Nyugat-keleti díwán (sorozat)

A diván perzsa szó, és versgyűjteményt jelent; ezt a címet adta az idős Goethe legjelentősebb versciklusának, amelyben az egyetemesség két totális kultúráját, a nyugatit és a keletit próbálta egymás szemével látni és láttatni. A most induló sorozat is valami hasonlóra szeretne vállalkozni, elsőként Ferdinand Chevalnak és a századforduló organikus építészetének a bemutatásával.

Nyugat-keleti diwán – 1. 1999. szept. 9. P 21.04

Mesterséges mennyországok
Charles Baudelaire és Thomas de Quincey illetve a „postás” Cheval és az organikus építészet.
„Álmaim főként építészetileg voltak nagyszerűek, és olyan városok és paloták körvonalai bontakoztak ki előttem, amilyeneket az ébrenlét állapotában még szem nem látott, legfeljebb a felhők magasában. A végtelen növekedésnek és újrakezdésnek ereje emelte az én álmaim épületét is.” (Thomas de Quincey: Egy ópiumevő vallomásai, 1821.)
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő: Turay Tamás
1999. szeptember 9.
Zenei munkatárs: Hortobágyi László
Szerkesztő: Turay Tamás

Nyugat-keleti diwán – 2. !! Október 7.
Angyalnyelv
Ismétlődés a művészetben – egy mondat –
Johann Georg Hamann (1730-1788) – Füst Milán –
beszélő madarak – Horváth Iván és Kocziszky Éva
– Max Reger – a mandrill – Tunga Twista –
a teremtés nyelve.
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti diwán – 3. November 4.
Kínai versek
Zenepalota – Si king, a Dalok könyve –
Ének az örök bánatról – Po Csü-ji, Csuang-ce
és Dsuang Dszi – valamint Ravel és Stephan Micus, goa acid Cox Box, Zion Train és Juno Reactor
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti diwán (4.) December 2.
Kínok kertje
Octave Mirbeau: Le jardin des supplices (1899) –
Szomory Dezső: Párizsi regény (1929) – Szász Béla: Minden kényszer nélkül (1963) – Sztravinszkij, Klaus Schulze, Josquin Desprez, Gagaku és Jah Shaka zenék – Maruszki Judit, Bakács Tibor Settenkedő és Normál Béla.
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti diwán (5.) December 30.
Maldoror énekei
Lautréamont, 1869 – Orkán, viharnak nővére –
Mocskos vagyok – A bolond asszony – Melis László,
Miles Davis, Madonna – Peter Abelard, 1214 és
Johannes Ciconia, 1335
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti diwán (6.) 2000. jan. 27.
Korán
„Dícséret Istennek, a világok Urának.
Az irgalmasnak, a könyörületesnek,
az ítélet napja Urának! Neked szolgálunk
és hozzád esedezünk segítségért.
Vezess minket a helyes ösvényen, azoknak az
ösvényén, akikkel kegyes vagy, nem azokén,
akikre haragszol és nem a tévelygőkén!”
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti díwán (7.) Február 24.
Goethe
Versek 1814 és 1823 között
Hegira, fetva és gingo biloba – Dzselal-eddin
Rumi és Háfiz – Hátem és Szulejka – Juhász
Emese és Litván Péter.
Zene: Wasifuddin Khan, Chazili szekta és
Suns of Arqa
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti diwán (8.)
Tibeti tanácsok halandóknak és születendőknek
Szöveg: részletek Hajas Tibor és Hamvas Béla
írásaiból, valamint a tibeti „Halottak könyvéből”.
Zene: a Bodnath kolostor szerzetesei, Marcel
Dupré, a Quatuor Kedroff és mások.
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti diwán (9.) Április 20.
A szeppuku
„Az elidegenedés, a kiürült forma nem gúzsba
köt, hanem felszabadít; felszabadít a feladatként
felfogott megvalósulás és az ezzel járó felelősség
kényszere alól; a választás gyötrelmeit egyetlen
választásra redukálja. A civilizációk mindig
túlérett állapotukban a legkellemesebbek,
amikor elérték a kábulat állapotát. Európa
ezt még csak ezután fogja megtanulni; ha lesz
rá ideje.” (Hajas Tibor)
Szöveg: Mishima Yukio
Zene: Hirooki Ogawa, Laurie Anderson,
Jon Hassel és mások
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Prix Italia nevezés

