben. Épp ezért volt zavarbaejtő a műsor: kizárólag dicsérő szavakat hallottunk tőlük. "Ő a legjobb" - jelentette ki Gothár. "A részleg az utóbbi évtizedek egyik legjobb magyar kisregénye." (ha nem a legjobb, már nem emlékszem pontosan) - állította Réz Pál, Esterházy pedig egyszerűen dics-éneket zengett Bodorról. Gyanús, nem? De hát az se nagyon lehet, hogy Bodor Ádám bőrét visszük ma vásárra, ám a felelősség csakis a miénk. Gothár Péteré és az alul írt dramaturgé. Hál' istennek, Orbán György a zenével könnyített a terhünkön. Nem is keveset. Persze nem panaszkodhatunk a színészek igyekezetére sem. Mindezt szerényebben úgy is mondhatnám: mindenki tette a dolgát. Tegye a hallgató is. Ha - s ezt igazán reméljük - érdekli, miért érdekelt bennünket ennyire Bodor Ádám kisregénye. (Sári László)
 
Valamikor tavaly ősszel készült egy rádióműsor Bodor Ádámról. Nevezhetjük talán portrénak is. Akik megrajzolták a képet: (többek között) Csiky László, Dániel Fernec, Esterházy Péter, Gothár Péter, Réz Pál. Értő emberek, ráadásul kenyerük az irodalom. Tehát lehet bízni a véleményükben. Épp ezért volt zavarbaejtő a műsor: kizárólag dicsérő szavakat hallottunk tőlük. "Ő a legjobb" - jelentette ki Gothár. "A részleg az utóbbi évtizedek egyik legjobb magyar kisregénye." (ha nem a legjobb, már nem emlékszem pontosan) - állította Réz Pál, Esterházy pedig egyszerűen dics-éneket zengett Bodorról. Gyanús, nem? De hát az se nagyon lehet, hogy Bodor Ádám bőrét visszük ma vásárra, ám a felelősség csakis a miénk. Gothár Péteré és az alul írt dramaturgé. Hál' istennek, Orbán György a zenével könnyített a terhünkön. Nem is keveset. Persze nem panaszkodhatunk a színészek igyekezetére sem. Mindezt szerényebben úgy is mondhatnám: mindenki tette a dolgát. Tegye a hallgató is. Ha - s ezt igazán reméljük - érdekli, miért érdekelt bennünket ennyire Bodor Ádám kisregénye. (Sári László)
 +
 +
 +
[[Category:Magyar rendezésű hangjátékok]][[Category:Magyar szerzőjű hangjátékok]][[Category:1992-ben bemutatott hangjátékok]][[Category:A Magyar Rádió hangjátékai]][[Category:Bodor Ádám művei]][[Category:Gothár Péter rendezései]]

A lap 2010. május 29., 14:02-kori változata

1992. 01. 13. Bartók 23.16

Bodor Ádám hangjátéka

Beszélő - Törőcsik Mari; Weisz Gizella - Eszenyi Enikő; Férfi - Hollósi Frigyes.

Zenéjét szerezte és zongorán közreműködik Orbán György, fagotton közreműködik Harsányi Zsolt.

Zenei munkatárs: Demjén Erzsébet.

Rendezte: Gothár Péter

Dramaturg: Sári László.

Hossz: 44 perc


Valamikor tavaly ősszel készült egy rádióműsor Bodor Ádámról. Nevezhetjük talán portrénak is. Akik megrajzolták a képet: (többek között) Csiky László, Dániel Fernec, Esterházy Péter, Gothár Péter, Réz Pál. Értő emberek, ráadásul kenyerük az irodalom. Tehát lehet bízni a véleményükben. Épp ezért volt zavarbaejtő a műsor: kizárólag dicsérő szavakat hallottunk tőlük. "Ő a legjobb" - jelentette ki Gothár. "A részleg az utóbbi évtizedek egyik legjobb magyar kisregénye." (ha nem a legjobb, már nem emlékszem pontosan) - állította Réz Pál, Esterházy pedig egyszerűen dics-éneket zengett Bodorról. Gyanús, nem? De hát az se nagyon lehet, hogy Bodor Ádám bőrét visszük ma vásárra, ám a felelősség csakis a miénk. Gothár Péteré és az alul írt dramaturgé. Hál' istennek, Orbán György a zenével könnyített a terhünkön. Nem is keveset. Persze nem panaszkodhatunk a színészek igyekezetére sem. Mindezt szerényebben úgy is mondhatnám: mindenki tette a dolgát. Tegye a hallgató is. Ha - s ezt igazán reméljük - érdekli, miért érdekelt bennünket ennyire Bodor Ádám kisregénye. (Sári László)