A jó élet
Eredeti cím: A jó élet - színpadi legenda az európai roma hiedelemvilág és az Iborkabeborított Borbála című cigány-palóc mese motívumai alapján
Magyar hangjáték
Összefoglalás
Felnőtt mágikus gondolkodással megírt szerelmi varázsmese a cigány folklór elemei alapján.
A darab zenei kifestése – a filmezenéhez hasonló funkciójú, érzelmi erősítést adó eredeti népi hangszereken játszott zene, magyar (-cigány) népdal-betétekkel – az egyik legerősebb, rádiószerű, egyedi vonása, amely átélhetővé is teszi a mágiát. A szimbolikus effektezés a zenei háttér része. A magyaros és cigányos hangzású nyelvhasználat jól eltalált egyensúlya, a cigány nyelvű részletek nyelvileg is különlegessé teszik.
A zenei megvalósításhoz a forgatókönyv a következő megjegyzést fűzi: „A játék zenei anyaga egy esetleges színházi megvalósítás során egy adott – a közreműködő muzsikusok által ismert és kedvelt – zenei tájegységhez igazítva lesz egységes és megfelelő. Ebben az esetben a betétdalok szövege is módosulhat kissé. A záró eseményhez talán a felső-tiszai cigánybotolók adhatnak segítséget.”
Minden ereje mellett a színészi játék néhol egyenetlen, és a darab intenzitása végig magasan van a felvételre készült rádiódarab alatt – a hangszalag mindent elvisel -, ami egy élőben játszott színpadi műben talán jobban kiugrott volna. Ezt még a talán túl hangos zenei betétek is csak erősítik.
A darab eredetileg bábjáték forgatókönyvnek készült, így nyert a rádió drámapályázatán.
Korabeli ajánló
„Egy zabolázatlan királyfiú megsért egy öregasszonyt, aki elátkozza. Addig mindig sorvadnia kell, amíg Iborka beborított Borbálát meg nem találja, és el nem veszi feleségül. Ha akarom, fejlődéstörténet, ha akarom, szenvedéstörténet. A próbák során találkoznia kell önmagával, a családja és a népe titkos történeteivel, s végül meg kell küzdenie a betegségdémonokkal” (Gabnai Katalin nyilatkozata a darabról a Népszabadságban 2010. június 15)
Színlap
Hangjáték az európai roma hiedelemvilág és az Iborkabeborított Borbála című cigány-palóc mese motívumai alapján
Írta Gabnai Katalin
Rádióra alkalmazta Cseicsner Otília és Solténszky Tibor
Szereplők:
Tollas Julis, öregasszony – Lázár Kati
Puci, javakorabeli asszony – Ónódi Eszter
Patyi bá, a csősz – Szarvas József
Kálmán királyfi – Szőcs Artúr,
Vilánó, Kálmán barátja – Hevér Gábor,
Suki, Kálmán kishúga – Gergely Rozália,
Rafi, a rokon, részeges – Nagy Viktor,
Dezső király – Kovács Zsolt,
Iborkabeborított Borbála – Bartsch Kata,
Rézike Róza – Vlasits Barbara,
Ezüst Ilonka – Krajcsi Nikolett,
Buha, az erdő anyja – Molnár Piroska.
Hangszereken közreműködött:
Kovács Márton: hegedű
Némedi Árpád: cimbalom
Nagy Zoltán „Macska”: szuzafon, pozan
Kápolnás Attila: klarinét, basszusklarinét
Puskás Péter: tangóharmonika
Zenéjét szerezte: Kovács Márton
A rendező munkatársa: Kálmán János
A felvételt Liszkai Károly készítette
Dramaturgok: Cseicsner Otília és Solténszky Tibor
Rendezte: Rusznyák Gábor (2011)
(A műben elhangzó verseket Petri György, Jékely Zoltán, Szegő László fordította, Jónás Tamás (A fenyegető) és Rusznyák Gábor (Duett) írta.)
2011. december 18. 20:04:
76p
A mű a Magyar Rádió 2009. szeptember 21-én – a Magyar Dráma Napján – meghirdetett drámapályázatának első helyezettje.
Szövegkönyv: https://www.criticailapok.hu/23-2005/37958-gabnai-katalin-a-jo-elet
A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Gabnai Katalin: A jó élet
Hangjáték az európai roma hiedelemvilág és az Iborkabeboríto…
Hangjáték az európai roma hiedelemvilág és az Iborkabeborított Borbála című cigány-palóc mese motívumai alapján
Írta Gabnai Katalin
Rádióra alkalmazta Cseicsner Otília és Solténszky Tibor
Szereplők:
Tollas Julis, öregasszony – Lázár Kati
Puci, javakorabeli asszony – Ónódi Eszter
Patyi bá, a csősz – Szarvas József
Kálmán királyfi – Szőcs Artúr,
Vilánó, Kálmán barátja – Hevér Gábor,
Suki, Kálmán kishúga – Gergely Rozália,
Rafi, a rokon, részeges – Nagy Viktor,
Dezső király – Kovács Zsolt,
Iborkabeborított Borbála – Bartsch Kata,
Rézike Róza – Vlasits Barbara,
Ezüst Ilonka – Krajcsi Nikolett,
Buha, az erdő anyja – Molnár Piroska.
