Világattrakció
Összefoglalás
Lazán, részben zsidó viccekkel összefűzött anekdotikus történetek a régi világból. A két idős főszereplő, az író és barátja italozás közben visszaemlékszik ismerőseikre, egyikük alkohol miatti halálára, egy sakkpartira, és a fő történet egy cirkuszi átverést mesél el.
Színlap
Kertész Ákos hangjátéka
Szereposztás:
Író – Papp Zoltán
Lajos – Reviczky Gábor
Baracs – Helyei László
Hipnotizőr – Jászai László
Médium – Reisenbüchler Sándor
Kikiáltó – Sztarenki Pál
Pincér – Pálfai Péter
Készítette: Cornides Tamás, Váli Mariann
Zenei munkatárs: Kakó Gyula
Dramaturg: Simon László
Rendező: Vas Zoltán Iván
Zongorán közreműködött: Demjén Erzsébet
1997.05.01. 16.00
Kossuth
40 perc
Cikk:
A hangjáték szituációja reális: a történetet valóban Molnár Lajos szaktársam mesélte, aki nagy mesemondó volt: ha más csillagzat alatt születik, nagy író lehetett volna belőle, de az élet úgy hozta, hogy én legyek az íródeákja. Itt egy komoly kérdés merülhet csak föl, miért lapult ez majdnem negyvenöt évig poros papírcetlik alján. Mert a szocializmusban nem volt munkanélküliség, és most van, ezért akkor nem volt aktuális, mostanra újra időszerűvé vált? Szomorú volna, ha csak arról az egy dologról, a munkanélküliségről szólna. De ez a történet talán másról is szól: barátságról, balekságról, plebejus ravaszságról, szélhámosságról, hiszékenységről, élniakarásról, arról, mindent összevéve, hogy: nincs csodálatosabb az embernél! Habent sua fata libelli, mondtál már a rómaiak is, a könyveknek megvan a maguk sorsa, így megvolt a sorsa ennek a történetnek is. Lajos bácsi sok meséje közül éppen ezt jegyeztem föl, valamiért állandó káoszom aljára került, véletlenül épp most bukkant onnan a fölszínre, véletlenül most láttam meg benne első pillantásra a megírnivalót. Véletlenek nincsenek. Természetesen! Mindennek van valami oka. De ez még nem jelenti azt, hogy minden dolognak (okozatnak) ismerjük az okát. Ha nem ismerjük, akkor mondjuk, hogy „véletlenül”. Vagy ha nagyon őszinték akarunk lenni, akkor azt, hogy: „mit tudom én?!”
Rádió és Televízió Újság, 1997. április 28. – május 4., 7. oldal, Kertész Ákos
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Dramaturgok | |
| Zenei közreműködők | |
| Korhatár - Ifjúságvédelmi skála | Mindenkinek |
| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték |
|---|---|
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Bemutató dátuma | 1997. május 01. |
| Játékidő | 40 perc |
| Előforduló releváns játékterek | Szórakoztató/vendéglátó létesítmény |
| Releváns földrajzi régió | Város |
| Időszinkronitás | Múlt |
| Megidézett kor (magyar) | 1925-1943 Konszolidált Horthy-korszak |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Tragikomikus |
| Szövegforma | DIalógus |
| Történetszál | Hálózattörténet |
| Narratíva/konfliktustípus | Keresés |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Rádiószerű |
| Történet időtartama | Több évtized |
| Cselekmény kronológiája | Csapongó |
| Felvétel helye | Stúdió |
| Nyelvezet | Köznyelv |
| Főbb szereplőviszonyok | Magánéleti (nem szerelmi) |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Nyugdíjas |
| Főszereplők releváns kora | Idős |
| Narrátor | Férfi narrátor, Szereplő |
| Narráció helye | Szakaszos |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi |
| Zenei jellemzők | Diegetikus - a szereplők zenélnek |
| Zenei tipológia | Egyedi énekhang, Szólózongora |
| Címkék |
Cirkusz, sakk, ál-hipnotizőr, halál, alkoholizmus, verkli |
| Kódolás kész? | Kész |