A Bartók Rádió Notturno című műsorának története és működése forrásának megtekintése

'''Varga Ágota'''

'''2007. 07. 02.'''

<font size = "4">'''                 '''</font>

<font size = "4">'''         A Bartók Rádió Notturno című műsorának'''</font>

<font size = "4">'''                 története és működése'''</font>

<u>'''A kezdeti lépések'''</u>

Egy közös, klasszikus zenét játszó európai adó ötlete először az European Broadcasting Union (EBU)  rádiós munkatársainak fejében született meg, és a genfi székhelyű testület alkalmazottai már 1994-ben dolgozni kezdtek az elképzelés megvalósításán. Az alapötlet igen egyszerű, és viszonylag olcsón kivitelezhető volt: a projektben részt venni kívánó országok közszolgálati rádiói továbbítsák és konferálják az egyes országok közönsége számára a műholdról érkező műsort, amelyet egy bizonyos ország közszolgálati rádiójának szerkesztői csapata hozna létre, a saját – valamint a résztvevő országok által beküldött anyagokból válogatva. Erre az elgondolásra épülve született meg az Euroclassic Notturno nevű műsor, amelyet 1998 januárjában kezdtek sugározni az EBU műholdas rendszerén keresztül.

:	A műsor szerkesztésének jogát először a BBC, vagyis a BBC Radio 3 nyerte el. Az eredeti elképzelés szerint a műsorszolgáltatás joga ötévente változna, mindig más - más rádióadó nyerné el azt pályázat útján. Terdik László, a Magyar Rádió munkatársa és a Notturno magyarországi változatának felelős szerkesztője azonban elmondta: „a BBC-vel sajnos egyetlen másik európai ország közszolgálati rádiója sem képes felvenni a versenyt. Mivel ők rendelkeznek a leggazdagabb kínálattal, ezért mindig ők szerzik meg a műsorszórás jogát. A BBC Radio 3-nek most már harmadszorra sikerült a legkecsegtetőbb ajánlattal előállnia, így továbbra is ők szerkeszthetik a Notturno műsorát.”

:	A kezdeti lépések egyik legnagyobb kihívása volt a biztonságos működés rendszerének kidolgozása. Gondoskodni kellett arról, hogy egy elektronikus jelre mindenütt elinduljon a szignál és az adás, amely tulajdonképpen csönd és zene váltakozása. A zeneszámok közti szünetek arra szolgálnak, hogy a sugárzó rádióadók azalatt saját nyelvükön konferálhassák fel a következő műsorszámot. A műsorszolgáltatás kivitelezéséhez a BBC anyagi támogatást, és két nagy teljesítményű számítógépet is kapott az EBU-tól. Már a legelső próbálkozással nagy sikereket ért el a műsor: Terdik László elmesélte, hogy a Notturno műszaki megoldása 1999-ben elnyerte a Rolls-Royce tudományos nagydíját (Rolls-Royce Science Prize), a művészi színvonalért pedig a Sony díjazta a BBC szerkesztői csapatát.

:	A Notturno műsorát a londoni csapat állítja össze. Az adás kiadóktól, politikától független, és nagyon gazdag repertoárral rendelkezik. A zeneszámokat a világ vezető zenekarai és zeneművészei adják elő, és a közvetített zeneszámok nagy részét élő eseményeken rögzítik. A londoni szerkesztőség rendszeresen kap zenei anyagot az EBU többi tagországának rádióitól is. Mivel a műsorban soha nem játszanak le kereskedelmi forgalomban kapható CD-ket, így annak összeállítása nem függ a CD kiadóktól. A készítők inkább arra összpontosítanak, hogy az európai közszolgálati rádiók archívumaiban található, felbecsülhetetlen értékű felvételekből válogassanak, így igen alacsony költséggel nagyon változatos és magas művészi színvonalú kínálatot nyújthatnak a hallgatóknak. A Magyar Rádió honlapja a következőképpen jellemzi a Notturno zenei kínálatát: „megtalálhatóak benne a legmodernebb felvételektől kezdve a zenei örökzöldeken át a régizene ritkán hallható, kuriózumnak számító darabjai is. A zenei hangtárat a Notturnóban résztvevő országok folyamatosan bővítik, saját művészeik és kortárs alkotóik felvételeivel.”<ref>http://www.radio.hu/read/4640/rid/PVVUTw==</ref>

