Csataszimfónia
Német hangjáték magyar változata
Korabeli ajánló
Wellington 1813-ban megverte Napóleon hadseregét Spanyolországban. A csatát Beethovennek a győzelmet ünneplő műve teszi igazán említésre méltóvá. A nyugatnémet író ennek a zenének a tükrében mutatja be a csatát, melyet időben távol tőlünk, „a történelem szinpompás forgatagában” vörös-kék és kékvörös ólomkatonák vívnak; mely azonban szolgálhat tanulságokkal számunkra is. Ezt az értelmezést árnyalta Varga Géza azzal, hogy a darab eredetileg arcnélküli — a szövegkönyvben csupán betűkkel jelzett — beszélőit korosztályok szerint csoportosította
Színlap
Dieter Kühn rádiójátéka.
Fordította: Bartos Tibor
Rendező: Varga Géza
Dramaturg: Mesterházi Márton
Zenei munkatárs: Kutassy Ferenc
A Berlini Filharmonikus Zenekart Herbert von Karajan vezényli. A felvételt Gajdos Ferenc és Kosárszky Péter készítette.
Közreműködik: Kálmán György, Jobba Gabi, Kohut Magda, Izsói Vilmos, Kacsó György, Kovács Károly, Nemessányi László, Neubauer István, Papp János, Siklós Erik, Szabó Kálmán, Téry Árpád, Ujlaky Károly
Időtartam: 17 perc
1974. 05. 27.,18:45, 3. Műsor, sztereó
1975. november 17. 18:03, 3. Műsor
1985. április 22., 3. m. 20.40 Zsebrádiószínház
Wellington 1813-ban megverte Napóleon hadseregét Spanyolországban. A csatát Beethovennek a győzelmet ünneplő műve teszi igazán említésre méltóvá. A nyugatnémet író ennek a zenének a tükrében mutatja be a csatát, melyet időben távol tőlünk, „a történelem szinpompás forgatagában” vörös-kék és kékvörös ólomkatonák vívnak; mely azonban szolgálhat tanulságokkal számunkra is. Ezt az értelmezést árnyalta Varga Géza azzal, hogy a darab eredetileg arcnélküli — a szövegkönyvben csupán betűkkel jelzett — beszélőit korosztályok szerint csoportosította. (1974)
„Wellington 1812-ben megverte Napóleon hadseregét Spanyolországban. Beethovennek a győzelmet ünneplő műve a rádiójáték tükre és háttere, ahol vörös-kék és kék-vörös ólomkatonák vívnak, s ahol: a történelem színpompás forgatagában számunkra használható érdemes tanulságok is megütköznek.”’
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Dramaturg: | ||
| Színészek: (8 fő, átl. 43 év) | ||
| Fordító: | ||
| Zenei szerkesztő: | ||
| Technikai munkatárs: | ||
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 17 perc | |
| Bemutató dátuma | 1974. május 27. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték Fordítás |
|
| Bemutató médium | 3. műsor | |
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Technikai adatok | Sztereó | |
| Nyomtatott megjelenés | Lékay Ottó – Maráz László – Mesterházi Márton (szerk.): Csataszimfónia. Európa, Budapest, 1979. |
Létrehozva: 2021. 09. 29.; Revíziók: 2023. 02. 25.; 2023. 10. 01.; 2026. 05. 23.; 2026. 05. 26.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Tömpe István (1962-1974) | Hárs István (1974-1988);
- Dokumentumműsorok műhelye: Lékay Ottó (1974);
- Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981) | Bozó László (1971-1979); Forrás
- Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Derera Éva (1974);
- Ifjúsági Osztály: Faggyas Sándor (1968-1979); Forrás
- Szórakoztató Osztály: Bozó László (1971-1979); Forrás
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.