Végevégevégemindennek

Maruszki Balázs hangjátéka

”’Bemutató:”’ 2010.08.14. Kossuth Rádió 20:04

Ismétlés: 2011. augusztus 20. (20:04)

Sugárzás időpontja: 20:04-21:30

Csatorna neve: MR1 – Kossuth rádió

Hossz: 86 perc

Műfaj: hangjáték

Író: Maruszki Balázs

Rendező: Miklauzic Bence

A felvételt Kulcsár Péter és Liszkai Károly készítette.

Zene: Solymosi Vilmos

Zenei szerkesztő: Kakó Gyula

A fordításokat Juhász Emese és Itai Kazumasza készítette.

A rendező munkatársa: Kálmán János

Dramaturg: Turai Tamás

Játszódik: augusztus 20-án, Budapesten.

SZEREPLŐK:

PÁTER PIO – Gazsó György,

DEMIÁN, tudósító – Vass György,

HANA – Bánfalvi Eszter,

SZAITO – Keres Emil,

SZAITO japán hangja – Itai Kazumasza,

DZSOK – Tóth József,

FÉLIX – Mészáros Béla,

MELINDA – Tóth Anita,

TIBOR – Kardos Róbert,

TIBORNÉ – Pelsőczy Réka,

LÓTULAJ – Elek Ferenc

NYOMOZÓ – Kálid Artúr,

PISTABÁ – Dengyel Iván

ZÁSZLÓS – Viczei Zsolt,

SZITTYAMAGOR – Karácsonyi Zoltán,

SZITTYAHUNOR – Janicsek Péter,

SZITTYA ÁRUS – Tamási Zoltán,

PULTOS – Vallai Péter,

ANYA – Ónodi Eszter,

HONVÉDHUSZÁR – Thúróczy Szabolcs

ÚJSZÜLÖTT – Kovács Vivien,

JOHANN OTTFRIED VON HERDER – Tilo Werner.

Forrás: http://www.mediatanacs.hu/uploads/28/50/1326119628m164820111116.pdf

Ügyiratszám: 25851-11/2011.

Tárgy: kiskorúakra vonatkozó
törvényi rendelkezések megsértése

Melléklet: hatósági ellenőrzés megállapításai

NEMZETI MÉDIA-ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 1648/2011. (XI. 16.) számú HATÁROZATA

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács)
Személyes adat által képviselt Magyar Rádió Zrt.-vel (1088 Budapest, Bródy S. u. 5-7., a
továbbiakban: Médiaszolgáltató) szemben hivatalból lefolytatott eljárásban megállapította,
hogy a Médiaszolgáltató MR1-Kossuth Rádió elnevezésű adóján 2011. augusztus 20-án 20
óra 04 perces kezdettel sugárzott „Végevégevégemindennek” című műsorszámával
megsértette a műsorszám korhatár-kategóriába sorolására és közzétételére vonatkozó
törvényi előírásokat, ezért a Médiaszolgáltatót

50.000 Ft, azaz ötvenezer forint bírsággal sújtja.

A Médiatanács a jelen határozatban megállapított jogsértő magatartás tanúsítását a jelen határozat
közlésétől megtiltja.

A Médiaszolgáltató a bírságot e határozat közlését követő hét napon belül köteles megfizetni
a Médiatanács Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-00295141-00000024 számú
számlájára. A fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Médiaszolgáltató
késedelmi pótlékot köteles fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás
időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

Az önkéntes teljesítés elmaradása esetén a Médiatanács a Médiaszolgáltatóval szembeni
bírság igényét közigazgatási úton érvényesíti.

E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálata a határozat
közlésétől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, a Médiatanácshoz három
példányban benyújtott keresetlevéllel kérhető. A Fővárosi Bíróság a keresetlevelet harminc
napon belül tárgyaláson kívül bírálja el, a keresetlevélben tárgyalás tartása kérhető.

A keresetlevél benyújtásának e határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, a keresettel
támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése kérhető.

Indokolás

A Médiatanács a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi
CLXXXV. törvény (továbbiakban: Mttv.) 167. § (1) bekezdése alapján hatósági ellenőrzést
folytatott le a Médiaszolgáltató MR1-Kossuth Rádió elnevezésű adóján 2011. augusztus 20-án 20 óra 04 perces kezdettel sugárzott „Végevégevégemindennek” című műsorszámmal (a
továbbiakban: műsorszám) kapcsolatban.

A részletes tartalmi elemzés alapján a hatósági eljárás során felmerült az Mttv. 9. § (6)
bekezdésének és a 10. § (1) bekezdés d) pontjának megsértése.

