A lakihegyi rádióadó története

A Rádiójáték wikiből

A Lakihegyi Rádióállomás története

A Lakihegyi Rádióadó megépítésekor a világ legmagasabb építményének számított a maga 314 méterével. A vasszerkezet 284 méter magas, és a csúcsából kitolható hangolócső további 30 méter. A továbbiakban a magyar rádiózás történetének rövid összefoglalása után, ebbe a történeti keretbe foglalva ismertetem a Lakiehgyi Rádióadó történetét.

Bevezetés: a rádiózás története Magyarországon

A magyar rádiózás történetét a Puskás Telefonhírmondójától számítjuk, aki már 1881-ben kísérletezett hasonló „dalműtelefonnal”, de ez csak egyszeri közvetítés volt. A Telefonhírmondó adása 1893 telén indult, négy szerkesztővel és közel száz munkatárssal. Az intézmény világszenzációnak számított, az USA-ban is utánozták, az első világháború után azonban tönkrementek a telefonvonaltól független vezetékek, és 1925-ben a Telefonhírmondó Rt. vette át a műsorokat, majd a második világháborúban végleg tönkrement a hálózat. Ezután nem sokkal alapították meg a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt-t, ami az MTI érdeklődési körébe tartozott. Az új rádió és egyben az MTI elnöke Kozma Miklós sokáig próbálta megtartani a rádió politikai függetlenségét és tanító, nevelő, szórakoztató irányba elvinni a profilt. Igényes komolyzenét és jazzt játszottak a politikailag elvárt cigányzene és nóta mellett. Általánosságban a második világháború alatt a rádió a politikai propagandát szolgálta, élőben közvetítette például Hitler egyes beszédeit, majd a Sztójay kormány 1944-ben minden külföldi rádióállomás hallgatását betiltotta. ’44 novemberében a menekülő németek minden rádióadót felrobbantottak. A 40-es évek végén megalakul a Kossuth és a Petőfi Rádiók, 1952-53 között indul a Magyar Rádió 5 vidéki körzeti stúdióval és önálló műsorokkal. 1956-ban bejelentik, hogy a rádió azidáig mindenben hazudott és felveszik a Szabad Kossuth Rádió nevet. A korszakban sorra alakulnak a vidéki szabad rádiók, 1959-ben indul a Szabó Család, a magyar rádiózás első szappanoperája. 1986-ban a Danubius Rádió, mely ekkor még csak német nyelven sugároz műsorokat, 1992-től viszont a német adás megszűnik, és megalakul az első magyar kereskedelmi rádió. 1989-ben indul az első budapesti helyi kereskedelmi rádió, a Calypso. Ugyanebben az évben a német kormány bevezeti a frekvenciamoratóriumot annak reményében, hogy majd az első szabadon választott magyar kormány elkészíti a médiatörvényt. A frekvenciamoratórium kalózrádiók kialakulását volt hivatott megakadályozni. A terv füstbe megy, mert a politikai csatározások miatt 6 évig nem hoznak médiatörvényt. A moratóriumot megkerülve a Juventus Rádió meghonosította hazánkban az agresszív, kereskedelmi szemléletű, amerikai típusú rádiózást. 1991-ben szólalt meg először a Tilos Rádió, mely kezdettől fogva a szubkultúrák, és a fiatalok kalózrádiója volt. Hasonlóképp kalózrádióként indult civil kezdeményezésre a Fiksz Rádió. 1993 nyarán kaptak az első helyi rádiók engedélyeket, ekkor még csak URH-ra és középhullámra, mígnem 1996-ban megszületett a médiatörvény, mely kisebb-nagyobb sikerrel végre rendet teremtett a frekvenciák között. Ma mintegy 120 helyi rádió működik az országban.




A Lakihegyi Rádióadó története A Lakihegyi Rádióadó Szigetszentmiklós Lakihegy nevű részén található. Működését 1928-ban kezdte meg, és egészen 1977-ig, a lényegesen korszerűbb solti adó üzembe helyezéséig sugárzott műsort, majd 2006-tól újrakezdte „pályafutását”. Magyarország első rádióadóját 1914. október 14-én adták át. Ez az adó még szikratávíróként (wireless telegraphy) működött, legfőképp haditechnikai funkciót töltött be. A már említett 1924-ben indult adásokhoz egy bútorszállító autót használtak stúdiónak, és ehhez mindössze a 250 W-os távíró-távbeszélő adó szükségeltetett, amit még ebben az évben lecseréltek egy-egy kW teljesítményű adóra, és a rendszert egyre fejlesztették. Először egy Telefunken gyártmányú, 2 kW-os, majd egy 3 kW-os rendszer került használatba. 1928-ban véglegesítették a stúdió és a rádióadó helyét. A stúdió a Bródy Sándor utca 5-7. szám alá költözött, míg az új, 20 kW-os Telefunken adót Lakihegy mellett építették fel. Az adó egy 150 méter magas MÁVAG márkájú vasszerekezetű toronyból és egy 100 méteres antennából állt. Ez a rendszer már képes volt Budapesten és környékén egész jó minőségű adást produkálni, az előfizetők száma rohamosan nőtt. Még a ’20-as évek végén felmerült az igény egy ugyancsak Lakihegyen kialakítandó, de már az egész ország területén jó minőségű vételt biztosító adó kiépítésére. A közel négy évig tartó tervezés után végül 1933. június 1-jén Massányi Károly vezetésével megkezdték a 314 méter magas szivar alakú torony kiépítésére, és még ugyanebben az évben megtörtént a torony átadása. Az építmény elsőként az akkori miniszterelnök, Gömbös Gyula beszédét sugározta a Budapest I. műsorán:


