chevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upquotesearch
Jeney Zoltán

** Rév Fülöp **

150 perc

2015. október 05. 19:30

Kaneta Produkció

Mesejáték Jeney Zoltán regénye alapján.

Szereposztás:
Mesélő – Görög László,
Rév Fülöp – Elek Ferenc,
Akarattya hercegnő – Létay Dóra,
Főkajár – Cserna Antal,
Ádánd – Szilágyi Katalin,
Főjövendőmondó – Kerekes József

Rádióra alkalmazta: Sirokay Bori
Zeneszerző: Pierrot

Szerkesztő: Kőrösi Zoltán
Hangmérnök: Drobek Attila
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Rendező: Görög László (2015)

Bemutató:

1. rész: 2015. október 5., Kossuth, 19.30 – 10. befejező rész: 2015. október 16., Kossuth, 19.30

Készítette a Kaneta Produkció Kft. a Médiatanács támogatásával, a Magyar Média Mecenatúra program keretében 2015-ben.

A mesejáték főszereplője egy kisfiú: Rév Fülöp. Fülöp egy teljesen hétköznapi fiatalember, a gyönyörű Balatónia országának lakója. Balatónia csodaszép hely, különleges lények lakják, emberek, boszorkányok, fajszok – vagy akár szakállas kalózok. A tartomány boldogságát azonban beárnyékolja az a tény, hogy uralkodójukat, a derék Csobánc királyt makacs betegség gyötri: vészesen csuklik. A király betegségre csak egy gyógyszer van az egész világon: el kell hozni neki azt a virágot, amely csupán a legnemesebb lovagnak nyílik. Felkerekedik tehát a birodalom apraja s nagyja, hogy megszerezze a becses növényt, Fülöpöt is elsodorják az események és egy szempillantás alatt már a félelmetes, és messzi földön híres énekes vitéz: Ádánd lovag fegyverhordozójaként baktat az országúton. A kezdeti kalandok után melléjük szegődik még egy egy fajsz is, a zsémbes Hegyeschtűy Vászoly – rövidebb nevén: Vaszi. Balatónia zeg-zugos tájain vezető hosszú út során veszélyes kalandok, különböző próbatételek várnak a három hősre; elátkozott királyok, gonosz lovagok, vitéz hölgyek, kalózok, királyfiak és királylányok, kedves boszorkányok, okos szellemek beszélő lovak bukkannak fel, és a történet végén az is kiderül, ki a legnemesebb lovag valójában. Mert Rév Fülöp ugyan egyszerű kisfiúként csöppen bele az életre szóló kalandba – eleinte nem is érti, mi történik vele -, ám a hosszú úton bebizonyosodik, hogy az ész, sokszor segít a bajban, és nem az nyer feltétlenül, aki erősebb, hanem az, akinek tiszta a szíve… A meseregény egyik legnagyobb érdeme – a kalandos történet mellett, a nyelvi lelemény, amely nemcsak rendkívüli szókinccsel örvendezteti meg az olvasót, de humorral és könnyed párbeszédeken keresztül tanít is, ugyanis a regényben különböző formában – akár szereplők nevében – felfedezhetőek a Balaton környékének helységnevei is. Jeney Zoltán stílusában rendkívül jól megfér egymás mellett a tradicionális lovagregény, a népmesei nyelvi fordulat, illetve az ízléses és finom szleng is, amelyet mindannyian ismerünk a mai beszélt nyelvből.

Szerző
Rendező
Rádióra alkalmazó
Szerkesztő
Zeneszerző
Zenei szerkesztő
Bemutató dátuma 2015. október 05. 19:30
Rádiós műfaji besorolás Hangjáték, Mesejáték
Bemutató médium Kossuth
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Kaneta Produkció
Státusz Önálló mű
Játékidő 150 perc
Eredeti korhatári besorolás Nincs
Kapcsolódó rádiójátékok
Filter by
radioplay Post Page
Sort by

A revizor (1946)

Előadás a Studióban Vígjáték öt felvonásban Írta: Gogol Magyar színpadra alkalmazta: H

2

Révbe jutva

Révbejutva (címváltozat) Csurka István hangjátéka Zenei munkatárs: Takáts György Dramaturg: Kopá

2

Mese Iván cárevicsről és az elvarázsolt Vaszilisszáról

orosz népmesemotívumokból írta Sumonyi Zoltán Rendező: Varga Géza Mesélő: Lukács Margit Cár: Ajt

2

Reviczky

Egressy Zoltán rádiójátéka. A felvételt Rosenmann Péter és Tamás Benedek készítette. Zenéjét összeállít

2

Vélemény, hozzászólás?

hu_HUHUN