„A majomfestő” változatai közötti eltérés

A Rádiójáték wikiből
(Új oldal, tartalma: „1967. november 22. 20:30, Kossuth<br><br> Kidzsima Hadzsime japán író novelláját rádióra alkalmazta: Gergely Ágnes<br><br> Hossz: 30 perc<br><br> ''„Nyugodjék m...”)
 
 
(Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
1967. november 22. 20:30, Kossuth<br><br>
+
Kidzsima Hadzsime japán író novelláját rádióra alkalmazta: Gergely Ágnes
Kidzsima Hadzsime japán író novelláját rádióra alkalmazta: Gergely Ágnes<br><br>
 
Hossz: 30 perc<br><br>
 
''„Nyugodjék meg, Felséges Asszonyom. A várbörtönből többé nem kerül elő a nyomorult. Ezzel a mázolmánnyal meg ne törődjék. A csirkefogó sose azt pingálta, ami van, hanem amit szeretne, hogy volna.”<br>Így beszél a királynőnek a lordkancellár Szukitori-méről, az elcsapott udvari festőről, akinek a neve magyarul: a Látó. Ez a meg nem értett, zsneiális művész azonban nem ember, hanem – majom, ahogy a rádiójáték többi szereplője is az. A Majomkirályságban játszódik a lírai-groteszk történet, mely azt példázza, hová sodorhat egy országot a józan szóra nem figyelő tömegőrület. A Távol-Keleten igen sok versben és elbeszélésben szereplenek emberi tulajdonságokkal felruházott majmok; ezt a hagyományt újítja fel Kidzsima Hadzsime japán író A majomfestő című elbeszélésének rádióváltozata. (Kidzsima egyébként a magyar irodalom legjobb külföldi népszerűsítői közé tartozik; egyebek közt József Attila verseit fordította, és a Rozsdatemető japán kiadásához is ő írta a bevezetőt.)''
 
  
[[Category:Még tisztázandó lapok]]
+
Rendezte: Török Tamás
 +
 
 +
 
 +
Közreműködött: Csók István, Garas Dezső, Greguss Zoltán, Horkai János, Lázár Gedeon, Psota Irén, Ráday Imre, Szilassy Gyula, Szirmai Jenő, Szoó György és Várady György.
 +
 
 +
 
 +
Bemutató: 1967. 11. 22. 20:30-20:57 Kossuth.
 +
 
 +
Ismétlések: 1968. 01. 13. 17:13-17:40 Petőfi,
 +
1969. 08. 04. 18:10-19:27 Petőfi. (A Közkívánatra c. műsorban.)
 +
 
 +
''„Nyugodjék meg, Felséges Asszonyom. A várbörtönből többé nem kerül elő a nyomorult. Ezzel a mázolmánnyal meg ne törődjék. A csirkefogó sose azt pingálta, ami van, hanem amit szeretne, hogy volna.”<br>Így beszél a királynőnek a lordkancellár Szukitori-méről, az elcsapott udvari festőről, akinek a neve magyarul: a Látó. Ez a meg nem értett, zseniális művész azonban nem ember, hanem – majom, ahogy a rádiójáték többi szereplője is az. A Majomkirályságban játszódik a lírai-groteszk történet, mely azt példázza, hová sodorhat egy országot a józan szóra nem figyelő tömegőrület. A Távol-Keleten igen sok versben és elbeszélésben szerepelnek emberi tulajdonságokkal felruházott majmok; ezt a hagyományt újítja fel Kidzsima Hadzsime japán író A majomfestő című elbeszélésének rádióváltozata. (Kidzsima egyébként a magyar irodalom legjobb külföldi népszerűsítői közé tartozik; egyebek közt József Attila verseit fordította, és a Rozsdatemető japán kiadásához is ő írta a bevezetőt.)''
 +
 
 +
[[Category:Török Tamás rendezései]]
 
[[Category:Magyar rendezésű hangjátékok]]
 
[[Category:Magyar rendezésű hangjátékok]]
 
[[Category:Japán szerzőjű hangjátékok]]  
 
[[Category:Japán szerzőjű hangjátékok]]  
10. sor: 20. sor:
 
[[Category:A Magyar Rádió hangjátékai]]
 
[[Category:A Magyar Rádió hangjátékai]]
 
[[Category:Kidzsima Hadzsime művei]]
 
[[Category:Kidzsima Hadzsime művei]]
[[Category:Gergely Ágnes dramaturgi munkái]]
+
[[Category:Kisprózai adaptációk]]

A lap jelenlegi, 2020. január 23., 01:29-kori változata

Kidzsima Hadzsime japán író novelláját rádióra alkalmazta: Gergely Ágnes

Rendezte: Török Tamás


Közreműködött: Csók István, Garas Dezső, Greguss Zoltán, Horkai János, Lázár Gedeon, Psota Irén, Ráday Imre, Szilassy Gyula, Szirmai Jenő, Szoó György és Várady György.


Bemutató: 1967. 11. 22. 20:30-20:57 Kossuth.

Ismétlések: 1968. 01. 13. 17:13-17:40 Petőfi, 1969. 08. 04. 18:10-19:27 Petőfi. (A Közkívánatra c. műsorban.)

„Nyugodjék meg, Felséges Asszonyom. A várbörtönből többé nem kerül elő a nyomorult. Ezzel a mázolmánnyal meg ne törődjék. A csirkefogó sose azt pingálta, ami van, hanem amit szeretne, hogy volna.”
Így beszél a királynőnek a lordkancellár Szukitori-méről, az elcsapott udvari festőről, akinek a neve magyarul: a Látó. Ez a meg nem értett, zseniális művész azonban nem ember, hanem – majom, ahogy a rádiójáték többi szereplője is az. A Majomkirályságban játszódik a lírai-groteszk történet, mely azt példázza, hová sodorhat egy országot a józan szóra nem figyelő tömegőrület. A Távol-Keleten igen sok versben és elbeszélésben szerepelnek emberi tulajdonságokkal felruházott majmok; ezt a hagyományt újítja fel Kidzsima Hadzsime japán író A majomfestő című elbeszélésének rádióváltozata. (Kidzsima egyébként a magyar irodalom legjobb külföldi népszerűsítői közé tartozik; egyebek közt József Attila verseit fordította, és a Rozsdatemető japán kiadásához is ő írta a bevezetőt.)