Párizs csendjei

Írta Albert Camus.

Fordította Szávai János.

Zenei munkatárs: Troszt Margit.

Rendező: Marton Frigyes.

Szereposztás: a könyvárus – Páger Antal; Közreműködők: Bulla Elma, Fülöp Zsigmond, Győrffy György, Kovács Károly, Ladomerszky Margit, Major Tamás és még sokan mások.

56 perc.

1965. március 7. Kossuth, 20:19

1982. június 6., 3. műsor 21.30

Camus is, mint a francia egzisztencialisták általában, részt vett az ellenállási mozgalomban. A német megszállás idejéről (1940—1944) szól egyetlen rádiójátéka. (1937-ben tagja volt az algériai rádió színtársulatának, így volt alkalma megismerni ezt a műfajt.) A Párizs csendjei hőse egy kisember, egy átlagfrancia. Emilé a neve, és könyvet árul a Szajna-parton. ö nem menekül el és nem barátkozik a németekkel, hanem hallgatni tanul. Hallgatni és reménykedni a rádiók üvöltéséből, a bombázásokból, a szónoklatokból, a szegények beszélgetéseiből. Erőt gyűjt az emlékeiben felbukkanó békés zajokból, a régi fiákerek zörgéséből, a biciklicsengők csilingelőséből, a lányok nevetéséből, a sortüzekből. Ezek jelentik számára Párizs csendjeit. A könyvárus érdekes monológját a szinte önálló művészi értékű zaj montázsok s a korabeli dokumentumok húzzák alá, mélyítik el. M. A.

Korabeli ajánlószöveg