Nyugat-keleti díwán (10.) Május 18.
Veszedelmes viszonyok (remix)
„Meggyőződésünk, hogy ha e műben előadott
szerelmi kalandoknak van is valóságos alapjuk,
csak másvalahol és egy másik történelmi korban
fordulhattak elő. A szerzőt nyilván félrevezette
az a remény, hogy műve annál érdekesebb, minél
közelebb csempészi hozzánk térben és időben;
mi azonban súlyosan elítéljük azért, amiért volt
mersze a mi szokásainkkal és a mi ruházatunkkal
felöltöztetni olyan erkölcsöket, melyek mitőlünk
teljesen idegenek.” (Choderlos de Laclos – 1784)
Szöveg: Heiner Müller
Zene: Juno Reactor, Claus Nomi, Natasha Atlas és mások
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti díwán (11.) Június 15.
Perzsa versek
„A hívő már itt a földön egyesülhetett
az Istennel: a vallásos extázis állapotában.
Olyan élvezeteket vonultattak fel képzeletükben,
amelyek az igazi szúfi számára itt a földön tiltva
voltak. Szerelemről, borról, egyesülésről énekeltek, de a „kedves” az Istent, a „szerető”
a vágyódó szúfit, a „bor” a misztikus szerelmet,
a „találkozás” az Istennel való misztikus egyesülést jelentette náluk.”
Szöveg: Kiszá’i, Khajjám, Rúmí, Háfiz
Zene: savante-zarb, goa, dub
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti díwán (12.) Július 13.
Theodésios és Theodorasos
– dialógus –
Szöveg: Normál Béla és Dixi
Zene: Joy Division, Muslim Gause, Black Sabbath,
Public Image, Tangerine Dream
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti díwán (13.) Augusztus 10.
Élő testek házai
Kelényi Béla beszél a nyugati és keleti
hagyománytudatról, illetve Tibetről
A Tibeti halottaskönyvből vett részleteket
Szemző Tibor olvassa fel
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti díwán (14.) Szeptember 7.
Minden tűz: tűz
„…miközben felöltötte a fegyvereit, valaki azt sutyorogta mellette, hogy a prokonzul nem fog arannyal fizetni neki. Marcus nem vette magának a fáradságot, hogy megkérdezze, miért, a másik meg
rosszindulatúan röhögni kezdett, mielőtt elment,
még hátat se fordított neki; egy harmadik azután
megmondta neki, hogy annak a gladiátornak a fivére, akit ő ölt meg Massiliában, de már
taszigálták is a galéria felé, a kinti hangzavar
felé.” (Julio Cortázar)
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti díwán (15.) Október 5.
Néhány Ady-vers
„Irán sivatagján jobb sorsa van a tetőtől
talpig költőnek, mint a magyar Alföldön;
Teheránban, mint Budapesten. Itt vagyunk,
magyarok, Európa Keletén, idegenül, sajátos,
magyar kiefbe merülve. Utáljuk a mozgékony,
háborgató Nyugatot, sújtásos gőg a lelkünkön,
s kis álmainkhoz ragaszkodunk. Észre csak
azt vesszük, amit akarunk, szeretünk sírni
a szárazfa cigány sírására. Szeretünk szolgákat
tartani, szeretjük a cifra rongyokat, mi vagyunk
a világ első poétanációja. Mi ronthatott meg
bennünket, hogy olyanféle költőkultuszunk nincs,
mint Perzsiának? Milyen kedves, különös, romanti-
kus enyhítő körülmény volna ez a mi számunkra.”
(Budapesti Napló, 1907)
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti díwán (16.) November 2.
Non serviam
„A mindenható Istennek mindentudónak is kell
lennie, mert az, aki mindent megtehet, de nem
tudja, milyen következményekkel jár mindenhatóságának érvényesítése, de facto
már nem mindenható; ha Isten olykor csodákat
tett, mint mesélik róla, ez igen kétes fényt
vet tökéletességére, hiszen a csoda, mint
afféle sürgős beavatkozás, megsérti az általa
teremtett világ autonómiáját. Aki a termetés
eredményét tökéletesen beszabályozta, és eleve
pontosan tudja, hogyan fog viselkedni, annak nem
kell megsértenie ezt az autonómiát; ha mégis
megsérti, noha mindentudó, ez azt jelenti,
hogy egyáltalán nem javítja művét, hanem a csodával létezésének jelét adja.” (Stanislaw Lem)
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti díwán (17.) November 30.
Il gattopardo – A párduc
„Az asztalt többszörösen foltozott, de nagyon
finom terítő borította, csak úgy ragyogott egy
igen erős fényű petroleumlámpa világosságában,
amely a mennyezeti nimfa alá volt akasztva,
eléggé bizonytalanul, a muranói csillár horgába.
Az ablak felől még bőséges fény áradt be az ebédlőbe, de az ajtó szemöldökfája fölötti
sötét falrészen a fehér figurákat, amelyek dombor-műveknek szerettek volna látszani, már sűrű homály borította.” (Giuseppe Tomasi di Lampedusa)
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti díwán (18.) December 28.
Magyar vers, XX.század
Ady Endre, Kosztolányi Dezső, József Attila,
Weöres Sándor, Pilinszky János és Petri György
versei Latinovits Zoltán, Vallai Péter, Kálmán
György, Básti Juli, Pilinszky János és Petri György előadásában
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti díwán (19.) 2001. Január 25.
Gustave Flaubert – Egyiptomi utazás
„Azt mondod, hogy Kücsük-Hánem poloskái
undorítóvá teszik a táncosnőt a szemedben;
engem viszont elbűvöl a kettősség. Szeretem,
ha minden édesbe belekeveredik egy cseppnyi
keserű is, ha győzelmeink közepette füttyszó
is hallatszik, s a lelkesültséget elszínezi
a szomorúság. Jaffa jut erről eszembe: megérke-
zésünkkor a citromfák illata a holttestek
szagával keveredett; a feldúlt temetőben
láthatóvá váltak a félig elrohadt tetemek,
s közben a fácskák a fejünk fölött hintázták
aranyló gyümölcsüket.” (Flaubert levele
Louise Coletnak 1853. március 27-én)

