A város eleste
Versműsor
Korabeli ajánló
Az amerikai költészet és drámaírás nemrég elhunyt nagy alakjairól emlékezünk meg ezzel az ismétléssel. A hangjátékot a műfaj ottani fénykorának idején, 1936-ban vitte mikrofon elé Orson Welles… Az író a rádiózás már akkor közhelyszerűen ismert formáját, a helyszíni közvetítést használja a drámai események keretéül: főszereplője, A bemondó hatalmas népgyűlést közvetít, melyen a Város lakosainak és vezetőinek arról kell dönteniök, hogyan szállnak szembe az emberi méltóságukat és nemzeti létüket fenyegető hódítóval. Ez a hangjáték volt az egyik első tiltakozás Amerikában a hitleri fasizmus ellen… (1982)
Színlap
Archibald Macleish rádiójátéka
Verses játék rádióra
Fordította: Bartos Tibor
Rendező: Barlay Gusztáv
Rendező — Bodor Tibor, A bemondó — Tordy Géza. A halott nő — Kohut Magda. Első hírnök — Szabó Gyula, A szónok — Mécs Károly, Második hírnök — Avar István. A pap — Lőte Attila, A tábornok — Bessenyei Ferenc, Kórus — Baracsi Ferenc. Baj-Gyula. Szatmári István, Tándor Lajos. Versényi László
Pár szó a Rádiószínház bemutatójáról. Rádiónk fordíttatta az amerikai Archibald MacLeish A város éleste című költői hangjátékát. 1936 decemberében (vagyis a műfaj őskorában) mutatták be, többek között Orson Wellesszel. „A hangjáték, formája szerint — mondja a darab dramaturgja — helyszíni rádiós közvetítés (ezt akkoriban formai bravúrnak érezték), melynek során a Riporter nemcsak a halottaiból visszatérő Asszony jóslatát, hanem az azt követő, egyre fontosabb eseményeket is közvetíti a Város főteréről. — Archibald MacLeish az amerikai antifasizmus egyik legkiválóbb alakja. Egészen világos, ki az a Hódító ,.aki a félelem és a besúgás zsarnokságát hozza a világra. A költő nem is Hitlert akarja leleplezni, hanem a szolgalelkűséget (s annak változatait), mely Hitler hatalomrajutását is elősegítette.” (1973)
Dramaturg: Mesterházi Márton
1973. szeptember 16. 3.m. 11.15
1974. július 1. 3. m. 19.42
1976. február 28. 22:16 3.m.
1982. június 25., 3. m. 14.39
1987. márcus 15., 3. m. 17.30
1990. május 20. Bartók
1994. július 4. Bartók 23.15
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Dramaturg: | ||
| Színészek: (12 fő, átl. 44 év) | ||
| Fordító: | ||
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 43 perc | |
| Bemutató dátuma | 1973. szeptember 16. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték Fordítás |
|
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Nyomtatott megjelenés | Lékay Ottó – Maráz László – Mesterházi Márton (szerk.): Csataszimfónia. Európa, Budapest, 1979. | |
| Kézirat vagy gépirat | OSZK Színháztörténeti Tár MM 7681 | |
| Szövegforma | Vers |
Létrehozva: 2021. 09. 29.; Revíziók: 2023. 10. 01.; 2024. 09. 10.; 2026. 05. 23.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió és Televízió (MRT)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Tömpe István (1962-1974);
- Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981) | Bozó László (1971-1979); Forrás
- Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
- Ifjúsági Osztály: Faggyas Sándor (1968-1979); Forrás
- Irodalmi Főosztály: Zentai János (1963-1973);
- Szórakoztató Osztály: Bozó László (1971-1979); Forrás
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.