Wolfgang Weyrauch

A japáni halászok

Original title: Die japanischen Fischer

German radio drama in a Hungarian version

Kiemelkedő hangjáték
Szülői felügyelettel

51 minutes

November 13, 1964

(At least 6 repeat broadcasts. Kept on air for 35 years)

Baljós hangulatú | Dráma | Hátborzongató | Igaz történet alapján | Komor | Szokatlan | Tragédia |

Hangjáték
Original radio drama
Fordítás

Megközelítés:
Tragikus |True crime |Katasztrófa |

Magyar Rádió

Kiemelkedő rádiójátékok

Összefoglalás

Egy japán faluban 9 évvel a háború után a halászok megbetegszenek egy távol felrobbantott atombombától (a „zöld sárkánytól”), ami megfertőzte a tengert és a halakat. A férfiak úgy döntenek, megölik magukat, hogy ne terjesszék tovább a ragályt (és a fertőzött halakat). A munka a halászok elidegenedett monológjai és párbeszédeiből bontakozik ki – a narrátor meg is szólítja a hallgatót („Uram…”), akiért ők meghalnak. Oratórium.

A történet talán az 1954-es Bikini-szigeteki kísérleti robbantásban megfertőződött japán halászhajónak a története ihlette.

Korabeli ajánló

Nincs jelenetezés, nincs a megszokott értelemben vett drámai harc, nincsenek tényleges szerepek, csak emberi hangok — ez volt a leginkább szembetűnő Wolfgang Weyrauch darabjában — amikor először találkoztam vele, és feltehetően ez lesz a hallgatók újszerű élménye is. Tulajdonképpen semmi olyan nincs Wolfgang Weyrauch hangjátékában, amit ne tudtunk volna már — de ahogyan mondja! Hatalmas, sodró monológ az egész, mondatok ritmikus egymásutánja, sírból küldött utolsó üzenet, drámai erejű figyelmeztetés.
Egy békés japán halászfalu lakói megbetegszenek egy amerikai atomrobbantásból származó radioaktív esőtől. A halászok hozzátartozóikkal együtt elpusztítják önmagukat, nehogy a romlás továbbterjedjen. Mindössze ez a cselekménye ennek a — talán legismertebb — nyugatnémet hangjátéknak. 1955-ben keletkezett és szinte jelképesnek tekinthető, hogy éppen Münchenben mutatták be először, a hirosimai katasztrófa tizedik évfordulóján. Azóta nyomtatásban és hangszalagon bejárta a világot. Írója, Wolfgang Weyrauch, „kellemetlen’’ ember, aki kimondja, amit szükségesnek tart kimondani, tekintet nélkül arra, hogy tetszik-e ez környezetének, olvasóinak, hallgatóinak. Moralista, aki -fáradhatatlanul int, óv, szenvedélyes vádló, mind lírájában, mind rádiójátékaiban és elbeszéléseiben. Ez a darabja is „kényelmetlen” mű — félelemmel teli figyelmeztetés, hogy senki se hunyja be szemét a valóság előtt.

Original cast and credits (in Hungarian)

Wolfgang Weyrauch rádiójátéka

Fordította: Garai Gábor

Zeneszerző: Decsényi János

Kísérőzene: Decsényi János

Zenei rendező: Járfás Tamás

Rendezte: Solymosi Ottó

Szereplők:

Susushi: Nagy Attila

Felesége: Temessy Hédi

Vevő: Győrffy György

Hivatalnok – Várady György,

Halászok: Horkay János, Horváth Ferenc, Mádi
Szabó Gábor, Pethes Sándor, Prókai
István és Raksányi Gellért,

Halászfeleségek: Békés Rita, Győri Ilona,
Tóth Judit és Zolnay Zsuzsa,

Gyerekek: Kecskédi István és Pogány Péter

Közreműködik az MRT szimfonikus zenekarából alakított kamarazenekar és a Budapesti Madrigálkórus, vezényel: Görgei György.