Nyugat-keleti díwán (20.) Február 22.
Szicília
„Úgy kellene utazni, ahogy a tűz terjed,
a középpontból kiindulva, minden irányba,
s ahogy a tűz, elemészteni azt, amin az
ember átment, hogy mikor az utat befejezte,
mögötte ne maradjon más, mint rom és hamu.
Ehelyett az ember ég el, és a világ tovább
virágzik.” (Hamvas Béla: Kierkegaard Szicíliában,
1943.)
„Miközben ez elhangzott, a kihívás jeléül
megcsókolták egymást. Aztán Turiddu fogai
közé szorította a fuvaros fülét, ami azt
jelentette, hogy ígéretét megtartja, és nem
fog hiányozni.” (Giovanni Verga: Parasztbecsület,
1890.)
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti díwán (21.) -idő: Március 22.
Hildegard von Bingen, XII.sz.
„A kora-román korban a kereszténységet az a
veszedelem fenyegette, hogy a legsötétebb
halálvallás lesz belőle, valami olyasmi,
mint a mexikói indiánoké volt. De azután
mégis előtört eredeti mediterrán és humánus
jellege. Mi történt? A halálvágyat a mediter-
ránoknak sikerült szublimálni és racionalizálni,
vagyis magyarul a halálvágyat túlvilág utáni
vággyá higították, átalakították a halál-szirén
szörnyű sex-appealjét a mennyei karok és rendek
angyali zenéjű hívószavává. Most már nyugodtan
vágyódhatott a hívő szép halál után; nem a
meghalás pogány örömei után vágyódott, hanem
a mennyország civilizált és tisztes örömei után.
A nyers, ősi, pogány halálvágy pedig száműzetésbe
ment, a vallás-alatti rétegekbe, a babona,
boszorkányság, sátánosság elemei közé. Minél
erősebb lesz a civilizáció, annál jobban tudat
alá kerül a halál szerelme.” (Szerb Antal: Utas
és holdvilág, 1937)
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti díwán (22.) Április 19.
Káma-Szútra
„A szerelemnek tíz fokozata van:
1. A szemek szerelme.
2. Lelki vonzalom.
3. Állandó rágondolás.
4. Álmatlanság.
5. A test lefogyása.
6. Kedvetlenség az élvezetek és szórakozások iránt.
7. A szégyenérzet megszűnte.
8. Téboly.
9. Önkívület.
10.Halál.
Az ügyes férfi, aki gondosan megfigyeli a nők
gondolatait és érzéseit, s érti a módját,
hogyan kell kiküszöbölni az okokat, amelyek
a nőket a férfiaktól visszatartják, általában
szerencsés szokott lenni a szerelemben.”
(Vátszjájana, III. század)
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti díwán (23.) Május 17.
Balassi Bálint és Rimay János versei
agnő – gonosz vénasszony
bapka – aprópénz (batka)
cicke – macska
döngebogár – dongó légy
faggat – gyötör, tépdes
holda kelve – másnap
ímetten – ébren
karul – karvaly
korpáz – megdorgál (megmossa a fejét)
könyv – könny
közmarha – köztulajdon
lepentőcske – lepke
malomban hegedűl – hiába beszél
morotva – állóvíz, tenger öble
násfa – függőkkel ellátott fej- vagy nyakék
ráró – ölyv
senki, semmi – valaki, valami
vonyog – siránkozik
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti díwán (24.) Június 14.
William Blake: Menny és Pokol házassága (1790)
„A régi hagyomány, hogy a világot hatezer év
után tűz fogja elemészteni, színigaz: az egész
teremtett világ elemésztődik, végtelennek és
szentnek bizonyul, míg most véges és romlott
képet mutat. Mindezt az érzéki élvezet tökéletesülése fogja magával hozni. De először
ki kell írtani azt a nézetet, hogy az ember teste
független a lelkétől; ezt a Pokol módszereivel
fogom elvégezni, mert marószerekkel nyomtatok,
amelyek a Pokolban egészséges és gyógyító hatásúak: leolvasztják a látszólagos felszínt,
s feltárják az alatta rejlő végtelent.”
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti díwán (25.) Július 12.
Epiktétosz és a nanotechnológia
„Keresztülnézett a dróthálón, a függőfolyosó
feletti ablakon is túlra. Előbb vagy utóbb
rá is sor kerül majd. Efelől kétsége sem volt.
Mégis, hogyan őrizhetné meg a tartását?
Honnan tudja a bika, hogyan védekezzen, ha
az oroszlán megtámadja? Akinek ereje van, érzi.
„De ne feledjétek, ez a test nem titeket illet –
mondta Zeusz – anyaga isteni lényünk morzsája,
tüzünk szikrája csupán.” Hanyatdőlt, és meg-
próbált mindent kizárni, hátha megérinti a szikra.
Vajon felismeri-e, ha majd valóban elérkezik?
Mivel sosem hitt Istenben, de még csak a tenyerét
sem tette eddig össze, nem tudhatta, hogy éppen
imát mormol.” (Tom Wolfe: Man in Full)
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti díwán (26.) Augusztus 9.
Átváltozások
„Csak egy ember született, csak egy ember
halt meg széles e földön. Az ellenkezőjét
állítani merő statisztika, képtelen művelet.
Ez az ember Odüsszeusz, Ábel, Káin, az első,
aki csillagképeket alkotott, az, aki az első
piramist emelte, aki az Átváltozások könyvé-nek
(kúrzív!) hexamétereit írta, Voltaire kertésze,
egy zsidó a halottasházban, a mi időnkben te meg én. Csak egy ember bámult bele a roppant hajnalokba. Csak egy ember érezte szájpadlásán
a víz frisseségét, a gyümölcs és a hús ízét.
Az egyetlenről beszélek, a magábanállóról,
aki mindig csak egy.” (Jorge Luis Borges)
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti díwán (27.) Szeptember 6.
Ókori görög költészet
Horváth István Károly fordításai
„A filológiának, mint az ókorral foglalkozó tudománynak természetesen kimeríthető a tárgya. Kimeríthetetlen azonban az, hogy minden kornak új viszonyra kell lépnie az ókorral, hozzá kell mérnie magát. Ha a filológus feladatának azt tekintjük, hogy az ókor segítségével a maga korát értse meg jobban, feladata örökkévaló. A filológus munkájának elengedhetetlen feltétele az élmény, vagyis: először embernek kell lennie ahhoz, hogy mint filológus produktív lehessen.” (Friedrich Nietzsche, 1875)
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti díwán (28.) Október 4.
Ferdydurke
„De mintha összeomlott volna a világ,
és új elvek alapján szerveződött volna
újjá, s a modern bakfis az ablaknál egyre csábosabb lett. Az átkozott Pimkó pedig nem
