Véres madár
Szlovén radio drama in a Hungarian version
Összefoglalás
A herceget hangok gyötrik, és időbe tellik, míg lelkébe tud nézni, és megtalálja gyötrelmei forrását. A rádiójáték igazi erejét azonban nem a herceg gyötrődése, hanem szolgája feltétlen hűsége adja. Kamaradarab három szereplővel, bár a hangok is szerepet kapnak benne. Így aztán a darab erejének legfontosabb ereje kettejük-hármójuk párbeszéde lesz. A mőltban történeteket is ezekből ismerjük meg, meglehetősen grafikus részletességgel. A feszültségteli hangjáték a végén kifárad. Minőségét azonban garantálja, hogy főleg a Bartókon ismételték.
CSELEKMÉNY
A történet valóságon alapszik. A wikipedia szerint: „Venosa hercege volt. 1590-ben feleségét – aki az unokatestvére volt –, Maria d’Avalost és annak szeretőjét, Caraffát tetten érte és megölte.”. A szlovék hangjátékban évekkel később a herceg szokásos évi gyónásán eleveníti fel a történetet. Azóta nem tud zenét szerezni, viszont hangokat hall, talán megőrült? Kiderül, a hangok valósak voltak és az a fiú ólálkodik a kastély körül, aki annak idején felhívta a herceg figyelmét a házasságtörésre. A meggyilkolt gróf rokonai agyba-főbe verték. Most a herceg hálából magához veszi és ezzel tervezi feloldozni saját magát.
Korabeli ajánló
Rádiószínházi bemutató
Andrej Hieng: Véres madár
A hangjáték hőse, Don Carlo Gesualdo, Venosa hercege (1560—1613) költő, zeneszerző, a madrigál egyik nagy klasszikusa, aki színes, izgalmas és megrendítően költői műveiben — korát évszázadokkal megelőzve — merészen használta a kromatikát és a disszonanciát. Ha valakit (akár csak felszínesen is) érdekel a zenetörténet, tudja róla, milyen iszonyatos botrány tette hírhedtté, mint férjet.
„Nyolc éve már. 1590. október 26-án megöltem feleségemet, s a férfit, akivel a bűnben rajtakaptam” — hangzik el a főhős vallomása a hangjáték legelején. A vallomás itt szó szerint értendő: az idézett mondat Gesualdo gyónását vezeti be. Évente, mindig a kettős gyilkosság évfordulóján. Ezúttal azonban a gyóntató nem adja meg a feloldozást.
Tiszta lelkiismerettel aligha is adhatná meg, hisz a herceg (a szó mélyebb értelmében) nem érez bűnbánatot: még mindig gyűlöli áldozatait.
A helyzet a katolikus hívő számára, persze, pokolian pikáns; de az írói ábrázolás ereje folytán a felekezeten kívülieket is érdekelheti, sőt alaposan elgondolkodtathatja. Az író ugyanis a mélyen megismert, szinte végévé vált történelmi kor minden lehetőségét kihasználva rajzolja meg karaktereit.
A konok bűnös nemcsak gyűlöli, hanem imádja is megölt feleségét; a nagyra hivatott zeneszerző évek óta egyetlen hangjegyet sem írt le; a gőgös herceg lidérces látomásairól vall a vele szembeszegülő jobbágynak. A fiatal gyóntató ugyanis parasztivadék — de hivatása úgy-ahogy megvédheti aká…
Rádiószínházi bemutató
Andrej Hieng: Véres madár
A hangjáték hőse, Don Carlo Gesualdo, Venosa hercege (1560—1613) költő, zeneszerző, a madrigál egyik nagy klasszikusa, aki színes, izgalmas és megrendítően költői műveiben — korát évszázadokkal megelőzve — merészen használta a kromatikát és a disszonanciát. Ha valakit (akár csak felszínesen is) érdekel a zenetörténet, tudja róla, milyen iszonyatos botrány tette hírhedtté, mint férjet.
„Nyolc éve már. 1590. október 26-án megöltem feleségemet, s a férfit, akivel a bűnben rajtakaptam” — hangzik el a főhős vallomása a hangjáték legelején. A vallomás itt szó szerint értendő: az idézett mondat Gesualdo gyónását vezeti be. Évente, mindig a kettős gyilkosság évfordulóján. Ezúttal azonban a gyóntató nem adja meg a feloldozást.
Tiszta lelkiismerettel aligha is adhatná meg, hisz a herceg (a szó mélyebb értelmében) nem érez bűnbánatot: még mindig gyűlöli áldozatait.
A helyzet a katolikus hívő számára, persze, pokolian pikáns; de az írói ábrázolás ereje folytán a felekezeten kívülieket is érdekelheti, sőt alaposan elgondolkodtathatja. Az író ugyanis a mélyen megismert, szinte végévé vált történelmi kor minden lehetőségét kihasználva rajzolja meg karaktereit.
A konok bűnös nemcsak gyűlöli, hanem imádja is megölt feleségét; a nagyra hivatott zeneszerző évek óta egyetlen hangjegyet sem írt le; a gőgös herceg lidérces látomásairól vall a vele szembeszegülő jobbágynak. A fiatal gyóntató ugyanis parasztivadék — de hivatása úgy-ahogy megvédheti akár egy herceg haragjától is; a szeretet nevében tagadja meg a feloldozást a hozzá fordulótól — de a szüleit és faluját a herceg részéről ért sérelmek miatt maga is vétkes a gyűlöletben.