A Médiatanács az Mttv. 182. § ba) pontjában foglalt hatáskörében, a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban:
Ket.) 29. § (1) bekezdése alapján hivatalból 2011. október 12-én hatósági eljárást indított a
Médiaszolgáltatóval szemben, mely tényről a Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt
rendelkezésnek megfelelően az 1403/2011. (X.12.) számú végzésében értesítette a
Médiaszolgáltatót, tájékoztatta a hatósági eljárás során tett megállapításairól, valamint a Ket.
51. § (1) bekezdése értelmében felhívta a figyelmét arra, hogy az eljárás során
nyilatkozattételi és iratbetekintési jog illeti meg.

A Médiaszolgáltató a végzést 2011. október 19-én átvette, a Médiaszolgáltató nevében
eljáró jogi képviselő által megfogalmazott nyilatkozat 2011. november 3-án érkezett meg a
Hatósághoz. A jogi képviselő képviseleti jogosultságát megfelelően igazolta.

Nyilatkozatában a Médiaszolgáltató előadta, hogy álláspontja szerint az eljárás tárgyát
képező műsorszámot helyesen sorolta a IV. korhatári kategóriába, nem ért egyet a
Médiatanács azon megállapításával, miszerint a műsorszámot annak tartalma miatt az V.
korhatári kategóriába kellett volna sorolni és annak megfelelően közzétenni.

Álláspontja szerint a műsorszám egy órás terjedelméhez képest az abban 32 alkalommal
elhangzó, erős mértékű trágár kifejezések nem teremtik meg a magasabb korhatári
kategóriába sorolás indokoltságát.

A Médiaszolgáltató nyilatkozatában hivatkozott a Hatóságnak egy másik rádiós
médiaszolgáltatóval szemben, hasonló indokok miatt indított eljárására, melyet a
Médiatanács végül megszüntetett. A hivatkozott dal a Médiaszolgáltató álláspontja szerint
jóval több durva és trágár kifejezést tartalmazott, illetve a két műfaj sem hasonlítható össze,
hiszen jelen eljárás tárgyát egy díjat nyert dráma alapján készült hangjáték képezi.

A fentiek alapján a Médiaszolgáltató szerint nem volt indokolt a műsorszám V. korhatári
kategóriába sorolása, ezért az eljárás megszüntetését kérte.

A Médiatanács a rendelkezésre álló adatok, különösen a vizsgálati jelentés, a műsorszám
meghallgatása alapján az alábbi tényállást állapította meg, és azt az alábbiak szerint
értékelte:

A hangjáték Maruszki Balázs azonos címmel megjelent apokaliptikus drámájából készült. A
darab a mai magyar köz- és magánállapotoknak a Jelenések könyvével vegyített ironikus
víziója, melynek középpontjában az augusztus 20-án megrendezett Budapesti Apokalipszis
Futam és annak szereplői állnak.

A történet keretét az Apokalipszis Rádió Budapest közvetítése szolgáltatja, amelyen Páter
Pió vezetésével jelentkezik a Nagy Apokalipszis Futam című műsor. Az ő személye fogja
össze a főszereplők életének alakulását és az apokaliptikus történéseket, ő a kitalálója az
Apokaliptikus – Galaktikus Nemzethalál Vágta versenynek, melynek keretében a hallgatók
megismerkednek az indulókkal, a dráma főszereplőivel.

Az első betelefonáló Félix, az elvált apuka, aki biztonsági őrként dolgozik, és kislányával
vesz részt az ünnepen. A második színre lépő Dzsok, egy kiöregedett zsoké, aki
alkoholproblémákkal küzd. A harmadik szereplő Hana, a pilótalány, aki repülővel vesz részt
az augusztus 20-i légi parádén, amikor is halott édesanyja hangját kezdi hallani, aki a város
démonjairól mesél neki. A negyedik főszereplő Szaito, a száz éves japán kamikaze turista. A
darab előrehaladása során minden szereplő megéli saját tragédiáját, ami végül galaktikus
apokalipszisbe torkollik. A mű a Jelenések könyvében leírt világvégével és az ítélet
felolvasásával végződik, amely során minden szereplő megítéltetik a cselekedetei szerint, és
elnyeri helyét az örök életben.

A Médiaszolgáltató a műsorszámot az Mttv. 9. § (5) rendelkezése szerint a IV. korhatár-
kategóriába sorolta és ennek megfelelően „tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott
minősítéssel” tette közzé, ám nem a korhatári kategóriára irányadó időbeli korlátok (21 óra
és 05 óra között) szerint, hiszen a műsorszám sugárzása 20 óra 4 perckor vette kezdetét.

Az Mttv. 9.§ (6) bekezdése értelmében:

„Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének
kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve
a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen
műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.”