hagyta abba. – A láb – bíztatott a modernségre -, a láb, ismerlek én benneteket, ismerem a sportjaitokat, az új, amerikanizált nemzedék szokásait, jobban szeretitek a lábat, mint a kezet, számotokra a láb a legfontosabb, a lábikra! A szellemi kultúra nektek semmi, csak a lábikra!
A testkultúra, a sport! Lábikra, lábikra – hízelgett nekem szörnyűmód -, lábikra, vádli! Vádli: lábikra! (Witold Gombrowicz, 1938.)
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti díwán (29.) November 1.
Halál Velencében
„Gustav Aschenbach, avagy, ötvenedik születésnapja óta hivatalosan: von Aschenbach,
19..-ban, abban az esztendőben, amely hónapokon át
fenyegette vészjósló arccal kontinensünket, egy tavaszi délután a müncheni Prinzregentenstrassén
levő lakásából magános sétára indult.” (Thomas Mann: Der Tod in Venedig)
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti díwán (30.) November 29.
A próféta haja szála
„19.. elején, mikor Szrínagárt olyan kemény
tél nyűgözte, hogy az emberek csontja törékennyé
vált, akár az üveg, egy fiatalember, kinek
fagyrózsás bőrén jégkéregként csillámlott
a jómód félreismerhetetlen jele, fogta magát,
és ellátogatott a város legrosszabb hírű,
legnyomorúságosabb negyedébe, ahol a deszkából
és hullámbádogból ábdált házak örökös
egyensúlyvesztéssel veszkődnek, és ott halk,
komoly hangján az iránt érdeklődött, hogy hol
talál egy hitelesen professzionális tolvajt,
akit megfogadhatna.” (Salman Rushdie: East, West,
1994.)
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti díwán (31.) December 27.
Krúdy Gyula: Szindbád álma
„Leromlott állapotban, rossz közérzettel, szinte
naponta bevillamosozott a városba. Sokszor meg-
váratták különböző szerkesztőségekben, de eltűrte,
mert ennünk kellett, kilakoltatás előtt álltunk,
a villanyunkat kikapcsolták. Antal István sajtófőnök hivatta magához. Apám és még néhány
hazai író cikket küldött egy akkor induló prágai
magyar lapnak. Antal közölte vele, hogy a kormány
ezt a tettet hazafiatlan cselekedetnek minősíti.
Édesapám a sajtófőnök szobájából a végtelenségig
felindulva, köszönés nélkül rohant ki. Ľrákig
alig lehetett megnyugtatni. Ezen az estén is,
mint máskor, ha otthon volt, bementem hozzá
lefekvés előtt jó éjszakát kívánni. Éjjeliszek-rényén gyertya égett. Csakúgy, mint az egész
lakásban. Orvosi vélemény szerint hajnalban,
álmában érte a halál.” (Krúdy Zsuzsa: Apám, Szindbád)
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti díwán (32.) 2002. Január 24.
A sötétség mélyén
„Mister Kurtz – halott van.” (Joseph Conrad:
Heart of Darkness, 1902.) „Mistah Kurtz – he dead” (T.S.Eliot: The Hollow Men, 1925.)
„Kurtz kapitány – meghalni.” (Francis Ford
Coppola: Apocalypse Now, 1979.)
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti díwán (33.) Február 21.
1001 éjszaka
„Miután pedig a király megfosztotta Sehrezádot (így!) leányságától, pihentek egy darabig, beszélgettek, végül Dunjazád így szólt nénjéhez: „Alláhra, édestestvérem, mondj egy mesét, hogy megrövidítsd virrasztásunk óráit.” – „Nagyon szívesen, ha a kegyelmes király megengedi” – felelte Sehrezád. Mikor a király ezt meghallotta, minthogy álmatlansággal küzdött, és szeretett mesét hallgatni, megadta az engedelmet.
Sehrezád pedig mesélni kezdett.”
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti díwán (34.) Március 21. Csütörtök – A Költészet Világnapja
Ki gondolná, ki mondaná…
„Úgy fél évvel ezelőtt elkezdett foglalkoztatni
Petőfi, és éppen ez a korszaka. A Dicsőséges
nagyurak, a Nemzeti dal, az Ezernyolcszáz-negyvennyolc , a 15-dik március, 1848.
Megdöbbentő és magával ragadó, hogy ebben
a politikailag nagyon sűrű időszakban Petőfi
mennyire együtt volt az eseményekkel. Azt
hiszem, ez egyedülálló pillanat volt a
világirodalom történetében: egy nagy költő
valóban nagy verseket írt, és ezek a versek
közvetlenül formálták a történelmet.
A Nemzeti dalt 13-án írta, és két napra rá
már szórólap volt a Múzeumkertben.”
(Petri György: A szabadság hagyománya, 1999)
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti díwán (35.) Április 18.
Párhuzamos életrajzok – Alkibiadész
„A földrajzírók, amikor ismereteiket meghaladó
dolgokról esik szó, térképeik szélére ilyenféle
megjegyzéseket írnak: „Ezen túl nincs más, csak
víztelen sivatag, vadállatok tanyája”, vagy
„rejtett agyagos föld”, vagy „szkütha jégmező”,
vagy „jégpáncéllal borított tenger.
Párhuzamos életrajzok című művem írása közben
én is így jutottam el addig az időpontig, ameddig
a valószínű és a tényeken alapuló történetírás
eljuthat. Bárcsak kihámozhatnám a meséből azt,
ami ésszerű benne, hogy a történeti valóság képét
megragadhassam! De amikor a történelem makacsul
ellenáll a hihetőségnek, és semmi valószerűt nem
nyújt, kérem olvasóimat, fogadják megértő jó-
akarattal az őskori mondákat.” (Plutarchos, I.sz.)
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti díwán (36.) Május 16.
Martin Buber: Haszid történetek
„Rabbi Leib, Sára fia, a titkos cadik, aki
a vizek folyásának irányában vándorolt a föld kerekén, hogy megváltsa élőknek és elköltőzötteknek lelkét, mondta: »A maggidhoz
utaztam, nem azért, hogy a tant hallgassam az
ő szájából, csupán látni akartam, miképpen veti le és miképpen fűzi be a cipőjét.»” (A tant hirdetni és a tanban élni, 1921)
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti díwán (37.) Június 13.
A kővirág
„Híres kőfaragók éltek a Rézhegyek vidékén.
Malachitot munkáltak meg, mert az volt elég,
s hozzá a legnemesebb fajtájú. A réz egyik érce
ez a malachit, világoszöld, szép ásvány.
Sötétzöld erek hálózzák, szebbnél szebb mintákat
formálnak rajta. Csodálatos tárgyakat faragtak
ebből a malachitból. Olyanokat, hogy elámult
rajta az ember: hogy is készíthették?”
(Pavel Bazsov, 1924.)
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti díwán (38.) Július 11.

