„A karthausi” változatai közötti eltérés

A Rádiójáték wikiből
(Új oldal, tartalma: „1973 09.08. 8:54 Kossuth Rádióra alkalmazta Kopányi György Író: Benkő Gyula Szereposztásból: Gusztáv: Sinkó László Júlia: Venczel Vera Júlia apja:…”)
 
 
23. sor: 23. sor:
  
 
D.ZS.
 
D.ZS.
 +
 +
 +
[[Category:Magyar rendezésű hangjátékok]] 
 +
 +
[[Category:Magyar szerzőjű hangjátékok]] 
 +
 +
[[Category:1973-ban bemutatott hangjátékok]]
 +
 +
[[Category:Benkő Gyula művei]]
 +
 +
[[Category: Varga Géza rendezései]]
 +
 +
[[Category:Kopányi György dramaturgi munkái]]

A lap jelenlegi, 2013. január 30., 01:24-kori változata

1973 09.08. 8:54 Kossuth


Rádióra alkalmazta Kopányi György

Író: Benkő Gyula

Szereposztásból:

Gusztáv: Sinkó László

Júlia: Venczel Vera

Júlia apja: Ajtay Andor

Szerkesztő: Dorogi Zsigmond

Rendező: Varga Géza

Eötvös József-ciklus a rádióban

A magyar regény reformkori fellendülése Eötvös József műveiben érte el a csúcspontját. Életművének java: a magyar realizmus első nagy teljesítménye. Maradandó, általunk még mindig nem eléggé becsült munkáit mutatja be az Eötvös József művei főcímmel hétről hétre jelentkező sorozat. Hallhatjuk majd egyetlen, igazán sikeres és célba találó vígjátékának, az Éljen az egyenlőségnek, valamint három nagy regényének rádióváltozatát. A karthausi jellemeinek, embersorsainak és elmélkedéseinek szövevényében magyar kérdésekre keresi lázas izgalommal a választ: az 1840-es évek elején lényegében polgári koncepciót vázol fel. A falu jegyzője erőteljes művészi illusztrációja Eötvös nézeteinek: az elmaradt megyei élet és a magyar feudalizmus átfogó bírálata. A regény jellemei és a mű mondanivalója egy bonyolult, szinte bűnügyi történet sodrában formálódik elénk. A Magyarország 1514-ben írói pályájának csúcsa. Eötvös – noha nem volt híve a Dózsa-forradalom megismétlődésének – erőteljes realizmusa lényeges vonásaiban híven, történetileg igazságosan jelenítette meg a 16. század hadra kelt jobbágyainak ügyét.

D.ZS.