** Dunántúli rapszódia **
Összefoglalás
Ez a rádiójáték – talán mert valós történeten alapszik – hatásában összemérhető egy film hatásával, amire a legtöbb távolról sem képes: kiváló feszültségkeltő eszközökkel, a hallgatót is bevonó morális kérdésekkel, nagyszerű színészi játékkal és jó rendezéssel végig fókuszált feszültségben tartja a hallgatót, illetve az első és egyben utolsó pisztolylövésig, mely pillanatban a múzsa elrebben, és faképnél hagyja a forgatókönyvírót, a színészeket és a rendezőt. Talán a lövésnél kellett volna befejezni.
A hangjáték zenéje Hammond-orgona alapú, ami egészen kísérteties színt ad a darabnak. A szereplő rádióadó érdekes kombinációja a morzének és a beszédnek. A korabeli standardok alapján a német tiszt is tökéletes magyarsággal beszél, a Szovjetunióból kommunistaként visszatért barátnak és az orosz rádiós lányak sincs akcentusa.
A darab arról szól, hogy bizonyos élethelyzetekben nem lehet semlegesnek maradni, dönteni kell még egy orvosnak is arról, hogy kivel van, miközben az orvosi esküt is meg kell tartania.
A hangjáték nem azonosítja, de a történet megtörtént eseten alapszik, Székesfehérváron Hornyánszki Károly orvos története adja a hangjáték eredetét. Minderről „véletlenül” a hangjáték adásba kerülésével egyidőben jelenik meg cikk a Szovjet Híradó c. lapban, amely visznont nem ír a rádiójátékról (a rádiós neve Ligyija Martiscsenko; Szovjet Híradó, 1960-03-15 / 6. szám). A Népszabadság március 25-i száma köti össze a darabot a valós eseménnyel.
CSELEKMÉNY (spoiler)
1944, német megszállás, közelednek az oroszok, lassan pakolnak a németek. A vidéki kisváros orvosa mindenkit ellát és igyekszik a politikától távol maradni. Ellátja a német tisztet és a német plakátot leköpő helybélit is. Még a rádióját is lepecsételte (ami annyit jelent, hogy csak a magyar adót tudja venni). A német tiszt az ellátást annak veszi, hogy az orvos velük van, tehát akkor nem láthatja el majd az oroszokat, így felajánlja neki, hogy velük menekülhet. Az orvos inkább kimaradna, de már ez is árulással ér fel. Az oroszok azonban megérkeznek, és velük jön egy régi ismerőse is. Egy éjszaka csak az orosz hatalom, másnap a németek visszatérnek, a barátot lelövik, viszont a barát nőismerőse menedéket kér az orvostól. Az orvost elhívják a haldokló baráthoz, hogy térítse magához, hogy kikérdezhessék, hol rejtegeti a kémadót. Az orvos, akinél a kém van, megteszi, és megnyugtatja barátját, aki nem árulja el (miért tenné? Épp haldoklik). Az orvosnak már döntenie kell, hogy kivel van. Elrejti a lányt, akinél titkos rádióadó van. A német tiszt barátilag meglátogatja az orvost, akinél a lakásban kiderül, hogy rejteget valakit. Az orvos nem tehet mást: lelövi a tisztet.
A rádiójáték alapján tévéfilm is készült Alba Regia címmel 1961-ben, melynek forgatókönyvét a rádiójáték szerzői írták.
Színlap
Rádiójáték
Írta: Lévai Béla és Sipos Tamás
Zenéjét szerezte Szokolay Sándor
Rendező: Zsurzs Éva.
Szereplők:
Hegyi doktor – Sinkovits Imre
Éva, a felesége – Bulla Elma
Kerekes – Pásztor János
Vera – Gordon Zsuzsa
Göröncsér – Görbe János
Nővér – Czigány Judit
Schultze – Mányai Lajos
Würtzi – Horkai János
Ápoló – Lontai István
Rádióbemondó – Arányi Adrienne
1960. március 7. 20:30 1 óra 5 perc
1960. 05. 30. Kossuth 20:30
1960. 10.22 Petőfi 16.05
1963. január 15., K 10.50
1965. március 20. 10:12, Kossuth
1970. május 17, 09:30 Petőfi Szívesen hallgattuk
1973. január. 7. Petőfi 8:55-10:02 A rádióból indult el
Szerző | |
---|---|
Rendező | |
Színészek | |
Zeneszerzők | |
Korhatár - Ifjúságvédelmi skála | Szülői felügyelettel |
Korhatár rövid indoklása |
A morális kérdések világosak a darabban; a jóbarátot lelövik és a kórházban halljuk utolsó szavait, ami (a halál) felkavaró lehet kisebb gyerekeknek. A végén lelövik a megismert tisztet, amit a darab pozitív cselekedetként állít be, ami nehezen magyarázható el gyerekeknek (hogy miért jó megölni valakit). |
Kritika 1 | Székesfehérvárott, 1945 elején, a dunántúli harcok idején akadt egy orvosházaspár, akik nyugalmuk és családjuk életének a veszélyeztetése árán elrejtettek egy szovjet rádiós katonalányt. Az igaz történetet az Alba Regia filmben, néhány szerepbeli módosítással viszontláthattuk. Nem tudjuk, hogy a „Dunántúli rapszódia” azonos-e az élettel és a filmben mutatott esettel, azonban akármint is van, a szereplők által mélyen átélt és előadott rádiójáték mindvégig lekötötte érdeklődésünket. Ennek kettős oka van: a szerzők erőltetettségtől és mesterkéltségtől mentes párbeszédeket írtak, a rendező és a szereplők, a hangjáték adta szűkös lehetőségeik ellenére is, ügyesen, életteli művészettel tolmácsolták a gördülékeny szövegű, izgalmas témájú darabot. H.R. (Orosházi Hírlap 1963. jan. 22.) |
---|
Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték |
---|---|
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
Bemutató dátuma | 1960. március 07. |
Játékidő | 65 perc |
Előforduló releváns játékterek | Otthon, Köztér |
Releváns földrajzi régió | Vidék |
Időszinkronitás | Múlt |
Megidézett kor (magyar) | 1944-1945 Vészkorszak |
Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Dráma Háborús Nácizmus |
Szövegforma | DIalógus |
Történetszál | Egyhősös történet |
Narratíva/konfliktustípus | Küzdelem, Szenvedéstörténet |
Dramaturgiai egyéb adatok | Filmszerű |
Történet időtartama | Több nap |
Cselekmény kronológiája | Kronologikus |
Felvétel helye | Stúdió |
Nyelvezet | Köznyelv |
Főbb szereplőviszonyok | Magánéleti (nem szerelmi), Politikai |
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Erőszakszerv tagja, Orvos/gyógyító/ápoló |
Releváns státuszváltozás és életesemény | Erkölcsi lelepleződés (pozitív) |
Főszereplők releváns kora | Középkorú |
Narrátor | Nincs |
Narráció helye | Nincs narrátor |
Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Férfi-nő |
Zenei jellemzők | Átvezetőzene |
Zenei tipológia | Elektronikus, szintetizátor, elektroakusztikus |
Címkék |
háború, front, oroszok, nácik, orvos, rádióadó, kémkedés, kémnő, eskü, osztálytárs, kommunista, szovjet, morze, kártya, römi, vény, sebesült, haldokló, fájdalom, seb |
Társadalmi címkék |
Orvosok helyzete |
Kódolás kész? | Kész |