Világok harca — a hangjáték
„Interpretációs felkészültségünkön múlik, el tudjuk-e időben dönteni, hogy mit is akarunk hallani, tehát mit hallunk a rendelkezésünkre álló keretek között. De hát ha nekünk kell eldöntenünk, mit hallunk — hol az igazság, amely nem tűr vitát? Bennünk? A mi tévedéseink vitájából fog kialakulni? Esetleg személyesen kell utána járnunk? Mindkét alternatíva fárasztó és elkedvetlenítő. Elhatározzuk, hogy nem hallgatjuk tovább. Elhatározásunkat tett követi.” (Hajas Tibor, 1975.)
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti diwán (39.) Augusztus 8.
Az átváltozás
„Egy novelláról hallottam: (Franz Kafka) – hogy
egy ember egy nap arra ébred, hogy penész-bogárrá
változott. Én tudom, hogy meg lehet változni egy
napról a másikra, – tragikusan, visszavonhatat-lanul!” (Füst Milán, Napló 1919.)
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti díwán (40.) Szeptember 5.

Álomidő
” Sötét bőr, vastag ajak és koponyacsont, széles orr, vékony végtagok, egyenes tartás, hullámos haj. Úgy tartják, a földet régen égi szellemek, állatősök uralták, sziklákat, barlangokat, tavakat, élőlényeket teremtettek.
A földet nem ők birtokolják: a föld birtokolja lakóit. Az úgynevezett „álomidő”, a régmúlt,
de ma is élő szerves hagyomány hősei megszenteltek jelenlétükkel egyes helyeket, amelyeket illő időről időre felkeresni, és ott a szent és titkos és sokszor fájdalmas rituálékat végrehajtani.
Aki álomidejét elveszti, maga is elveszett.
Az ember állat is lehet, madár, akivel közös nevet birtokol, alakját is felöltheti, és visszaváltozhat az örökkévaló álomidőben. Fajtákat szaporít spirituálisan, akikkel sorsa végleg összeköttetett. Ha megkérdezik valakitől, mi az álma, állatnevekkel válaszol, legendákkal, hősökkel és ősökkel, és mindezeken önmagát is érti.” (Győrffy Iván: Végjáték Dél-Ausztráliában)
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti díwán (41.) Október 3.
Vanitas mundi – hiábaság
Andreas Gryphius, André Gide és Michel Houellebecq műveiből
„Egyetlen arcképe, egy rézkarc, halotti beszédeinek gyűjteményében maradt fenn: arcvonásai, költői nyelvéhez hasonlóan, erőteljesek és indulattól feszítettek, de méltóságteljes nyugalom nehezedik rájuk, akárcsak a költő rideg és mozdulatlan világára, ahol a megváltatlan élet nem több, mint félresöprendő korlát az örökkévalóság előtt.” (Márton László Andreas Gryphiusról)
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti díwán (42.) Október 31.
A chilei földrengés
„Szt. Jagóban, a chilei királyság fővárosában,
éppen az 1647. évi nagy földrengés pillanatában, amikor is sok ezer ember lelte pusztulását, egy Jeronimo Rugera nevű, fiatal, bűntettel vádolt spanyol férfi állt az egyik pillér mellett a börtönben, ahol fogva tartották, és föl akarta akasztani magát.” (Heinrich von Kleist, 1806).
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora

Nyugat-keleti díwán (43.) -November 29.
Sztavrogin vallomása
„Ahol nincs valódi bűn, valódi dráma és valódi katarzis se lehetséges. Dosztojevszkij azért számít ma is a legkülönb lélekábrázolónak, mert a traumákkal együtt a bűnt is ábrázolta, lélekismeretével csak még inkább elmélyítette a bűn fölismerését, a bűnnek a betegséggel sokszor egybefonódó, de elvéthetetlen jelentését.” (Pilinszky János)
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő: Turay Tamás

Nyugat-keleti díwán (44.) December 27.
Pogányok
„A mély lélegzet elárulta, hogy édes álomban szunnyad anya és gyermek. Öldöklő fáradság altathatta el így. Mert csípős idő, hideg szél és a rongyos ruha nem alkalmasak az álomhoz. Csak az alhatik így, aki el van csigázva. Arcuk, különösen a gyereké, már most is kék a hidegtől, s parányi tagjai reszkettek, mint a kocsonya.” (Mikszáth Kálmán: Az a pogány Filcsik, 1881.)
„Közben az óra ingott, forgott, és néha súrolta az orrahegyét. Az égszínkék számlap csillogott, a födelét nemrég csiszolták fényesre, csak úgy szórta a szikrákat a napon.” (Prosper Mérimée: Mateo Falcone, 1829.)
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő: Turay Tamás

Nyugat-keleti díván !!! (45.) 2003. Január 24.
La vita nuova
„Emlékezetem könyvének ama részében, amely
előtt keveset lehetne olvasni, található a következő kezdetű fejezet: Kezdődik az új
élet.” (Dante, 1292)
„Csak az élhet, aki teljesen el van készülve a halálra, s mi, ostobák, azért halunk meg, mert csak az életre készültünk el, és mindenáron élni akarunk. A rend, melyet magad körül látsz, voltaképp rendetlenség, s a rendetlenség az igazi rend. A világ vége pedig a világ kezdete. Ezt akartam közölni veled.” (Kosztolányi Dezső, 1935)
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő: Turay Tamás

Nyugat-keleti díván (46.) Február 21.
Ne mondj le semmiről!
Babits Mihály és Hajas Tibor versei
„Ne mondj le semmiről. Minden lemondás egy kis halál. Ne mondj le semmiről. Minden halál gyilkosság (lélekontás): meghalni bűn, ne mondj
le semmiről. Isten művét rongálja bármi rontás, meghalni bűn, ne mondj le semmiről: minden vágyad az Isten szava benned mutatva, hogy merre rendelte
menned.” (Babits Mihály, 1909)
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő: Turay Tamás

Nyugat-keleti díván (47.) Március 21.
Vörösök és fehérek
„Feleúton, valami falucskától nem messzire, az 5.század mellé csapódott egy csődörcsikó. Egy kerítés mögül ugrott elő, és amikor meglátta a lovak sűrű tömegét, nyihorászva közéjük nyargalt. Még mindig pihés szőrű farkát félrefújta a szél. Patájának sima kagylója alól por szállt fel, és a legelő szélén burjánzó dudvára ülepedett. Odaügetett az élen haladó szakaszhoz, bolondosan az őrmester lova lágyékába dugta a pofáját. A mén felemelte a hátsó lábát, de mégse szánta rá magát, hogy megrúgja, nyilván megsajnálta.” (M.Solohov: Csendes Don, 1926)
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő: Turay Tamás
A Művészeti Főszerkesztőség műsora
részletek: www.radio.hu/irodalom+
e-mail: divankukac radio.hu