<u>'''A Notturno Magyarországon'''</u>

:	A Notturno Magyarországon 1999 október elsején indult el a Bartók Rádión, kitöltve az éjszakai műsorszünetet. A műsor elindulását az Antenna Hungária Részvénytársaság tette lehetővé azáltal, hogy magára vállalta a műsor sugárzásának költségeinek a felét. A műsor először csak Budapest területén volt hallható, 2000 január elsejétől azonban már országszerte élvezhetik azt a Bartók Rádió hallgatói. A Notturno felelős szerkesztője Terdik László, műsorvezetője pedig Péter Ferenc lett.

:	A Magyar Rádió 1993 óta tagja az EBU-nak, és a rádió munkatársai már a kezdetektől fogva nagy érdeklődéssel figyelték a Notturno alakulását. A Bartók Rádió már a műsor 1998-as indulása óta szállít anyagot a BBC szerkesztői csapatának. Terdik László elmondása szerint a Bartók Rádió évi százórányi anyagot szállít a BBC-nek, ami arányaiban  igen nagy teljesítmény.

:	A Notturno-t a BBC minden éjszaka élőben közvetíti 00:05-től hajnali 07:00-ig. A műsort átvevő és közvetítő országok ezalatt bármikor becsatlakozhatnak a közvetítésbe. Magyarországon a műsor 00:05-től reggel 06:00-ig hallható. De mi is a szerepe a magyar szerkesztői csapatnak? Terdik László bevezetett a kulisszák mögé, és pontosan elmagyarázta, hogy hogyan is készül a magyar változat:

:	A műsor anyagát, az ugynevezett részletes „running ordert” már két hónappal a műsor adásba kerülése előtt megkapják Magyarországon. Ez tartalmazza a műsor pontos összetételét, hogy milyen zeneszámok kerülnek majd adásba, ezek hány percig tartanak, valamint azt, hogy milyen hosszúságúak a zeneszámok közötti szünetek. A szerkesztőségi csapat gondosan tanulmányozza az összeállítást, lefordítja azt angolról magyarra, és információkat gyűjt a különböző zeneszámokról. Ezt követően a rádió egyik hangstúdiójában rögzítik az összekötő szöveget. A Notturno műsorvezetője jelenleg Némethy Attila. A magyar szerkesztőségi csapat összesen négy emberből áll, akik a következők: Szalai Eszter szerkesztő, Sándor Zsuzsa és Tóth Krisztina hangmérnökök, hangszerkesztők, és Terdik László felelős szerkesztő.

:	Albert Mária cikke szerint kezdetekben a zeneszámok felkonferálása igencsak megizzasztotta az akkori bemondót, Péter Ferencet: „egy-egy fel- és lekonferálásnak ötször is nekifutott a Márványterem melletti stúdióban. Nem mintha bakizott volna, hanem harcolt a másodpercekkel: hol túl rövidre, hol meg egy-két másodperccel hosszabbra sikerült az ismertetőszöveg. Egyszer túl élénk, az éjszakai hangulatnál vidámabb volt a konferálás, és sok az apró információ, máskor meg épp az ellenkezője: álmosító.”<ref>Albert Mária. (1999) Boldog harc a másodpercekért. Muzsika 42/11 p. 3.</ref> Terdik szerint azonban mára már megoldódott ez a probléma is: ma már nem technikus kezeli a gombokat, hanem a számítógép indítja el a zenék közti szöveget egy program alapján. A gép pedig képes arra, hogy felmérje a szünet hosszúságát, és a lejátszandó szöveget ahhoz igazítsa. Eszerint hol megnyújtja, hol pedig összetömöríti a szöveget, a hallgatóság számára azonban ezek a változtatások nem érzékelhetőek.

