Pesti emberek
Összefoglalás
„Szokatlan és kissé bonyolult játék lesz az, ami most következik. Ugyanis egyszerű pesti emberekről szól” – kezdődik a hangjáték.
Nagyívű panoráma a háborút megelőző és azt követő évekről, a magyar történelem legfordulatosabb éveiről, egy szerelmi történetbe ágyazva.
1939-ben egy tanárképzésben részt vevő társaság megbeszéli, hogy heten „thébaiak” udvarolnak egy lánynak, mindegyik külön-külön találkozzon vele, és majd ő dönt. Heten a társadalom különböző rétegeit képviselik, és Mónika találkozásain és újratalálkozásain keresztül ezeket az életeket ismerjük meg, udvarlási stílusukon és későbbi sorsukon is keresztül. Mivel jön a háború, és a különféle udvarlókat különféle élethelyzetekbe és polcokra viszi, és annak egyes korszakai, ahol időnként összetalálkoznak. Közben végignézzük a történelmi fordulópontokat, a nyilas hatalomátvételtől a Rákosi-rendszeren át a rehabilitációig és az 56-os ellenforradalomig, amikor megismerjük a jószándékú tüntetőket és az eseményeket lincselésbe és reakciós ellenforadalomba vivőket is, de szerencsére vannak olyan kommunisták, akiknek sikerül visszafordítani ezt az utat. Miközben a karakterábrázolások remekek, a két órás hangjáték végigvisz a társadalmon, azokon a dilemmákon, amikbe a történelem sodorta a barátokat, 1958-ban a fő mondanivalója az forradalom leverésének kádári igazolása volt, 56-ot Kádári szemüvegen keresztül mutatva be, megalapozva a következő 30 év történelemszemléletét, pontosabban lezárva azt a korszakot, amikor még lehetett egyáltalán valamilyen módon beszélni 56-ról (72 és 81 között nem ismételték).
A rádiójáték keretjátéka az, hogy Mónika a történetet a jelenben (1958) elmeséli visszaemlékezve az eseményekre az egyik udvarlónak egy kávézóban (sajnos recsegő gramofonlemez-kávézó-atmoszférától kísérve).
A színészi játék, rendezés a különféle jelenetekben egészen reális, gyönyörűen festi le a hangzó környezetet és a játék reális, jó feszültségteremtő erejű. A kisember életét mutatja be, a mikrotörténelmet, de nem az addig promotált munkás vagy paraszt, hanem pesti értelmiségiek szemszögéből
Színlap
Mesterházi Lajos rádiójátéka.
Hangjáték 3 részben, elő- és utójátékkal.
Zenéjét szerezte: Sárközy István
A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Gergely Pál vezényli.
Zenei rendező: Rónai István;
A dalszöveget Hajnal Gábor írta. = A verseket Hajnal Gábor írta. A kísérőzenét Sárközi István szrezte. Az író bevezető- és záró szavait Ladányi Ferenc mondta el.
Hangtechnikus: Stuhl Béláné, Szabó Ferenc, Tarr Jenő
Rendezőasszisztens: Bán Zoltán
Technikai rendező: Mike Kári és Kárpáti Dezső
Dramaturg: Lóránd Lajos
Rendező: Barlay Gusztáv
A szereposztásból:
Az író – Ladányi Ferenc
Mónika – Kohut Magda
A férje – Benkő Gyula
Sándor – Pándi Lajos
András – Basilides Zoltán
Béla – Gönczöl János
Gyula – Bárdi György
Tamás – Kálmán György
László – Mádi Szabó Gábor
Deske – Horkai János
Mama – Sulyok Mária
Toncsi néni – Lázár Mária
Közreműködik: Hlaszny Béla és Raics István
Felvétel: 1958. március 11.
1958. április 15 K 20.20
1958. május 13., K 20:25-22:30 (kiadott)
1959. február 14, P 15.25
1965. január 10, K 20.10 Husz év magyar hangjátékaiból.
1968. április 7., P 16.18 A Rádiószínház múzeumából
1970. szept. 20., P 2057
1972. jún. 11., K 19.54
1981. júl. 5., K 18.45 Harminc éves a Rádiószínház
1986. március 5., K 19.15
1987. február 26., K 19.15
1991. március 2., K 19.05 75 éve született Mesterházi Lajos
126 prc
„Szinpadi műként is sikerrel járta be a hazai és külföldi szinpadokat” – 1965. január 8.
A kor legsikeresebb rádiójátékai egyikeként említik
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Zeneszerzők | |
| Zenei rendezők | |
| Korhatár - Ifjúságvédelmi skála | Szülői felügyelettel |
Barlay Gusztáv
Benkő Gyula
Kálmán György (33)
Kohut Magda
Mádi Szabó Gábor
Sulyok Mária| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték |
|---|---|
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Bemutató dátuma | 1958. április 15. |
| Játékidő | 123 perc |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon, Köztér |
| Releváns földrajzi régió | Város |
| Időszinkronitás | Múlt, Szinkron |
| Megidézett kor (magyar) | 1925-1943 Konszolidált Horthy-korszak, 1944-1945 Vészkorszak, 1945-1948 Koalíciós korszak, 1949-1953 Rákosi-korszak, 1953-1956 Sztálin halála, politikai enyhülés, hat, 1956-1959 Forradalom, megtorlás |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Dráma Háborús Szocialista |
| Szövegforma | DIalógus |
| Történetszál | Hálózattörténet |
| Narratíva/konfliktustípus | Élettörténet |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Filmszerű, Double plot, Erőszak |
| Történet időtartama | Több évtized |
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus, Keretes |
| Felvétel helye | Stúdió |
| Effektek és technika | Mikrofonplánok |
| Nyelvezet | Köznyelv |
| Főbb szereplőviszonyok | Magánéleti (nem szerelmi), Munkakapcsolat, Politikai |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Erőszakszerv tagja, Pedagógus |
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Erkölcsi lelepleződés (pozitív), Erkölcsi lelepleződés (negatív) |
| Főszereplők releváns kora | Középkorú |
| Narrátor | Férfi narrátor, Szerző |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Férfi-nő |
| Zenei jellemzők | Diegetikus - a szereplők zenélnek |
| Zenei tipológia | Tánczene/popzene/esztrád/liftzene |
| Címkék |
háború, nyilasok, kommunisták, szocialisták, forradalmár, ellenforradalmár, lincselés, tanárjelölt, autó, zsidó, zongorista, gólyanő |
| Társadalmi címkék |
Különböző társadalmi osztályba tartozók helyzete különböző poltikai rendszerekben Értelmiség helyzete |
| Említések |
Óbuda |
| Kódolás kész? | Kész |