Nyugat-keleti díván (48.) – Április 18.
Az eltűnt idő nyomában
„Hiába próbáljuk felidézni, értelmünk minden erőfeszítése hasztalan. Kívül esik az értelem területén és hatalmán, valami kézzelfogható tárgyba van rejtve (ennek a kézzelfogható tárgynak a bennünk keltett benyomásába), amiről még csak sejtelmünk sincs. Pusztán a véletlenen múlik, hogy ezt a tárgyat halálunk előtt megtaláljuk-e vagy sem.” (Marcel Proust, 1913)
Hortobágyi László és Turay Tamás műsora
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő: Turay Tamás
A Művészeti Főszerkesztőség műsora

Nyugat-keleti díván (49.) május 16.
Önélet
„Hogy volt ez lehetséges vajon, hogy valaki ebből a vörhenyes szomorúságból és tompa reménytelenségből mégiscsak fel tudott vergődni valahova? – kérdeztem magamtól – Micsoda erőfeszítés kellett ehhez, nemde! A szürke poklok legmélyét kellett ehhez megjárnia nyilván, mert másképp nem lehet. Ezt gondoltam. De aztán azt is megkérdeztem magamtól, hogy hát hova is emelkedik az ilyen? A fénybe? – Milyen fénybe? – feleltem magamnak azonnal. – Semmilyen fénybe.” (Füst Milán, 1957. október)
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő: Turay Tamás

Nyugat-keleti díván (50.) június 13.
O története (1954)
„Mindenki lakott már, álmában legalább, a pornográf képzelet világában néhány óráig, néhány napig vagy akár életének hosszabb periódusain át is; de csak az állandó lakosok alkotják meg a fétiseket, a trófeákat, a művészetet. Amikor az emberek bemerészkednek a tudat távoli nyúlványaiba, az ép eszüket, azaz emberi voltukat teszik kockára. De az „emberi lépték” vagy emberies mérce, amely megfelel a mindennapi életben és irányít bennünket, nem látszik helyénvalónak, ha a művészetre alkalmazzák. Túlzottan leegyszerűsít.” (Susan Sontag: A pornográf képzelet)
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő: Turay Tamás

Nyugat-keleti díván (51.) Július 11.
Csáth
„Semmit nem emelt át sehová pusztán csak azért, hogy az „elviselhetetlen” célszerű funkciót kapjon. Leplezés nélküli együttélést vállal mindennel. Csak végsőkig vitt tények és cselekedetek vannak, felmentő motivációk nélkül, vállalva a valóság kendőzetlen, önmagában ártatlan démoniáját. Az a „hazugság” pusztítódik el eközben, mely az életet úgy képes emberivé domesztikálni, hogy a végső igazság fenevadja is megjelenhessen benne – megszelidítve. Csáth tragédiája, hogy nem talált, nem mert játszótársat találni az értelem mellé.” (Mészöly Miklós, 1978)
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő: Turay Tamás

Nyugat-keleti díván (52.) Augusztus 8.
Stauromachia
„Élt egy városban három polgár: az egyik roppant kevély, a másik szörnyen kapzsi, a harmadik meg rettenetesen irigy természetű volt. Ezekről hallván a király maga elé idézteti őket és így szól hozzájuk: halljátok, én nektek megadom, amit kívántok, mégpedig így, hogy amit az első közületek kér, annak a második kétszeresét, a harmadik háromszorosát kapja. Nagy vita támadt most a három között, mert egyikük sem akart első lenni a kívánásban. Végre mégis az irigy szánta rá magát. Azt kívánta, hogy tolják ki neki az egyik szemét, aminek következtében a kapzsi mind a két szemét elvesztette, a legutoljára maradt kevélynek pedig ezen felül még a kezeit is levágták.” (Temesvári Pelbárt, XV.század)
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő: Turay Tamás

Nyugat-keleti díván (53.) szeptember 5.

A merkuri sárga
„A mercuriusi világ az egyszeri alkalom gyönyörűségének, a minden perc mélyén gomolygó, szeszélyes lehetőség szüntelen izgalmának a világa, ezüstpisztráng megcsillanása a patak fölött, a teljesség átérzése mindenben, ami váratlan, könnyű, derűs és kalandos (…)
De a mercuriusi létet nem kevésbé határozza meg az, ami hiányzik belőle, amitől el van zárva. Nem kevésbé, mert szerves, elválaszthatatlan része annak, ami megvan benne: a vir Mercurialis létének minden pillanatában és mozzanatában tudja, hogy mi az, amiről le kellett mondania azért, amit élvez, hogy mindaz, ami történik vele, egyúttal valamai helyett történik, amiben nem lehet része.”(Szilágyi János György: Mercuriusque, 1976.)
Szöveg: Forgács Zsuzsa
Zeneő: Hortobágyi László

Nyugat-keleti díván (54.) Október 3.
Prae
„Nem ezt; nem ezt! Minden gondolat, minden igazság csak egy semleges vakfal, gátló tejüveg és értelmetlen választóréteg T. két szomjazott és hajszolt „valósága” között: élete és álmai között.
Ha ennek az egész iratnak Prae a címe: szól-e hát a Prae arról, amiről akar? Nem. Meg se közelíti önmagát. Ugyanaz történik itt, mint az aggályosan gyónóknál: ahogy kiejtik a bűn nevét, helyét, számát, rögtön hazugságnak érzik, mert oly szokatlan az „igazság” korlátolt légköre az „élet” végtelenre feszült semmije után.” (Szentkuthy Miklós: Prae, 1934)
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő: Turay Tamás

Nyugat-keleti díván (55.) október 31.
A királyfi és a sors; a két fivér
Óegyiptomi novellák
„A teljesen hiánytalanul ismeretes két fivérrel csaknem egyidőben (ie. 1300 körül) keletkezett királyfi és a sors sajnos egyetlen, töredékes kéziratban maradt ránk. Szinte százéves vita, vajon szerencsésen vagy tragikusan végződött-e
a történet? Voltak, akik (mint például Honti János) a végzet kikerülhetetlenségének alapjára helyezkedve, az Ezeregyéjszaka hasonló történeteit és a keleti végzeteszme más megfogalmazásait híva fel analógiául, a tragikus befejezést tartották valószínűnek. Mi magunk (akárcsak korábban például Maspero) részben a szövegre támaszkodva, a szerencsés befejezésre gondulunk, esetleg az asszony Alkésztisz-szerű szerepével, amire a grúz irodalom éppúgy ad példát, akár a hindu. Kétségtelen, hogy a sorssal lehet kompromisszumot kötni, végleg kijátszani azonban nem lehet.” (Dobrovits Aladár)
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő: Turay Tamás

Nyugat-keleti díván (56.) November 28.