A Médiatanács az 1037/2011. (VII. 19.) számú határozatával elfogadott ajánlásában
(klasszifikációs ajánlás) a médiatartalmak korhatár- besorolásánál irányadó szempontokra,
az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben alkalmazható jelzésekre, illetve a
minősítés közlésének módjára vonatkozó jogalkalmazási gyakorlat elvi szempontjait
ismertetette. Ez alapján:

„A serdülőkor késői szakaszában a fiatalok nagyon érzékenyek az etikai kérdések sokoldalú
megtárgyalására, a gyakorlati következmények figyelembe vételére, a tanulságok
levonására. Megkezdődik autonóm erkölcsi álláspontjuk kialakítása, melyben a
csoportnormákon túl belülről kidolgozott egyéni szabályrendszerük is tükröződik. Szinte
mindent, amivel találkoznak, önmagukra vonatkoztatnak, önmagukhoz viszonyítanak,
minden emberi történet az ő lehetséges történetük, minden szereplő az ő lehetséges
alteregójuk is, és ebbe nemcsak az önazonosnak érzettek, hanem az „ellenszerepek” is
beletartoznak – ez a szereppróbálgatás időszaka. Ebben az életkorban, az identitás
alakulása során jó esetben megtanulják elfogadni az egymással ambivalens viszonyban álló
vonásaikat, amelyek az énideál tulajdonságaihoz sem feltétlenül illeszkednek, ez a folyamat
azonban még messze túlnyúlik a 18 éves életkoron.

Nem megengedhetők e korhatár-kategóriában az erőszak nyersebb, naturálisabb formái,
realitás-közelibb kontextusban, amelyek feldolgozása nem annyira a médiatapasztalatoktól,
mint inkább a befogadó élettapasztalatától függ. Különös körültekintés ajánlott az olyan
alkotások tekintetében, melyek a korosztály hétköznapi élethelyzetit idézik, és amelyekben
azt látják, hogy a problémákat esetleg erőszakkal is meg lehet oldani, vagy az erőszakos
események túl szoros kapcsolatban állnak a saját valóságukkal, ezáltal túlzott félelmet
kelthetnek. A fizikai kínzás, vagy testcsonkítás részletezett ábrázolása, a sérülések
sokkolóan nyílt, különösen brutális részletességű megjelenítése e korhatár-kategóriában
még nem javasolt, ahogy a különös hidegvérrel, esetleg bestiális módon végrehajtott
erőszakos, szadisztikus jelentek bemutatása, amelyekben az áldozat szenvedése kapcsán
érzett öröm vagy élvezet hangsúlyozódik. Károsak lehetnek azok a műsorszámok,
amelyekben dicsőítik az erőszakot, elfogadható, esetleg kívánatos magatartásként állítják
be.

Azon alkotások, amelyekben az erőszak fent leírt ábrázolása humorosnak szánt jelenetekbe
ágyazott, és ezáltal inkább az agresszivitás súlyának elleplezését és a változatos
halálnemeken való felhőtlen szórakozást szolgálja, szintén magasabb korosztálynak
ajánlottak. Az öngyilkosság vagy öngyilkossági kísérlet részleteinek megjelenítése a
serdülők labilis érzelmi állapota és az abból következő fokozott sérülékenységük révén
ebben a korhatár-kategóriában aggályos lehet.”

A hangjáték alaphangulatát a szereplők tragikus sorsa és a közelgő végítélet, valamint a
halál közelsége határozta meg. A mű több olyan felnőtt témakört is megjelenített, melyről a
kiskorúak csak kevés ismerettel rendelkezhetnek. A darab során megjelent például a
gyermekbántalmazás, a csecsemőgyilkosság, a családon belüli nemi erőszak, az
öngyilkosság, gyilkosság, valamint a különféle tragikus halálesetek. A fentieken túl
kifogásolható volt a folyamatosan jelen lévő durva nyelvezet, különös tekintettel a nemi
szervekkel, illetve a szexuális aktussal kapcsolatos trágár szavak agresszív módon történő
használatára.

A műsorszámban számos alkalommal történt erőszakos cselekmény, amely az utcai
verekedéstől egészen a gyilkosságig fajult. Több alkalommal volt hallható, ahogy a
karakterek a céljaik elérése érdekében fizikai erőszakhoz folyamodtak, illetve verbálisan
fejezték ki annak szükségességét. A mű egyik karakteréhez kapcsoltan hangsúlyosan jelent
meg az öngyilkosság gondolata. A mű egyik rendkívül felkavaró része egy kiskorú apjához
és mostohaapjához fűződő viszonyának, ennek keretében a családon belüli erőszaknak, a
kiskorú terhességének, a szülésnek és végül a megszületett csecsemő tragikus sorsának a
bemutatása volt.