- „Magyar Testvéreim! Az első szó, az első hang, amelyet az új nagy leadó állomás szikratengerén keresztül magyar testvéreim felé sugároztatok, a tisztelet szava, a hódolat hangja az első magyar ember, Nagybányai Vitéz Horthy Miklós, Magyarország főméltóságú kormányzója iránt… Amikor a magyar teremtő erő e csodálatos alkotását, az új lakihegyi nagy leadó állomást a magyar királyi kormány átadja a rendeltetésének, úgy érzi, méltóbb gondolatot és érzést nem küldhet szerte-szét elsőnek az elektromos szikra szárnyain, mint a hála, a tisztelet, a hódolat gondolatát és érzését az ország kormányzója felé.” A Lakihegyi toronnyal a magyar rádiózás a világ élvonalába lépett elő, a torony Európa legmagasabb építményének számított, és a későbbiekben a Magyar Rádió jelképévé vált. Persze a Lakihegyi Adótorony sem kerülhette el a Második Világháború pusztító hatását, és mint oly sok másik adót, ezt a tornyot megrongálták a menekülő német katonák. 1944. november 30-án elvágták a tartóköteleket, melynek következtében a torony eldőlt, és összetört. Nem sokkal később a 20kW-os adó, és 150 méteres tornyai is hasonló sorsra jutottak. A romok eltakarítását 1945 januárjában kezdték meg, a kisebbik adó újra üzembe helyezésére szűk egy évet kellett várni, 1945. szeptemberében ismét sugározhatott. Nagyobbik testvérét 1946. decemberében először 50kW-os, majd 1948-ban 135 kW-os teljesítménnyel helyezték üzembe. 1968-ban újabb jelentős átalakításon esett át a torony, az addigi 135 kW-ot két, egyenként 150 kW-os rendszer váltotta fel, és a 314 méteres torony is kisebb átalakításokon esett át. 1977-ben a lényegesen korszerűbb 1 MW-os solti adó üzembe helyezését követően a lakihegyi adót az új adó tartalékadójává léptették vissza. „Noha ezt követően még néhány alkalommal üzembe helyezték, a ’80-as évek végén lebontása mellett döntöttek”, mely számos magánszemély és társadalmi szervezet tiltakozását váltotta ki, aminek eredményeként a tornyot 1985-ben ipari műemlékké nyilvánították. 2006-tól az Antenna Hungária Zrt. a lakihegyi toronyból sugároz a solti adó helyett.

A torony felépítése A 314 métert nyomó középső rész mintegy 230 tonnát nyom, függőlegesen egy 178 méter sugarú körben nyolc, egyenletes elhelyezésű feszítőkötél biztosítja stabilitását, melyek egyenként 220 méter hosszúak, és 70 tonnás feszítőerővel bírnak. A torony 0,65 méter széles a talpánál, 14,65 középen, legfelül meg 1,39. A csúcsból kitolható hangolócső teljes hossza mintegy 36 méter, melyből 30 méter áll ki a szerkezetből. A torony körül 100,000 négyzetméteres körzetben rézvezetékhálózat tartja az építményt. „A csavarokkal rögzített rácsos rendszert 33 méter után a torony belsejében mozgó, drótkötelekre függesztett szerelőkosár kinyúló darujával építették tovább…A kosárbeli daru a földről húzta fel az egyes elemeket. Egy 760 centiméter magas toronyemelet elkészültével a kosarat rögzítették, függesztő csigáit az új szint rudazatára szerelték át, majd kézi csörlővel a kosarat feljebb vontatták. A talajszinten és a mind magasabban dolgozó szerelők telefonon tartották a kapcsolatot. Két hónapon belül a torony magassága elérte a 141 métert, az egyre feljebb és feljebb rögzített ideiglenes feszítő kötelek végleges helyükre kerültek." –áll a leírásban.


Forrás: Wikipédia, Magyar Rádió Online, visszaaradiohoz.hu