A király és az idő
Magyar hangjáték
Összefoglalás
Török Tamás hangjátéka jól illik a hangfantáziák sorába. Erdélyi János feljön Pestre, és véletlenül találkozik Erkel Ferenccel, akivel lejátssza az ország első időmérős sakkjátékát; utána pedig találkozik Kemény Zsigmonddal. Vagyis ez egyfajta sakknovella, ahol a sakk király és az idő sok rétegű metaforaként jelenik meg. Lassan gomolyog előre a cselekmény, közben Paganini zenéje – a rendező utasításának megfelelően – is együtt hullámzik a darabbal. A történelemből ismert szereplők bukkannak fel a téli kávéházban és bontakozik ki személyiségük, egymáshoz való viszonyuk. Sakktörténet, kultúrtörténet, a műkritikus (műítész) felelőssége, a felejtés és emlékezés, a magyar történelem tragédiái mind kényelmesen beleférnek ebbe a hangjátéknak írt darabba. A kávéházi délután megelevenedik, és a felvétel leperegvén már a hallgató emlékeibe fészkelve él tovább. Kiemelendő a narrátor szerepe, aki nem csak a környezetet, a sakkjátékot, de a szereplők gondolatait is kommunikálja.
CSELEKMÉNY:
Erdélyi János Pestre akar költözni és ehhez segítséget kérne Kemény Zsigmondtól, jó ismerősétől. Ő azonban megfeledkezik a találkozóról, ehelyett Erdélyi Erkel Ferenccel fut össze, aki épp behozza az első magyar sakkórát, egy homokóra-párt. Megkéri, játsszanak. Erkel a játék közben lassan előhozza egy régi fájó emlékét egy műkritikusról, aki majdnem kerékbe törte karrierjét. Sakkpartnerének először még csak nem is dereng, hogy az idézett sorokat ő írta. Később a szócsata és a sakkjáték párhuzamosan z…
Török Tamás hangjátéka jól illik a hangfantáziák sorába. Erdélyi János feljön Pestre, és véletlenül találkozik Erkel Ferenccel, akivel lejátssza az ország első időmérős sakkjátékát; utána pedig találkozik Kemény Zsigmonddal. Vagyis ez egyfajta sakknovella, ahol a sakk király és az idő sok rétegű metaforaként jelenik meg. Lassan gomolyog előre a cselekmény, közben Paganini zenéje – a rendező utasításának megfelelően – is együtt hullámzik a darabbal. A történelemből ismert szereplők bukkannak fel a téli kávéházban és bontakozik ki személyiségük, egymáshoz való viszonyuk. Sakktörténet, kultúrtörténet, a műkritikus (műítész) felelőssége, a felejtés és emlékezés, a magyar történelem tragédiái mind kényelmesen beleférnek ebbe a hangjátéknak írt darabba. A kávéházi délután megelevenedik, és a felvétel leperegvén már a hallgató emlékeibe fészkelve él tovább. Kiemelendő a narrátor szerepe, aki nem csak a környezetet, a sakkjátékot, de a szereplők gondolatait is kommunikálja.
CSELEKMÉNY:
Erdélyi János Pestre akar költözni és ehhez segítséget kérne Kemény Zsigmondtól, jó ismerősétől. Ő azonban megfeledkezik a találkozóról, ehelyett Erdélyi Erkel Ferenccel fut össze, aki épp behozza az első magyar sakkórát, egy homokóra-párt. Megkéri, játsszanak. Erkel a játék közben lassan előhozza egy régi fájó emlékét egy műkritikusról, aki majdnem kerékbe törte karrierjét. Sakkpartnerének először még csak nem is dereng, hogy az idézett sorokat ő írta. Később a szócsata és a sakkjáték párhuzamosan zajlik. Erkel újra veszt, mert nem figyel az órára, elfogy az ideje. Ekkor hozza be a pincér Keményt az utcáról, akiről kiderül, hogy súlyos elvi válságban van, segíteni nem tud. Erdélyi hazamegy, készülvén a költözésre, de még mielőtt utazhatna, meghal: elfogy az ideje.
Korabeli ajánló
Erdélyi János a múlt századi költő, esztéta, filozófiatörténész és népköltészet kutató Erkel Ferenccel, a Himnusz szerzőjével, az akkori idők egyik legjobb sakkozójával játszik. Szóba jönnek régi zenekritikák és előkerül két homokóra is figyelmeztetésül, hogy az ember ideje sakkozás közben is elfogyhat.
Színlap
Hangjáték Barcza Gedeon emlékére
Írta és rendezte: Török Tamás
Játszódik: Pest, 1868. január 2, 12:00-17.00
Erdélyi János – Horváth Sándor, Erkel Ferenc – Gáti József, Báró Kemény Zsigmond – Gera Zoltán, A kibic – Győrffy László, Pincér – Pusztai Péter
Km.: Aczél Anna (mesélő narrátor) és Dömök Gábor (narrátor).
A felvételt Bán Péter, Fehér Zoltán és Kónya Csaba késztette. Zenei munkatárs: Takáts György. A rendező munkatársa: Orbán Jenő. Dramaturg: Lóránd Lajos.
1989. április 7. És aki mindezt ajánlja: Lévai Béla
1989. november 11. P 16.05 (Az április 7-i műsor ismétlése)
Zene: Paganini: Moto perpetuo
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása; További forrás a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának ún. "Skontró" adatai
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Dramaturg: | ||
| Színészek: (6 fő, átl. 62 év) | ||
| Zenei szerkesztő: | ||
| Technikai munkatárs: | ||
| Korhatár (ifjúságvédelmi) | Mindenkinek | |
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 44 perc | |
| Bemutató dátuma | 1989. április 07. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték |
|
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Moralizáló-filozófikus Történelmi eseményjáték |
|
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Szövegforma | DIalógus | |
| Előforduló releváns játékterek | Szórakoztató/vendéglátó létesítmény |
|
| Releváns földrajzi régió | Város |
|
| Időszinkronitás | Múlt |
|
| Megidézett kor (magyar) | 1867-1913 Kiegyezés kora, millennium, századforduló |
|
| Történetszál | Hálózattörténet |
|
| Narratíva/konfliktustípus | Keresés, Látogatás egy másik világban |
|
| Társadalmi címkék |
Magánéleti téma (nem társadalmi) |
|
| Történet időtartama | Több óra |
|
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus | |
| Felvétel helye | Stúdió | |
| Nyelvezet | Köznyelv | |
| Főbb szereplőviszonyok | Magánéleti (nem szerelmi) |
|
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Művész vagy tömegszórakoztató-művész (író kivételével), Író/újságíró |
|
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Lélektani összeroppanás | |
| Főszereplők releváns kora | Idős | |
| Narrátor | Férfi narrátor, Női narrátor, Mesélő | |
| Narráció helye | Rezonőr | |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi | |
| Zenei jellemzők | Érzelmi, Átvezetőzene, Háttérzene | |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Filmszerű, Színházszerű, Rádiószerű | |
| Zenei tipológia | Klasszikus zene | |
| Kódolás kész? | Kész |
A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2022. 06. 09.; Revíziók: 2022. 06. 09.; 2025. 04. 30.; 2026. 05. 23.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Hajdú István (1988-1990);
- Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Bozó László (1979-1989);
- Dramaturgia főrendező: Bozó László (1979-1989);
- Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Varsányi Anikó (1978-1999);
- Rádiószínház: Sumonyi Papp Zoltán (1988-1989); Forrás
- Szórakoztató Osztály: László György (1987-1993) | Benedikty Béla (1989);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.