A vulgáris stílus és trágár szóhasználat a műsor egészében, halmozottan jelen volt.

A 18 év alatti korosztály saját, önálló értékrendjének kialakításához a médiumokban
megjelenő szereplők gyakran kínálnak fel modelleket, amelyeket a fiatalok még kritikátlanul
fogadnak el, illetve a kevés élettapasztalatuk révén nehezen ítélhetik meg a bemutatott
életszemlélet és magatartásmodell erkölcsi, társadalmi elfogadottságát. Abban az
életkorban, amikor a morális értékrend, a világkép és a társas együttműködés alapjai
kialakulnak, kiemelten fontos, hogy társadalmilag elfogadott szerepek eltanulását segítő
mintákkal találkozzanak.

A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.250/2006/6. számú ítélete a műsorszámok korhatár-
besorolásával kapcsolatban kimondta, hogy kiskorú néző tehát lehet óvodás, illetve iskolás
gyerek is, ugyanaz a műsor más hatást vált ki egy 6 éves, és mást egy 12, vagy 16 éves
nézőben. Ezért kiemelten fontos, a műsorszámok megfelelő minősítése, közzététele korhatár
szerint.

A Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. számú ítélete is megerősítette, hogy a kiskorúak
egészséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlődése olyan alkotmányos érték, amellyel
szemben minden más alkotmányos szabadságjognak engednie kell. A véleménynyilvánítási,
műsorszerkesztési, műsorszolgáltatási szabadság csak ezen érték maximális védelmét
figyelembe véve valósulhat meg. Kétség esetén kizárólag a túlzott védelem lehet az
elfogadható mérce.

A Legfelsőbb Bíróság eseti döntésében megállapította, hogy a kiskorú különös védettségét
az indokolja, hogy nem lehet kiindulni a befogadó reális értékítéletéből, abból, hogy a
látottakat megfelelő módon, megfelelő értékrend alapján elemzi és értékeli, hiszen a kiemelt
védettséget éppen az indokolja, hogy a kiskorúak a végleges értékrend kialakításának
folyamatában vannak. Ez adja személyiségfejlődésük sérülékenységét, egyúttal ez indokolja
fokozott védelmüket is.

A Médiatanács a Médiaszolgáltató nyilatkozatában foglaltak alapján a következőket rögzíti:

A Médiatanács eljárásának megindítását – ahogyan azt eljárás megindításáról szóló
végzésében is kifejtette – nem pusztán a hangjátékban megjelenő trágár és durva nyelvezet,
hanem a műsorszám egészének tartalma, üzenete és a feldolgozás módja indokolta. A
műsorszám központi elemei a szereplők tragikus sorsa és a közelgő végítélet, valamint a
halál és annak közelsége voltak. A műben több felnőtt témakör is plasztikusan bemutatva, a
hallgatóság számára rendkívül jól érzékelhető módon jelent meg.

Jelen ügy megítélése szempontjából nincsen relevanciája annak, hogy egy másik
médiaszolgáltatóval szemben indított eljárását – melynek alapját szinte kizárólag az angol
nyelvű zeneszámban elhangzott trágár tartalom képezte – a Médiatanács megszüntette,
hiszen a Médiatanács döntését jelen ügy összes körülményét mérlegelve hozza meg, a két
műsorszám – a Médiaszolgáltató által is elismert módon – nem összevethető.

A Médiatanács eljárása során kizárólag annak megállapítására jogosult, hogy az adott
médiatartalom sértette-e az Mttv. valamely – jelen esetben a kiskorúak védelméről szóló –
rendelkezését. A törvénysértés megállapíthatóságának vizsgálata során – elismerve ugyan a
vizsgálat tárgyát képező művészeti alkotás értékét – nem veheti figyelembe a mű által elért
sikereket, elismeréseket, díjakat.

A fentiek alapján a Médiaszolgáltató nyilatkozatában foglaltak nem helytállóak.

A hangjátékban a gyermekbántalmazás, a csecsemőgyilkosság, a családon belüli nemi
erőszak, az öngyilkosság, a gyilkosság, valamint a különféle tragikus halálesetek
megjelenése, a durva nyelvezetet illetően a nemi szervekkel, illetve a szexuális aktussal
kapcsolatos trágár szavak különösen agresszív módon történő használata, a hangjátékban
megjelent üzenetek, valamint a feldolgozás módja, a darab nyelvezete és dramaturgiája
alapján indokolt lett volna a műsorszámot az Mttv. 9. § (6) bekezdésében rögzített
rendelkezése szerinti V. korhatár-kategóriába sorolni és ennek megfelelő időpontban és
minősítéssel közzétenni.

Az Mttv. 10.§ (1) bekezdésnek d) pontja értelmében:

„V. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva, 22 óra és 05 óra között tehető
közzé.”