IDŐ-MŐBIUSZ
1. Ami lesz és visszahatni képes, az van.
2. Ami önmagára visszahat, az önmagát okként határozza meg.
3. Csak az képes magát alakítani, aki visszafordul és magára okként hat.
4. Aki magára okként hat, az már olyan, amilyenné magát alakítani kívánja.
5. Azonban mégsem lehetett volna olyan amilyen, ha nem alakította volna magát olyanná, amilyen, jóllehet azzal a magával alakította magát olyanná, amilyen, amilyenné alakult.
6. A fejlettebb visszanyúl, hogy fejlettebb legyen.
7. Így önmagát (oda-vissza) kölcsönösen meghatározza.
8. Ekként a szabadság kétszeres meghatározottság az időben.
9. Ha annak tudatában élsz, hogy minden pillanatodhoz vissza-(meg)térhetsz, saját megváltásodtól vagy bekerített.
10. Az ember tehát alávetett valakinek, aki legjobban ismeri: önmagának.
11. Tarts önmagadtól.
12. Kész van, ami készül.
(Erdély Miklós, 1979)
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő: Turay Tamás

Nyugat-keleti díván (57.) Január 23.

Hó.
„Akkor, amikor ezek a mondatok és idézetek arról a hóról íródnak, amely az Ottlik-világ természeti és kegyelmi rendjének egyik fő anyaga és állaga s amely egyúttal az író mostani életidejének színe és természete, nos midőn ez a télvégi mondategyüttes készül, Budapest több pontján, gondolom egyidőben, prózaíró és esszéista, költő és kritikus, olvasó és egyetemi hallgató, valamiképpen, elkerülhetetlenül, vélhetőleg „Ottlikon dolgozik”. Írunk a hóról, az Ottlikéról, midőn odakint „lassú felmelegedés várható”, de mégsem ettől lesz könnyebb, hanem az ő kemény teleitől.” (Balassa Péter, 1982)
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő: Turay Tamás

Nyugat-keleti díván (58.) Február 20.

T’aven bakhtale, romale!
„Kisgyerekkorban az anyák kitanítják a gyerekeket, hogy meg tudják állapítani, milyen gondolkodású emberrel állnak szemben, milyen hangnemben kell beszélni vele. Menekülj, vagy: kerüld a gyorsjárású, aprólépésű embert, azt, akinek vizsla a szemejárása, akinek nem rendezett a tekintete. Kerüld, akinek fejhez lapuló füle, kicsi lába, hosszú ujjai, nagyon simára borotvált arca van. A nagyfülűek, a félig rendes öltözködésűek, a nyitott ingűek, a nagy szeműek, a lusta nézésűek, a nagy lábúak, az enyhén kopott cipősarokkal járók, a nagyhajú, szemüveges, kiskezű, beszéd közben rád tekintők megbízhatóak. Jó az is, aki kérés nélkül ad. Aki feltűnően ad, tőrbecsal.” (Orsós Jakab)
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő: Turay Tamás

Nyugat-keleti díván (59.) 2004. Március 19.
Eh!…
„A cenzúra fennakadt a második versszakon, melyhez ez a jegyzet volt kapcsolva „Midőn fagyra hirtelen eső, arra ismét hirtelen fagy lesz, azt mondják, a tuzok szárnya megmerevül s nem tud repülni. Nevezik az időjárás e kivételes állapotját ónos esőnek” — A kivételes állapotra való célzás miatt a Pesti Röpivek 1851.november 3-i számát újra kellett nyomni, e versszak és a jegyzet nélkül.” (Szalai Anna jegyzete az Arany János költő művei első kötetében az Eh!… című vershez)
Zenei szerkesztő: Hortobágyi Zoltán
Szerkesztő: Turay Tamás

Nyugat-keleti díván (60.) Április 16.
A caesarok élete
„Sem teste, sem szelleme nem volt egészséges. Gyermekkorában nyavalyatörős volt, ifjúkorában jól viselte a fáradságot, néha mégis rájött hirtelen a gyengeség, ilyenkor sem állani, sem járni nem tudott, egyenesen tartani is alig bírta magát. Hogy szelleme nincs rendben, maga is észrevette, és gyakran gondolt rá, hogy visszavonul valami csendes helyre, s kezelteti magát, hogy feltisztuljon az agya.” (Suetonius, II.század)
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő: Turay Tamás

Nyugat-keleti díván (61.) Május 14.
A halál kilovagolt Perzsiából
„A fiú ott feküdt a strand gyepén, szemben a tűző nappal, Krisztina kezét fogva. Húnyt szeme előtt sárga karikák táncoltak, majd a karikákból egy sárga, halott, egykor perzsák lakta város bontakozott ki. A városon túl — tudta — édes vizű patak folyik, és zöld, ismeretlen nevű fák levelei remegnek a nyugati szélben.” (Hajnóczy Péter, 1979)
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő: Turay Tamás
Rendező: Markovits Ferenc

Nyugat-keleti díván (62.) 2004 . Június 11.
Kerényi Károly-Thomas Mann: Beszélgetések levélben
„A szellemi ifjúságnak, amely végigszenvedte a háborút, utána pedig nem találta meg a békéjét.”
(Kerényi Károly)
Beszédesen fonódnak itt össze két önéletrajz töredékei.” (Thomas Mann)
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc !-ezentúl!!
A Művészeti Főszerkesztőség műsora

Nyugat-keleti díván (63.) Július 9.
A Napló
1977-1982
„Kedves Barátom!
Örömmel értesítlek, hogy naplómat megnyitottam a Te számodra is. Tekintsd a magadénak e lehetőséget. Legyen a Te naplód, hogy nekünk is NAPLĽ-nk legyen.” (Kornis Mihály)

Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc

Nyugat-keleti díván (64.) Augusztus 6.
Gulácsy Lajos: Na’Conxypan-i mesék
„Én, Bumburin udvari varázsló az alkímia nagy mesterségének tudora vagyok. Beavatva a jó és a rossz szellemek minden rejtélyes titkaiba. Elővarázsolhatom a múltat és a jövőt. Most több ezer évvel röpültem az idő szárnyán és Na’Conxypan országot fogom előidézni…”
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc !!!
A Művészeti Főszerkesztőség műsora

Nyugat-keleti díván (65.) Szeptember 3.

