Szeretni (1933)
Francia mű magyar hangjáték-változata
Korabeli ajánló
Tartalom I. felvonás. Henri és felesége Helén gondtalan boldogságban élnek falusi birtokukon. Annál job- ban ragaszkodnak egymáshoz, annál inkább ma- gukra vannak utalva falusi magányukban, mert egyetlen gyermeküket elvesztették. Ebbe a harmo- nikus nyugalomba hoz változatosságot a férj ba- rátja, Challange, aki határozott fellépésével, biztos, kissé fölényes ítéleteivel és leplezetlen bókjaival tagadhatatlan hatással van Helénre. Valami meg- magyarázhatatlan félelem vesz rajta erőt s ezt a félelmet a férj is észreveszi, mégis meghívja újra Challanget, mert úgy érzi, hogy annak közeledését visszautasítani nem ő, hanem Helén van hivatva. Helén ezt meg is teszi s ekkor Challange félelmetes biztonsággal emlékezteti Helént arra, hogy nem is állíthatja azt, mintha szerelemből ment volna férj- hez, mert egy húszéves leány nem lehet tisztában egy életre kiható érzelem tartósságával.
II. felvonás. Néhány hónappal később nyilt és keményhangú féltékenységi jelenetek zajlanak le Henri és Helén között. Helén habozik. Nem tudja Henrit elhagyni, de nem tudja feledni Challanget sem. Küszködik és ideges. Henri súlyos szemrehá- nyásokkal illeti, mire Helén elhatározza, hogy Chal- langet kiutasítja házából. Challange szenvedélyes- sége végre is megtöri ellenállását s szinte öntudat- lanul egyezik bele – hogy válik Henritől és Chal- lange felesége lesz. Henri és Challange egy pilla- natra szemben állnak egymással, majd Challange távozása után Henri megtudja, hogy Helén kettő- jük közül a másika…
Tartalom I. felvonás. Henri és felesége Helén gondtalan boldogságban élnek falusi birtokukon. Annál job- ban ragaszkodnak egymáshoz, annál inkább ma- gukra vannak utalva falusi magányukban, mert egyetlen gyermeküket elvesztették. Ebbe a harmo- nikus nyugalomba hoz változatosságot a férj ba- rátja, Challange, aki határozott fellépésével, biztos, kissé fölényes ítéleteivel és leplezetlen bókjaival tagadhatatlan hatással van Helénre. Valami meg- magyarázhatatlan félelem vesz rajta erőt s ezt a félelmet a férj is észreveszi, mégis meghívja újra Challanget, mert úgy érzi, hogy annak közeledését visszautasítani nem ő, hanem Helén van hivatva. Helén ezt meg is teszi s ekkor Challange félelmetes biztonsággal emlékezteti Helént arra, hogy nem is állíthatja azt, mintha szerelemből ment volna férj- hez, mert egy húszéves leány nem lehet tisztában egy életre kiható érzelem tartósságával.
II. felvonás. Néhány hónappal később nyilt és keményhangú féltékenységi jelenetek zajlanak le Henri és Helén között. Helén habozik. Nem tudja Henrit elhagyni, de nem tudja feledni Challanget sem. Küszködik és ideges. Henri súlyos szemrehá- nyásokkal illeti, mire Helén elhatározza, hogy Chal- langet kiutasítja házából. Challange szenvedélyes- sége végre is megtöri ellenállását s szinte öntudat- lanul egyezik bele – hogy válik Henritől és Chal- lange felesége lesz. Henri és Challange egy pilla- natra szemben állnak egymással, majd Challange távozása után Henri megtudja, hogy Helén kettő- jük közül a másikat választotta. Halkan közli He- lénnel, hogy nem akar boldogsága útjában állani, s hogy magával viheti mindazt, amit emlékül meg akar őrizni.
III. felvonás. Helén csomagol és: Challange, aki a másnapot sem akarja megvárni, sürgeti, hogy még az éjszaka menjen vele. Helén már-már hajlandó, csak elhalt kisfia: képeit csomagolja össze. Challange nem emlékezik rá, hogy Helénnek fia volt – s ez a feledékenység végzetes számára. Helén csak másnap akar menni, majd amikor magára marad, kétségbe- esve hívja Henrit. Henri nem akarja megtartani a gyermek képeit — mindent feledni akar. S kettőjük- nek ez a néma nagy szenvedése, a gyermek, aki már nincs, de volt, kirobbantja Helénből is, Henriből is az egymáshoz tartozandóság biztos és boldog tuda- tát. Helén marad s Henri felszítja a kandallóban a képletes tüzet, a családi tűzhely minden múló szen- vedélynél melegebb lángját.
Színlap
Színműelőadás a stúdióból
Vígjáték három felvonásban
Írta Paul Geraldy
Fordította Szini Gyula
Rendező Odry Árpád
1933. április 12. Bp I. 8-10.
Forrás: Rádió Újság; Rádióélet
KRITIKA A DARABRÓL
Valamikor régesrégen, a rádió őskorában, úgy öt-hat esztendővel ezelőtt, előadásra került a studió- ban Paul Geraldy Szeretni című lírai játéka. Ez volt az a darab, amelyről kritika és közönség egyhan- gúan megállapította, hogy mintha szerzője egyene- sen a rádiószínpad számára írta volna. Három em- ber szerepelt benne mindössze, három egymástól el- ütő különböző hang és maga a történet úgyszólván semmi és mégis oly sok, mert benső és lelkekben mélyen szántó. Rádióélet 1935/45
KRITIKA A DARABRÓL
A Studió egyik legszebb előadása, legmelegebb sikere Paul Geraldy, »Szeretni<« cimü, gazdag poézisu szinművéhez füződik. Nomen est omen. Az idei évad legjobb előadása, mult heti »Ezüstlakodalom<>>Toi et Moi« poétája, de e szürke jelenetekben, aminőket ezrével rendez naponta az Élet, ott lüktetnek, az asszony, a férfi, a család lelkének annyiszor megoldódott és mégis titokza- tos kérdései. Magyar Rádió Őjság 1928/7
KRITIKA A DARABRÓL
Géraldy színműve a rádióban. A rádió egyik legnagyobb sikerű darabja az elmúlt évek során Paul Géraldy „Szeretni“ című színműve volt, mégpedig nemcsak a magyar rádió műsorában, hanem jóformán az összes külföldi rádiókban is. Ennek oka az, hogy a „Szeretni1“ különösképpen alkalmas mikrofonelőadásra, mert drámai bonyodalma jóformán kizáróan lelki feszültségből áll, dialógusa pedig roppant szemléltető. A magyar hallgatóközönség már évekkel ezelőtt az első rádióbemutatójakor meglepően nagy szeretettel fogadta a darabot s most április 12-én, szerdáin ismét ezt viszi mikrofon elé a rádió vezetősége Odry Árpád rendezésében. (Magyar Hirlap 1933. április 12)
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Fordító: | ||
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 120 perc | |
| Bemutató dátuma | 1933. április 12. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció |
|
| Bemutató médium | Budapest I. | |
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Forrásmű első megjelenésének éve | 1921 |
Létrehozva: 2024. 07. 09.; Revíziók: 2024. 07. 09.; 2026. 05. 23.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. / Magyar Rádió
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Kozma Miklós (1925-1941); Forrás
- Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Somogyváry Gyula (1928-1936);
- Dramaturgia főrendező: Csanády György (1933-1943) | Ódry Árpád (1928-1937);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.