Tekintettel arra, hogy a Médiaszolgáltató a műsorszámot 2011. október 20-án a törvény által
a korhatári kategóriára előírt időintervallumnál jóval korábban, 20 óra 04 perces kezdettel
sugározta, a Médiatanács megállapította az Mttv. 10.§ (1) bekezdésnek d) pontjában foglalt
rendelkezés sérelmét is.

A Médiatanács a Médiaszolgáltatót az Mttv. 187. § (2) bekezdés és a (3) bekezdés bb)
pontja alapján az Mttv. 9. § (6) és a 10. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezés egy
esetben történt megsértése miatt a kiszabható bírságmaximum (ötvenmillió forint) 0,1%-ának
megfelelő, 50.000 Ft, azaz ötvenezer forint bírság megfizetésére kötelezte.

A jogsértés miatt jogkövetkezmény alkalmazásának alapját az Mttv. 187. § (2) bekezdés és
a (3) bekezdés bb) pontja jelenti:

187. § (2) A Médiatanács és a Hivatal a jogkövetkezményt – a jogsértés jellegétől függően – a
jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértéssel
elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet
szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra és a
jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb
szempontokra tekintettel állapítja meg.

(3) A Médiatanács és a Hivatal – a (7) bekezdés figyelembevételével – a következő
jogkövetkezmények alkalmazására jogosult:

b) bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben az alábbi összeghatárok szerint:

ba) JBE médiaszolgáltató és a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály
által érintett médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege kétszázmillió forintig,

bb) a ba) pont alá nem tartozó médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege
ötvenmillió forintig,

Az Mttv. 9. § (6) bekezdése és a 10. § (1) bekezdés d) pontja megsértése miatt
alkalmazandó jogkövetkezmény megállapítása során a Médiatanács az alábbi mérlegelési
szempontokat vette figyelembe.

Az Mttv. 186. § (1) bekezdésében szabályozott felhívás jogkövetkezménye abban az
esetben alkalmazható, ha a jogsértés csekély súlyú és ismételtsége nem állapítható meg.

A kiskorúaknak az Alkotmányból és az Mttv.-ből is levezethető kiemelt védelmére tekintettel
a Médiatanács nem tekinthette csekély súlyúnak az elkövetett jogsértéseket. Ezért annak
ellenére, hogy a jogsértés az Mttv. 187. § (4) bekezdés szerinti ismételtsége nem áll fenn, az
Mttv. 187. § (2) bekezdés és a (3) bekezdés bb) pontja szerinti bírság alkalmazása mellett
döntött, mivel ezt a szankciót ítélte meg az Mttv. 187. § (3) bekezdésében felsoroltak közül a
legalkalmasabbnak a Médiaszolgáltató további jogsértések elkövetésétől való
visszatartására.

A Médiatanács az Mttv. 9. § (6) bekezdésének és 10. § (1) bekezdés d) pontjának
megsértése tekintetében a jogkövetkezmény fajtájának és mértékének megállapítása során
az Mttv. 187. § (2) bekezdésében rögzített mérlegelési szempontok közül figyelembe vette a
jogsértés súlyán túl az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számát,
valamint a jogsértéssel elért vagyoni előnyt, a jövőbeni jogsértések mellőzése érdekében
(generális prevenció).

A Médiaszolgáltató a műsorszám alacsonyabb korhatári-kategóriába sorolásával és így a
műsorszám előírtnál korábbi időpontban történő sugárzásával nagyobb számú
célközönséget ért el, így a hallgatottsága növelésével — bár nem számszerűsíthető, de
kétségtelen — vagyoni előnyre tett szert, emellett a hallgatottság növekedésével a
veszélyeztetett személyek száma is megnövekedett.

A Médiatanács külön tekintettel volt arra, hogy egy esetleges újabb jogsértés esetén
alkalmazandó szankció esetén érvényesülhessen a fokozatosság elve, azaz az ismétléssel
járó növekvő progresszivitás és a szankcionálás kiszámíthatósága, előreláthatósága.

Az Mttv. 187. § (2) bekezdésében meghatározott további mérlegelési szempontok,
figyelemmel a törvény 187. § (4) bekezdésére is, a jelen jogsértések tekintetében nem
értékelhetők. A Médiatanács a mérlegelési szempontok közül az okozott érdeksérelmet a
kétszeres értékelés tilalma okán nem értékelte, tekintettel arra, hogy azt a jogalkotó a
tényállás keretében már megtette.