Kettejük patthelyzete — a remekül kidolgozott történelmi díszletek között is — éppen eléggé mai. A vétkek súlyát cipelő, tehetséges, pozicionált idősebb, és az áldozatokat fölemlegető, keveset próbált, de türelmetlen (tehát elfogultan doktriner) népbeli fiatal — patthelyzete.
Patthelyzet, melyet — a herceg látomásait igen rádiószeren bemutató rövid írói pihenő után — egy furcsa múltbéli ismerős (résztvevő, tanú, áldozat) megjelenése old fel. Ha ugyan az efféle lépésképtelenséget egyáltalán fel lehet oldani. De ha lehet, aligha másképpen: a főhős végigjárja a bűnbánat, a közösségvállalás, a kegyetlen őszinteség és az újra születő szeretet stációit, hogy végül eljusson a megtisztulásig.
Amit katarzisnak is lehet mondani.
A magyar hallgató a jelentős szlovén írónak már ismeri egy hangjátékát: Cortez visszatér címmel 1978-ban mutatta be a Rádiószínház.
Újvidéki kollégáink baráti szívességének hála, Andrej Hieng új művét Szilágyi Károly fordításában visszük a hallgató elé.
Mesterházi Márton
Original cast and credits (in Hungarian)
Andrej Hieng hangjátéka
Fordította: Szilágyi Károly
Rendezte: Varga Géza
Carlo Gesualdo – Sinkó László; A gyóntató – Hegedűs D. Géza; Enrico – Szacsvay László; Maria – Bánsági Ildikó, Eleonora – Káldy Nóra.
Közreműködött a Magyar Rádió énekkara.
Technikai munkatárs: Kosárszky Péter, Madarász Judit
Zenét összeállította: Horkai Rózsa
Dramaturg: Mesterházi Márton
1983. 02. 13. 18.40, Kossuth, 61 perc
1985. február 3. Petőfi 20.00: Rádiószínház
1983. december 3., 3. műsor 22.28
1987. szeptember 20., 3.műsor 22.29
1991. október 6., B 22.57
1995. február 27. B 22.50 A szlovén dráma és hangjáték hetei
Source: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Author: | ||
|---|---|---|
| Director: | ||
| Dramaturge: | ||
| Actors: (4 fő, átl. 36 év) | ||
| Fordító: | ||
| Technical contributor: | ||
| Age rating (youth protection) | 16 - téma 16 - explicit | |
| Reason for the age rating |
Kettős gyilkosság és többféle kínzás részletes leírása a párbeszédekben |
|
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 61 minutes | |
| Bemutató dátuma | February 13, 1983 18:40 | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Hangjáték Original radio drama |
|
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Dráma Zenéről |
|
| Bemutató médium | Kossuth | |
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Státusz | Önálló mű | |
| Eredeti korhatári besorolás | Nincs | |
| Forrásmű típusa | Rádiójáték | |
| Szövegforma | DIalógus | |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon |
|
| Releváns földrajzi régió | Vidék |
|
| Időszinkronitás | Múlt, Örök jelen |
|
| Megidézett kor (magyar) | Nem értelmezhető vagy nem magyar téma |
|
| Megidézett kor (nemzetközi) | 16. század |
|
| Címkék |
nem tudok írni – történet, szerelemféltés, feleséggyilkosság, gyónás, madigál, zeneszerző |
|
| Társadalmi címkék |
Felszarvazott férjek helyzete Gyilkosok helyzete Magánéleti téma (nem társadalmi) |
|
| Történet időtartama | Egyidejű az előadással |
|
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus | |
| Felvétel helye | Stúdió | |
| Nyelvezet | Köznyelv | |
| Főbb szereplőviszonyok | Munkakapcsolat, Nemzedéki, Tradícióalapú-/hierarchikus, Szolgálati-hierarchikus, Belső konfliktus |
|
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Diák, Egyházi személy, Feudális rang/arisztokrata |
|
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Fordulatszerű (bármelyik), Lélektani felemelkedés, Lélektani összeroppanás | |
| Főszereplők releváns kora | Fiatal, Középkorú | |
| Narrátor | Nincs | |
| Narráció helye | Nincs narrátor | |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi | |
| Zenei jellemzők | Nincs zene | |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Színházszerű | |
| Kódolás kész? | Kész |
Citation for the table data and the Summary section: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2021. 09. 29.; Revíziók: 2023. 03. 22.; 2024. 04. 04.; 2025. 05. 26.; 2025. 06. 07.
Name of the institution at the time of the premiere: Magyar Rádió (MR)
Radio and department leaders at that time:
- Elnök: Hárs István (1974-1988);
- Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Bozó László (1979-1989);
- Dramaturgia főrendező: Bozó László (1979-1989);
- Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
- Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Szabó Éva (?) (1976-1988) | Varsányi Anikó (1978-1999);
- Rádiószínház: Lékay Ottó (1980-1984);
The data may contain contradictions because the sources are uncertain.