:	Azért természetesen kisebb-nagyobb bakik a Notturno esetében is előfordulnak. Ezeket hol emberi figyelmetlenség, hol pedig az emberi tényezőn kívülálló erők idézik elő. Terdik elmesélt egy esetet, amikor egy londoni munkatárs véletlenül összecserélte két nap műsorát. A magyar csapat így a nem megfelelő összekötő szöveget adta le a nem megfelelő időben. Mivel ők egy teljesen más időbeosztást vettek figyelembe, belekonferáltak a zeneszám kellős közepébe. Egy másik alkalommal pedig egy hatalmas vihar tette lehetetlenné a közvetítést, hiszen a vihar miatt megszakadt a kapcsolat a feladó állomással. Terdik László szerint azonban a hibák száma és mértéke igencsak elenyésző. A műsor évi 365 napban, napi 6 órában folyik, a hibaszázalék pedig, amellyel dolgoznak csupán 3 százalék. Ez a körülményekhez képest igen nagyszerű teljesítmény.

:	Arra a kérdésre, hogy milyen megfontolások alapján állítják össze a Notturno műsorát, Terdik nem tudott pontos választ adni. Az összeállításban követett műsorpolitika üzleti titoknak számít, és nem publikus. Azt azonban elárulta, hogy rengeteg szempontot, kritériumot szem előtt tartanak a londoni szerkesztők: fontos, hogy a zeneszámok ne ismételjék gyakran a napközben már elhangzottakat, hogy műfajilag minél változatosabbak legyenek, hogy változatos legyen a stílus, és hogy a zeneszámok a különböző nemzetiségek igényeit kielégítsék. A Notturno-ban elhangzottak közül néhány példa: az archív felvételek közül hallani lehetett Otto Klemperer, Rafael Kubelik, Willem Mengelberg. Bartok, Kodaly, Stravinsky és Khataturian játékát, a világhírű karmesterek közül vezényelt a Notturno-nak Claudio Abbado, Yehudi Menuhin, Bernard Haitink és Lorin Maazel, de hallható volt élő közvetítés a Sidney-i Operaházból is.<ref>http://www.ebu.ch/en/radio/euroradio_classics/notturno/index.php</ref>

:	Terdik szerint a Notturno hallgatottsága körülbelül éjjel kettő után kezd csökkenni –  ilyenkor szoktak hosszabb zeneszámokat betenni – majd hajnali négy óra körül újra nő. A felmérések szerint a Bartók rádiót körülbelül 80-100 ezer ember hallgatja naponta. Terdik szerint ennek a számnak úgy a negyede hallgatja éjjelente a Notturno-t.

:	Magyarországon kívül a Notturno-t tizenegy másik európai országban is sugározzák: Horvátország, Románia, Dánia, Norvégia, Ausztria, Szlovákia, Szlovénia, Anglia, Svédország, Lengyelország és Hollandia mind töretlen sikerrel közvetíti az Euroclassic Notturno-t.

:	Terdik László nagy bizalommal viseltetik a műsor jövője iránt: véleménye szerint ennyi pénzből sikeresebb, művészileg színvonalasabb és változatosabb műsort nehéz lenne előállítani, és ha véletlenül megszűnne, hatalmas problémát okozna a Bartók Rádiónak az éjszakai üres órák kitöltése.

----

'''''Források:'''''

http://www.ebu.ch/en/radio/euroradio_classics/notturno/index.php

http://www.muzsika.net/cikknezo.php3?cikk_id=492   Albert Mária. (1999) Boldog harc a másodpercekért. ''Muzsika ''42/11 p. 3.

http://www.radio.hu/read/4640/rid/PVVUTw==