A Médiatanács az Mttv. 182.§ (1) bekezdés ba) pontjában foglalt hatáskörében a rendelkező
részben foglaltak szerint határozott, azaz a Médiaszolgáltatót ötvenezer forint bírsággal
sújtotta, emellett az Mttv. 186. § (3) bekezdésének megfelelően határozat közlésétől
megtiltotta a jogsértő magatartás tanúsítását, mely alapján a műsorszám esetleges újabb
Médiaszolgáltató általi sugárzása esetén, az kizárólag a jelen határozatban rögzítettek
szerint tehető közzé.

A hatósági eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti eljárási
költség nem merült fel.

A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontján, valamint az Mttv.
163. § (1) és (3) bekezdésén, valamint a 164. §-on alapul. A tárgyalás tartására vonatkozó
tájékoztatás a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 338. § (2)
bekezdésén alapul.

Budapest, 2011. november 16.

A Médiatanács nevében

A kiadmány hiteles:

Dr. Pap Szilvia

főosztályvezető

Szalai Annamária s.k.

elnök

Dr. Auer János s.k.

hitelesítő tag

Kapják:
1. Személyes adat

== Melléklet a Médiatanács 1648/2011. (XI. 16.) számú határozatához ==

Műsorszám címe: Végevégevégemindennek

Sugárzás dátuma: 2011. augusztus 20.

Sugárzás időpontja: 20:04-21:30

Csatorna neve: MR1 – Kossuth rádió

Hossz: 86 perc

Műfaj: hangjáték

Gyártási év: 2010

Író: Maruszki Balázs

Rendező: Miklauzic Bence

A műsorszám tartalma:

A hangjáték Maruszki Balázs azonos címmel megjelent apokaliptikus drámájából készült. A
darab a mai magyar köz- és magánállapotoknak a Jelenések könyvével vegyített ironikus
víziója, melynek középpontjában az augusztus 20-án megrendezett Budapesti Apokalipszis
Futam és annak szereplői állnak.

A történet keretét az Apokalipszis Rádió Budapest közvetítése szolgáltatta, amelyen Páter
Pió vezetésével jelentkezett a Nagy Apokalipszis Futam című műsor. Az ő személye fogja
össze a főszereplők életének alakulását és az apokaliptikus történéseket. Ugyancsak ő a
kitalálója az Apokaliptikus – Galaktikus Nemzethalál Vágta versenynek, melynek keretében a
hallgatók megismerkedhettek az indulókkal, a dráma főszereplőivel. Az első betelefonáló
Félix, az elvált apuka volt, aki biztonsági őrként dolgozott, és kislányával vett részt az
ünnepen. A második színre lépő Dzsok volt, egy kiöregedett zsoké, aki alkoholproblémákkal
küzd. A harmadik szereplő Hana, a pilótalány, aki repülővel vett részt az augusztus 20-i légi
parádén, amikor is halott édesanyja hangját kezdte hallani, aki a város démonjairól mesélt
neki. A negyedik főszereplő Szaito, a száz éves japán kamikaze turista volt. A darab
előrehaladása során minden szereplő megélte saját tragédiáját, ami végül galaktikus
apokalipszisbe torkollik. A mű a Jelenések könyvében leírt világvégével és az ítélet
felolvasásával végződött, amely során minden szereplő megítéltetik a cselekedetei szerint,
és elnyeri helyét az örök életben.

A vizsgálat eredménye:

A Médiaszolgáltató a műsorszámot az Mttv. 9. § (5) rendelkezése szerint a IV. korhatár-
kategóriába sorolta: „Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai,
szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy
közvetlen módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme
az erőszakos módon megoldott konfliktus, a IV. kategóriába kell sorolni.”

A műsorszám előtt szóbeli felhívás tájékoztatta a hallgatókat, hogy 16 éven aluliaknak nem
ajánlják a darab meghallgatását, a közvetítés azonban 20 óra 4 perckor vette kezdetét.

A műsorszám az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába
sorolandó: a hangjáték alaphangulatát a szereplők tragikus sorsa és a közelgő végítélet,
valamint a halál közelsége határozta meg. A mű több olyan felnőtt témakört is megjelenített,
melyről a kiskorúak csak kevés ismerettel rendelkezhetnek. A darab során megjelent például
a gyermekbántalmazás, a csecsemőgyilkosság, a családon belüli nemi erőszak, az
öngyilkosság, gyilkosság, valamint a különféle tragikus halálesetek. A fentieken túl
kifogásolható volt a folyamatosan jelen lévő durva nyelvezet, különös tekintettel a nemi
szervekkel, illetve a szexuális aktussal kapcsolatos trágár szavak agresszív módon történő
használatára.

