Hazatérés (1980)
Maráz László dokumentumjátéka
Rendező: Benedikty Béla
Közreműködik:
Barabás Mihályné, Csiszer Ambrusné, Fábián Ágostonné, Fábián Péterné, Herczeg István, Herczeg Istvánné, Nyisztor Bertalanné, Palkó Ambrusné, Sebestyén Ádámné, Sebestyén Ferenc, Zsók Lajos, Zsók Pál, valamint Bárány Frigyes, György László, Jászai László, Korbuly Péter, Pathó István, Vadász Ágnes és hangszeren Újházy László
Szaktanácsadó:
dr. Bakos Károly, Gémes Balázs, Sebestyén Ádám
A hangfelvételt Kiss László és Fehér Zoltán készítette.
Technikai munkatárs: Csermák András, Varró Jenő, Srankó Orsolya
Dramaturg: Lékay Ottó
1980. október 4., K 11.00 BUDAPESTI MŰVÉSZETI HETEK – A Rádiószínház bemutatója
1981. márc.21. 10.50-11.41 Kossuth
1982. október 26., K 16.00
Prix Italia nevezés
Kritikusok díja
Korabeli ajánlószöveg
Egy fejezet tágabb hazánk, Kelet-Európa történelméből – parasztsorsokban tükröztetve: ez a le nem írt, ki nem mondott alcíme Maráz László új dokumentumjátékának. A szerző ezúttal a bukovinai székelyek sorsát idézi föl, személyes visszaemlékezések és írásos dokumentumok megszólaltatásával.
1940-ben foglalkozott a Teleki-kormány azzal, hogy az öt székely község lakosságát hazatelepíti Bukovinából, ahová őseik a 18. század derekán, a mádéfalvi vérengzés után menekültek. (Kétszázukat mészárolta le a császári tüzérség), s helyzetükre sem jellemzőbb, mint hogy egyik falujuknak az Istensegíts nevet adták.
A hazatelepítés hivatalos terve és a székelyek kívánsága a második világháború kitörése táján még egybehangzott: valahová az ország belsejébe költöztessék őket, ahol nem keverednek más nemzetiségeggel és remélhetőleg védve lesznek a tágabb hazánkban, Kelet-Európában terjedő nacionalista szélsőségektől. A dolog 1941-ben fordulatot vett, már Teleki öngyilkossága után (Bárdossy ült a miniszterelnöki székben), s ez a fordulat tükröződik egy mondatban, amelyik világossá teszi az akkoriban oly sokat emlegetett „jogállás”, mindig akkor jutott valakinek bármi is, ha azt mástól vették el. Éppen csak nem attól, akinek úgyis több volt. Ezért nem a Fejér megyei nagybirtokokból kihasítani szándékozott földekre telepítették a székelyeket – amint a Teleki-kormány fontolgatta is – hanem a Bácskába, melynek egy részébe a Jugoszláviát megtámadó németekkel együtt magyar csapatok is bevonultak. A Bácskába – tehát, ahol egy 1941. április 28-i keltezésű katonai parancs így rendelkezett:
„Mindazon szerbek, bosnyákok, montenegróiak, cigányok, továbbá zsidók, akik 1918. október 31. előtt Magyarország területén községi illetőséggel nem bírtak, valamint az ilyen egyének leszármazottjai, azaz bevándorlók és betelepülők, az ország területét e hó 28-án reggel 9 órától kezdődően három napon belül elhagyni kötelesek…”
Az ő helyükre, vagyonukba telepítették a székelyeket, s az egykori menekültek leszármazottai így folytatták őseik kálváriáját, bekerülvén a második világháború szörnyű darálójába. Mert ott nem maradhattak, a hadiesemények tovább sodorták, majd szétszórták őket, szinte az egész Dunántúlon– az osztrák határig és Győrig, míg végül, 1945-ben, Tolna megyében találtak otthont.
Erről szól a dokumentumjáték.
Lékay Ottó
Szombat, Kossuth 11.00
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Díjak és jelölések |
Kritikusok díja Kritikusok díja 1980 Prix Italia Prix Italia 1981 |
| Dramaturgok |
Maráz László
Benedikty Béla| Rádiós műfaji besorolás |
Dokumentumműsor |
|---|---|
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Bemutató dátuma | 1980. október 04. |
| Játékidő | 51 perc |
| Forrásmű típusa | Non-fiction |