Karigazgató: Szekeres Ferenc

1964. 11. 13. 20.25-21.15 Kossuth

1968. május 13., P 20.30

1974. április 28. 18:05 Petőfi

1983. november 23., K 10.35

1997. jan. 18., K 21.05

1999. június 22. B 10.05

Cikk  https://archivum.mtva.hu/news_archive/item/NEWS-RnBaMCtnRCs3a3JnbFh4MWVRV2hUcUxZZE04V1VCV0cySEJ0U1BWUlZvcz0

(Lóránd Lajos, 1964).

A rádiójáték alapján egyfelvonásos opera készült 1970-ben, írta Károly Róbert, a Pécsi Nemzeti Színház karmestere, szövegét Bogdán Endre írta.  (rádiós bemutató: 1970. június 12.)

Source: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása

Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 51 minutes
Bemutató dátuma November 13, 1964
Rádiós műfaji besorolás Hangjáték
Original radio drama
Fordítás
Szemléletmód, alműfaj, tematika Tragikus
True crime
Katasztrófa
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Státusz Önálló mű
Technikai adatok Monó
Eredeti korhatári besorolás Nincs
Nyomtatott megjelenés Albert Gábor (szerk.) Láthatatlan színpad. Német hangjátékok. Európa, Budapest, 1964
Forrásmű címe Die japanischen Fischer
Forrásmű első megjelenésének éve 1955
Forrásmű típusa Rádiójáték
Szövegforma Többszereplős felolvasás
Előforduló releváns játékterek Köztér
  • Téesz/birtok/zárt vagy szabadtéri mezőgazdasági objektum
  • Tudományos objektum
  • Természeti objektum/karakteres tájforma (pl. barlang, sivatag)
  • Köztér
Releváns földrajzi régió Vidék
  • Vidék
  • Természet
  • Külföld
Időszinkronitás Szinkron
  • Múlt
Megidézett kor (nemzetközi) 1950-1959 Ötvenes évek
  • 20. század
  • 1945-1950 Második világháború utáni évek
  • 1950-1959 Ötvenes évek
Történetszál Hálózattörténet
  • Hálózattörténet
Narratíva/konfliktustípus Szenvedéstörténet
  • Nem-narratív
  • Szenvedéstörténet
Címkék

Radioaktív eső, radioaktív víz, radioaktív emberek, atombomba, Japán

Történet időtartama Több hét
  • Több nap
Cselekmény kronológiája Kronologikus, Flashback
Felvétel helye Stúdió
Effektek és technika Belső monológ hanghatás, Párhuzamos szövegmondás, Kórus
Nyelvezet Emelkedett stílus
Főbb szereplőviszonyok Magánéleti (nem szerelmi), Munkakapcsolat
  • Magánéleti (nem szerelmi)
  • Munkakapcsolat
  • Politikai
  • Képességbeli
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Paraszt/mezőgazdasági munkás/gazda
  • Hivatalnok
  • Kereskedő, vállalkozó
  • Paraszt/mezőgazdasági munkás/gazda
  • Járműn dolgozó
  • Szülő vagy házaspár
Releváns státuszváltozás és életesemény Halál
Főszereplők releváns kora Középkorú
Narrátor Férfi narrátor
Narráció helye Szakaszos
Párbeszédek jellege Férfi-férfi, Férfi belső monológ
Zenei jellemzők Érzelmi
Dramaturgiai egyéb adatok Rádiószerű
Zenei tipológia Egzotikus/nak tűnő hangszerek, Helyre utaló zene, Klasszikus zene
Kódolás kész? Kész

Citation for the table data and the Summary section: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

Name of the institution at the time of the premiere: Magyar Rádió és Televízió (MRT)

Radio and department leaders at that time:

  • Elnök: Tömpe István (1962-1974);
  • Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981);
  • Falurádió: Kaposi Kis István (1964);
  • Irodalmi Főosztály: Zentai János (1963-1973);

The data may contain contradictions because the sources are uncertain.