** A tolvajok városa **
Összefoglalás
Két bérházlakásban lakó áttekint a szemközti üres telekre, és – kölcsönösen látja a nemlétező házat, és elképzeli a szemben levő lakásban lakót. Az Eső utca 16 végül levelet is kap a 17-ből. A postás csodálkozik az üres telekről a másikra címzett levélen. A hangjáték értelmezése? A pesti telekfoghíjakban levő házak lakói, akik élhetnének is, ha nincs a háború? A társadalomból kivonuló, láthatatlanná váló városlakók? A kommunikációképtelen modern ember? Vagy csak a postások frusztrációja a nem létező címekre címzett levelek miatt? De kik a tolvajok? Az emlékeiket megtartók, akik „önmagukat lopják meg” és „így válnak semmivé”? Kik vagyunk mi városlakók? Létezünk-e egyáltalán?
A láthatatlan szemközti szomszédok végül nem találkoznak. A filozofikus műhöz tökéletesen illeszkedik a sztereó hangkulissza.
A hangjáték egyike az első kvadrofon hangjátékoknak és ezen belül is az első, ahol külső helyszínen rögzítették a felvételeket – zseniális utómunkával szellemvárossá téve Pestet (sztereóban is élvezhetően). (A távolba úszó autók hangja, a harangzúgás, a városi utca hangjai). (Forrás: Fejezetek a rádiórendezés történetéből)
Színlap
Najmányi László hangjátéka
Rendező: Bozó László
Schläffer József – Tomanek Nándor,
Eszter – Kohut Magda
Postás – Kállai Ferenc
Krausz – Rajz János
Perruchot – Kálmán György
Zenei munkatárs Hegedűs Emmi
Hangmérnök: Ujházy László
Dramaturg: Magos György
Eszter és József Budapest nemlétező házaiban lakik, ugyanabban az utcában, egymással szemben. Sok ember csak üres telket lát…, de Eszter nagyon jól látja a bérházat, melyben József lakik.
Eredetileg kvadrofon felvétel (Forrás)
HANGOK a forgatókönyv szerint:
József Schlaffer: harmincöt-negyvenes férfi
Eszter: harminc év körüli nő
Kraus: postás, ötven-hatvan közötti
Perruchot: a korát nem lehet megállapítani
„Kilences körzet! Kilences!
Férfihang halkul, eltűnik a zajok között, azok felerősödnek, közeledünk a géphez, távolodunk tőle, a zajok lassan utcazajokká, majd a nemlétező házak környékének hangjává alakulnak. Mikor József beszélni kezd, a zajok elhalkulnak, de mondatai alatt néha vissza-visszatérnek/.”
1973. okt. 15 3. műsor 18:50 (21 perc) ZSEBRÁDÓSZÍNHÁZ sztereó
1973. dec. 12. Petőfi 19:33
1974. július 22., 3. műsor 18.20
1976. márc. 22. 3. műsor 18:03
Szerző | |
---|---|
Rendező | |
Színészek | |
Dramaturgok | |
Korhatár - Ifjúságvédelmi skála | Mindenkinek Szülői felügyelettel |
Korhatár rövid indoklása |
Nem létező házak esetleg felkavaróak lehetnek. Egy macska lezuhan. |
Státusz | Önálló mű |
---|---|
Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték |
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
Bemutató dátuma | 1973. október 15. |
Játékidő | 21 perc |
Előforduló releváns játékterek | Otthon, Köztér |
Releváns földrajzi régió | Város |
Időszinkronitás | Szinkron |
Megidézett kor (magyar) | 1959-1989 Kádár-korszak |
Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Moralizáló-filozófikus |
Szövegforma | DIalógus |
Történetszál | Kapcsolattörténet |
Narratíva/konfliktustípus | Látogatás egy másik világban |
Történet időtartama | Több nap |
Cselekmény kronológiája | Kronologikus |
Felvétel helye | Külső helyszin |
Effektek és technika | Speciális effektek |
Nyelvezet | Köznyelv |
Főbb szereplőviszonyok | Magánéleti (nem szerelmi) |
Főszereplők releváns kora | Középkorú |
Narrátor | Férfi narrátor, Női narrátor, Szereplő |
Narráció helye | Rezonőr |
Párbeszédek jellege | Férfi belső monológ, Női belső monológ |
Zenei jellemzők | Nincs zene |
Technikai adatok | Kvadró |
Címkék |
Abszurd, láthatatlan város, elidegenedés |
Bemutató médium | 3. műsor |
Kódolás kész? | Kész |