A műsorszámban számos alkalommal történt erőszakos cselekmény, amely az utcai
verekedéstől egészen a gyilkosságig fajul. Több alkalommal hallható, ahogy a karakterek a
céljaik elérése érdekében fizikai erőszakhoz folyamodnak, illetve verbálisan fejezik ki annak szükségességét (Fasiszták… Agyon kell ezeket ütni, mint a kutyát! …vidd a Duna partra és
lődd bele!”).

Az egyik szereplő, Félix több alkalommal is verekedést kezdeményez, később a rendőrök
ütlegelnek egy felvonuláson begyűjtött személyt. A fizikai bántalmazások hangjai
akusztikusan felnagyítottak, ettől különösen realisztikus hatást keltenek, az ütések hangjain
túl, az áldozatok jajongása és fájdalmas kiáltásai is megjelennek. A fizikai összetűzések
gyakran komoly következményekkel járnak, Félix nézeteltérése a lánya nevelőapjával
például fegyveres konfliktussá fajul.

A nevelőapával való veszekedése közben kiderült, hogy Félix láthatási jogát megvonták,
mivel több alkalommal súlyosan bántalmazta hozzátartozóit. Félix volt felesége a fején lévő,
nyolc napon túl gyógyuló sérülésre hivatkozik, Melinda esetében pedig a hátán levő hegek
tanúskodnak apja agresszív megnyilvánulásairól. Melinda ennek ellenére édesapjával akar
élni, aki fegyverrel is kész nyomatékot adni a lánya iránti ragaszkodásának. A veszekedés
végén lövés dördül, egy férfi felordít fájdalmában, a kislány és az anyukája pedig sikoltozni
kezd. (Később kiderül, hogy a lövést gázpisztolyból adták le, így nem halt meg a nevelőapa.)

A hangjáték során többen meghaltak, ezeket az eseményeket szintén intenzív akusztikus
aláfestések kísérik. Hana és a kamikaze a halálos küldetésük előtt a lány edzőjéhez, Pista
bá’-hoz tértek vissza. A lány addigra már teljesen magáévá tette az öngyilkos tanokat, és
csak ellenséget, „démont” lát egykori mentorában. Hana szertartásosan szakét iszik a
kamikazéval, aki Pista bá’ elé áll, és nagyot lendítve kardjával, elvágta a férfi torkát. (Hallani
a kard suhogását, majd a vérfröccsenést, végül hosszú halálhörgés jelzi az edző halálát.)
Korábban a kamikaze egy másik emberrel is végzett, amit szintén erőteljes hanghatások
kísértek.

A műben Hana karakteréhez kapcsoltan hangsúlyosan jelent meg az öngyilkosság
gondolata. A lány elbeszéléséből kiderült, hogy az édesanyja öngyilkosságot követett el,
amikor terhes volt vele, így őt anyja halott testéből kellett „kivágni” ahhoz, hogy életben
maradjon. Gondolatait Páter Pió pappal osztotta meg, aki szenvtelen hangnemben közlölte
vele, hogy egyszer az öngyilkosok gyerekei is mind öngyilkosok lesznek. A pap szerint ez
ellen nem lehet tenni semmit, hiszen genetikailag öröklődik. Ez az üzenet a serdülők labilis
érzelmi állapota és érzékenysége miatt különösen ártalmas lehet, hiszen a szülők
öndestruktív hajlamainak tulajdonít valamifajta „eleve elrendelést” a gyermekeik sorsának
alakulására vonatkozóan.

Hana elmesélte, hogy lelki társra lelt egy kamikaze személyében, csodálatot érzett iránta és
a tette iránt, ami arra ösztönözte, hogy „nővé váljon”.

Hana a történet során személyesen is találkozott a kamikazéval, aki átadja neki tudását,
majd hasonló módon együtt követnek el öngyilkosságot, egy repülőgéppel hajóba csapódva
a Dunán. Ilyen módon nem pusztán öngyilkosságot követnek el, hanem tömeges katasztrófát
idéznek elő. A szegmens felkavaró, nyomasztó jellegét tovább fokozza, hogy a lány több
alkalommal is révületbe esve kántál: „Látom anyám arcát, nem nevet, nem sír.” Hana a
felkészülés során többször hangot ad szuicid gondolatainak, miszerint vágyja a halált, hiszen
így végre megismerheti anyját, sőt úgy érzi, öngyilkossága által valóban megszülethet.

A szegmens tartalma nehezen feldolgozható, bemutatási módjában gyakran szürreális,
álomszerű képeket használ a halál közelségének és az iránta való vágyódás illusztrálására.
Az öngyilkosság és öngyilkossági kísérlet részleteinek megjelenítése a IV. korhatári
kategóriában aggályos a serdülők labilis állapota és az abból következő fokozott
sérülékenységük révén.