Hangszereken közreműködött:
Kovács Márton: hegedű
Némedi Árpád: cimbalom
Nagy Zoltán „Macska”: szuzafon, pozan
Kápolnás Attila: klarinét, basszusklarinét
Puskás Péter: tangóharmonika
Zenéjét szerezte: Kovács Márton
A rendező munkatársa: Kálmán János
A felvételt Liszkai Károly készítette
Dramaturgok: Cseicsner Otília és Solténszky Tibor
Rendezte: Rusznyák Gábor (2011)
(A műben elhangzó verseket Petri György, Jékely Zoltán, Szegő László fordította, Jónás Tamás (A fenyegető) és Rusznyák Gábor (Duett) írta.)
2011. december 18. 20:04:
76p
A mű a Magyar Rádió 2009. szeptember 21-én – a Magyar Dráma Napján – meghirdetett drámapályázatának első helyezettje.
Szövegkönyv: https://www.criticailapok.hu/23-2005/37958-gabnai-katalin-a-jo-elet
A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Gabnai Katalin: A jó élet
Hangjáték az európai roma hiedelemvilág és az Iborkabeborított
Borbála című cigány-palóc mese motívumai alapján
Rádióra alkalmazta Cseicsner Otília és Solténszky Tibor
Szereplők: Tollas Julis, öregasszony: Lázár Kati – Puci,
javakorabeli asszony: Ónódi Eszter – Patyi bá, a csősz: Szarvas
József – Kálmán királyfi: Szőcs Artúr – Vilánó, Kálmán barátja:
Hevér Gábor – Suki, Kálmán kishúga: Gergely Rozália – Rafi, a rokon,
részeges: Nagy Viktor – Dezső király: Kovács Zsolt –
Iborkabeborított Borbála: Bartsch Kata – Rézike Róza: Vlasits
Barbara – Ezüst Ilonka: Krajcsi Nikolett – Buha, az erdő anyja:
Molnár Piroska.
Hangszereken közreműködött:
Kovács Márton hegedű
Némedi Árpád cimbalom
Nagy Zoltán „Macska” szuzafon, pozan
Kápolnás Attila klarinét, basszusklarinét
Puskás Péter tangóharmonika
Zenéjét szerezte: Kovács Márton
A rendező munkatársa: Kálmán János
A felvételt Liszkai Károly készítette
Dramaturgok: Cseicsner Otília és Solténszky Tibor
Rendezte: Rusznyák Gábor (2011)
(bemutató)
(A műben elhangzó verseket Petri György, Jékely Zoltán, Szegő László
fordította, Jónás Tamás (A fenyegető) és Rusznyák Gábor (Duett) írta.)
NAVA ID-k: 1310996
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Szerző: | |
|---|---|
| Rendező: | |
| Dramaturg: | |
| Rádióra alkalmazó: | |
| Színészek: (12 fő, átl. 45 év) | |
| Díjak, jelölések: | |
|
Magyar Rádió Drámapályázat |
|
| Fordító: | |
| Zeneszerző: | |
| Zenei közreműködő: | |
| Technikai munkatárs: | |
| Korhatár | Fiataloknak |
| Korhatár (ifjúságvédelmi) | Mindenkinek |
| Játékidő | 76 perc |
|---|---|
| Bemutató dátuma | 2011. december 18. |
| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Fantasy Folklór Romantikus |
| Régió | Magyarország (közrádió) |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Nyomtatott megjelenés | https://www.criticailapok.hu/23-2005/37958-gabnai-katalin-a-jo-elet |
| Forrásmű címe | A jó élet - színpadi legenda az európai roma hiedelemvilág és az Iborkabeborított Borbála című cigány-palóc mese motívumai alapján |
| Forrásmű első megjelenésének éve | 2010 |
| Forrásmű típusa | Bábjáték |
| Szövegforma | DIalógus |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon, Természeti objektum/karakteres tájforma (pl. barlang, sivatag), Szakrális tér |
| Releváns földrajzi régió | Vidék |
| Időszinkronitás | Örök jelen |
| Megidézett kor (magyar) | Nem értelmezhető vagy nem magyar téma |
| Történetszál | Hálózattörténet |
| Narratíva/konfliktustípus | Keresés, Átváltozás |
| Történet időtartama | Absztrakt idő |
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus |
| Felvétel helye | Stúdió |
| Nyelvezet | Köznyelv, Tájszólás, Idegen nyelv |
| Főbb szereplőviszonyok | Nemzedéki, Szerelmi/szexuális, Képességbeli |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Orvos/gyógyító/ápoló, Regionális vezető, hatalombirtokos, Fantasztikus képességű, Többisten-hitű vallások istene, istenszerű lény, félisten, Udvarló/szerető, Roma karakter |
| Releváns nem-emberi szereplők | Mitológiai-isteni-képzeletbeli lény |
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Erkölcsi felemelkedés (jellemfejlődés - pozitiv), Elismerés |
| Főszereplők releváns kora | Fiatal, Idős |
| Narrátor | Nincs |
| Narráció helye | Nincs narrátor |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Nő-nő, Férfi-nő |
| Zenei jellemzők | Érzelmi, Háttérzene, Diegetikus - a szereplők zenélnek, Dalbetét, Nemzetiségi, Hangszeres motívum |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Rádiószerű |
| Zenei tipológia | Folklór, Egyedi énekhang |
| Korhatár - edukációs skála | Fiataloknak |
A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2023. 09. 04.; Revíziók: 2023. 09. 04.; 2023. 09. 19.; 2024. 04. 11.; 2026. 04. 10.; 2026. 04. 12.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.