Gát a Tiszán
Mai Írók Rádiószínháza IV.
Háy Gyula rádiódrámája
Rendező: Török Tamás
Közreműködik a Földényi-kórus Földényi János vezetésével
Szereposztás:
Dr. Áldor Lajos – Ajtay Andor, Ilona – Sulyok Mária, Beáta – Menyánszky Ági, Simay Oszkár – Szabó Sándor, Török Dezső – Pándi Lajos, Lina – Somogyi Erzsi, Román tiszt – Bodó György
Háy Gyula Kossuth-díjas író színművének rádióváltozata az 1919-es Tanácsköztársaság végnapjairól szól. A történet egy kis alföldi faluban, a nyolcvan esztendős Áldor doktor lakásán játszódik, ahová betör a forradalom levegője, bárhogy is titkolóznak az Áldor-család tagjai. A darab egy család magánéletének gazdag ábrázolásán túl hiteles képet ad a Tanácsköztársaság bukásának körülményeiről is. A külső támadás az elmaradt földosztás és a belső árulások alapjaiban rendítették meg a fiatal köztársaságot, s a darab pozitív hősei, Török Dezső és Beáta hiába szegülnek szembe a történelem menetével. Elbuknak – de bukásukban ott izzik a jövő ígérete.
1955. március 23., szerda, 20:20-21:47
Kossuth Rádió
: Magyar Rádió XI. évfolyam 14. szám 8. oldal, szerző: Kárpáti Aurél
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Zenei közreműködők |
Török Tamás| Kritika 1 | Háy Gyula rádiódrámája az 1919-es Tanácsköztársaság utolsó hősi erőfeszítéseinek idején játszódik. Középpontjában egy tiszamenti földbirtokos-család áll, amelynek feje: Áldor Lajos, kispolgári származású, nyolcvannyolc esztendős orvos. Az öreg doktor, mint negyvennyolcas honvéd, fiatal korában résztvett Damjanichnak a Tiszánál folytatott harcaiban. Most, amikor béresei a Vörös Hadsereg soraiban fegyverrel védik a proletárforradalmat, az öregemberben újjáélednek a szabadságharc dicsőséges emlékei. Családja, mitsem tudva Áldor valódi érzelmeiről, „tapintatosan” igyekszik eltitkolni előtte a nagyjelentőségű történelmi eseményeket. Ő némán tűri, hogy leánya, a „méltóságos ezredesné” és rokona, egyben intézője: Siménfalvy kapitány, hazug hírekkel ámítsák. A kölcsönös áltatásnak váratlan esemény vet véget. Megérkezik a fővárosból Beáta, az öregúr tizennyolc éves kommunista unokája. Vőlegényével jön, Török Dezső vasmunkással, akit a mezőgazdasági termelés politikai biztosául küldtek ki ide. Mindketten az Áldor-házban szállnak meg. A forradalmi-szellemű aggastyán bizalmába fogadja őket és felajánlja nekik segítségét a forradalom érdekében. Állásfoglalása aztán a család reakciós tagjai előtt is lelepleződik. Török azonnal hozzálát a párt által rábízott feladat teljesítéséhez: a köztulajdonba vett birtok nagyüzemi-gazdálkodásának megszervezéséhez. De még mielőtt eredményt érhetne el, Pesten megbukik a munkásosztály diktatúrája s a tiszamenti kis faluba bevonulnak a román megszálló-csapatok. Háy 1932-ben, németországi emigrációja során írta ezt a darabot. Igyekezett megmutatni benne a munkásság hősies erőfeszítését a forradalom megőrzéséért, egyúttal megpróbálta feltárni azt az egyik alapvető hibát, amely végső soron a magyar kommün összeomlását előidézte. A cselekmény menetébe azonban kevéssé sikerült szervesen beleillesztenie a kommunistáknak az ellenséggel vívott többsíkú küzdelmét, valamint a pártnak a földreformmal kapcsolatos helytelen parasztpolitikáját. Utóbbi ugyan többször szóba kerül a darab folyamán, de inkább csak mint beszédtéma s nem drámai akcióban jut kifejezésre. Az akkori magyar marxisták ideológiai gyermekbetegségeinek ábrázolása már jóval sikerültebb. Áldor doktor alakját pedig Háy olyan szuggesztíven, olyan egyszerű művészi eszközökkel tette mélyen emberivé és rokonszenvessé előttük, hogy bő kárpótlást nyerünk az említett fogyatékosságokért. Egyébként a darab némely gyengéjének megítélésénél föltétlenül tekintetbe kell vennünk a rádiójáték szűkreszabott időtartamát is, ami nyilván együttjár több fontos motiváció elhagyásával. Mindent egybevetve, bizonyosra vesszük, hogy a kiváló író művészi fejlettségének mai fokán sokkal drámaibb formában, sokkal élettelibb párbeszédekben fejezte vonal ki eszmei mondanivalóit, míg így a darab számunkra elsősorban kortörténeti dokumentumnak hat. Főképp ebben van értéke és jelentősége. ”Ajtay Andor” megkapó egyszerűséggel szólaltatta meg az öreg orvos fiatalos hevülékenységét. Ennél az igazán kiváló művésznél újra meg csodálhattuk szövegmondásának realizmusát, beszédének természetes közvetlenségét. Mondatai szinte rögtönzésnek hatottak. A doktor leányát ”Sulyok Mária” játszotta. Hanghordozásának egy-egy árnyalatával finoman érzékeltette az alak sima modora mögött megbúvó haszonlesést. ”Somogyi Erzsi” aggódó parasztasszonya ízig-vérig hiteles. ”Mednyánszki Ági”, Beáta megszemélyesítője, igen sokat fejlődött az utóbbi évek folyamán. ”Szabó Sándorra” Siménfalvy kapitány szerepében nehéz feladatot bízott az író. Ez a figura ugyanis nem annyira bonyolult és sokrétű, mint inkább önmagának ellentmondó, majdnem következetlen. Szabó a lehetőséghez képest elsimította a karakter egyenetlenségeit. ”Pándi Lajos” vasmunkása sem hálás szerep, de ő is megtett mindent, hogy életre keltse a rokonszenves alakot. Az előadást ”Török Tamás” rendezte. KÁRPÁTI AURÉL |
|---|
| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció |
|---|---|
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Bemutató dátuma | 1955. március 23. |
| Forrásmű típusa | Színmű |