Rendkívül felkavaró résznek bizonyult a Félix lányával, Melindával kapcsolatos események
bemutatása. Melinda tizennégy év alatti kiskorú, akit apja megvadult állapotában fizikailag
bántalmazott, ám ő mégis vele akart élni az anyja és nevelőapja helyett. Az ünnepség közben szülei csúnyán összevesztek a jelenlétében, ami a már említett fegyveres
konfliktusban csúcsosodott ki.

A kislány addig titkolt várandóssága véget ér, az izgalmak hatására azonban beindult nála a
szülés az utcán. Kimerült hangon zilál, és ijedten kérleli apját, hogy ne hagyja magára, majd
fájdalmában hangosan sírni kezd. Kínjában felordít és halálfélelmének ad hangot, ám ennek
ellenére sem hajlandó elárulni, hogy ki tette ezt vele. Apja mellette marad, míg végül Melinda
fájdalmasan felsikít, a kisbaba pedig felsír.

Az ítélethirdetéskor kiderül, hogy nevelőapja, Tibor volt az, aki Melindát szexuálisan zaklatta
és teherbe ejtette, vagyis a szexuális visszaélés családon belül történt.

Jelen szegmensben a fiatalkorúak számára rendkívül kényes problémakör, a családtag által
a kiskorú ellen elkövetett szexuális zaklatás kérdése került a középpontba. A szexualitás
témájára leginkább fogékony generáció a nemi érés időszakában lévő 12-18 év közötti
korosztály. Erkölcsi fejlődésük szempontjából a felvilágosító tevékenység kiemelten fontos,
azonban különös jelentőséggel bír, hogy a szexuális vonzalom kóros formáiról (pl. pedofília)
milyen formában esik szó. Az indulatokat fokozó elbeszélési mód egyáltalán nem segítette
elő, hogy a kiskorú hallgatók megfelelő távolságtartással kezeljék a hallottakat, sőt a
megjelenő lelki megrázkódtatások kifejezetten alkalmasak voltak arra, hogy azokat a
képzeletükben átéljék, illetve a hallottak megragadjanak a tudatukban, amelyek félelmet
idézhetnek elő még a kiegyensúlyozott családi környezetben élők esetében is.

A következő jelenetben Melinda ébredezik, és az újszülött gyermekét keresi. Félix hazudozni
kezd arról, hogy hol is van a kisbaba, végül a lány rájön arra, hogy apja elrejtette a
szatyorba. Melinda erősködik, hogy látni akarja a babát, amit apja nem enged. A lány erre
hisztérikusan felkiált: „Tudom, hogy megölted! Ugye megölted? Megölted a gyereket!” Az
apja szerint mivel senki nem látta a gyereket, ezért nem is létezik. Melinda megbizonyosodik
róla, hogy apja valóban megölte a kisbabát, s artikulátlanul sírni, kiabálni kezd vele, majd
elszalad.

A szegmens rendkívül nyomasztó hangulatot áraszt, a kislány fájdalma és sírása megrázó
közelségbe hozza a történéseket. A végső ítélethirdetéskor elhangzik, hogy Félix valóban
megölte a csecsemőt, amiért pokolra jut. A halmozottan megjelenő problematikus tartalmak
(csecsemőgyilkosság, családon belüli szexuális erőszak) a kiskorúak személyiségfejlődését
negatívan befolyásolhatták, hiszen azok a gyermekek elsődleges szocializációs
környezetében, a családon belül jelentek meg. Ezek bemutatása a kiskorúakban félelmet,
szorongást válthat ki, a biztonságérzetüket negatívan befolyásolhatja.

Páter Pió, a műsorvezető pap könnyed stílusú házigazda jellegű narrációjában időnként
vallásos terminológiát, néhol bibliai idézeteket vegyít. Néhány rádiós műsorra jellemzően, a
háttérben hangos disco zenét játszanak, amelyet néhol egy-egy „Dícsértessék!”-
„Mindörökké ámen!” felkiáltás színez. Számos áthallásos vicc tarkítja a közvetítést (tűzijáték
vagy tisztító tűz), valamint patetikus hangnemben bibliai idézetek is elhangzanak. A történet
egyik fő szála a Jelenések könyvében leírt világvége analógiájára lezajló apokalipszis, ami a
pap aktív közreműködésének eredményeként bontakozik ki. A szereplők által megélt egyéni
tragédiák után néha a pap hangja hallható, amint elmond egy Üdvözlégy Máriát, vagy misét
celebrál. A liturgia részeként a pap megpróbálja felkészíteni a híveket, hogy méltóképpen
járuljanak a „szent pusztulás elébe”.

A vallásos tartalmak érzékeltetésére a szellemvilág is megjelenik a darabban. Hana
édesanyja elmondja, hogy démonok fogságában van, akik a teljes várost uralják.
Megkülönböz