Napfény és hús
Arthur Rimbaud levelei
Drága Mester!
„A szerelem hónapjaiban járunk, tizenhét éves vagyok. A reménykedések és ábrándozások korát élem, ahogy mondani szokás, és csakugyan, mint a Múzsa ujjától megérintett gyermek nekiláttam, hogy elmondjam őszinte hiteimet, reményeimet, élményeimet, csupa költői tárgyat – amit én tavasznak hívok.” (Arthur Rimbaud)
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc !!
A Művészeti Főszerkesztőség műsora

Nyugat-keleti díván (66.) Október 1.

Szerb Antal: Naplójegyzetek
1914-1943
„A nőtiszteletről és az újlovagiságról. A modern időkben mindinkább elharapódzó nőgyűlölet és cinizmus ellenében szükségessé válik, hogy az ember a női nemről való magas véleményét hangsúlyozza. A nő annyiban különb a férfinél, hogy természetesebb a jóságban, testszerűbben éli át a legnagyobb dolgokat, alázatosabb, és tisztább. Ezek az erények leginkább a családi életben valósulnak meg.”
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc

Nyugat-keleti díván (67.) Október 29.
Cholnoky László: Piroska (részletek)

„Flórusz lehajtotta a fejét, és azon töprengett, hogy voltaképpen csalás lenne a részéről a jövőben, ha azokon a helyeken, ahol hízelegnek neki, ahol a modora, a származása, az eleganciája miatt nagyra tartják és bámulják, ki nem jelentené, hogy tévednek, mert ő csak olyan kicsiny, aminőnek ebben a pillanatban érzi önmagát. – De mi lenne akkor – tűnődött tovább -, ha mindenki ahhoz a mivoltához szabná a további önmagát, amelyikben a legkisebbnek érezte magát?… Hiszen akkor megszűnne minden akarat, minden törekvés, mert elvégre mindenkit érnek ilyen váratlan, gonosz, romboló pillanatok!…”
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc

Nyugat-keleti díván (68.) November 26.

Térey János: PAULUS
„Pálunk erénye stílusérzék,
Nagyot mondani kénytelen.
Így kezdte ősi szentbeszédét:
Vírust találtam gépemen,
S azt hittem kártevő lepett meg,
Ám – hála csavaros eszemnek –
Kiderítettem: maga írt.”
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc
A Művészeti Főszerkesztőség műsora

Nyugat-keleti díván (69.) Január 21.
Consuelo és Saint-Exupéry: A rózsa emlékiratai

Consuelo de Saint-Exupéry kapcsolata nem úgy él a köztudatban, mint legendás szerelem, pedig az emlékiratból kitetszik, hogy 1930-ban két rendkívüli ember találkozott és házasodott össze alig néhány hetes ismeretség után.
Ötven évnyi „rejtőzködés” után jelent meg
Saint-Exupéry és Consuelo nagy szerelmének története, melyet a feleség egy évvel férje halála után írt meg. Consuelo, A kis herceg legendás rózsája visszaemlékezését a Saint-Exupéry regényeiből vett részletek már-már kettős naplóvá alakítják.
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc

Nyugat-keleti díván (70.) Február 18.

A FAL
A nyugati és a keleti világ határán számos fal húzódott és húzódik még ma is. Nem csak a kínai Nagy Fal, vagy a berlini fal, hanem a lelkek bezáródása, a valódi falak okozta elnyomorodás is témája műsorunknak. Számos irodalmi idézet, falgraffitti, dokumentum és archív Szabad Európa rádiós felvétel járul hozzá a „bezártság-érzethez”.
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc
A Művészeti Főszerkesztőség műsora

Nyugat-keleti díván (71.) Március 18.
Krasznahorkai László: Rombolás és bánat az ég alatt

A főhős a klasszikus kínai kultúra forrásvidékén, a Yangce torkolattól délre elterülő tartományokban, Nanjingtól Ningpóig, Yangzhoutól Putuoshanig, Jiuhuashantól Shanghajig keresi e magasrendű civilizáció nyomait. A hajdani írástudók mai leszármazottaival beszél: költőkkel és szerzetesekkel, festőkkel és kertművészekkel, divattervezőkkel és muzeológusokkal, irodalomtörténészekkel és könyvtárosokkal, s mindenkinek ugyanazt a kérdést teszi fel, hogy ugyanis hová lett, miért omlott össze a klasszikus kínai kultúra, s mit kezdhet e veszteség súly alatt a modern ember.
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc

Nyugat-keleti díván (72.) Április 15.
Vad nyugati utazások
Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső kalandozásai
A két író sok-sok naplójegyzetet, verset, esszét, tanulmányt, cikket írt európai utazásaikról. Az izgalmas, sokszor humoros, Karinthy műtétje kapcsán pedig tragikus művek közös sajátossága a „keleti” ember már-már gyermeki rácsodálkozása a nyugati civilizációra.
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc
A Művészeti Főszerkesztőség műsora

Nyugat-keleti díván (73.) Május 13.
Van Gogh válogatott levelei
Fordította: Dávid Katalin
„Nagy kedvet kaptam az élethez,és boldog vagyok, mert szeretek. Életem és szerelmem egy. Legyen az búskomor, aki akar, nekem abból elegem volt. Nem akarok mást, mint vidám lenni, ahogy egy pacsirta vidám tavasszal! Nem akarok mást énekelni, mint
„szeretni újra!”
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc
A Művészeti Főszerkesztőség műsora

Nyugat-keleti díván (74.) Június 10.
Andy Warhol: ANDY WARHOL filozófiája (A-tól B-ig és vissza)
Fordította: Halász Péter
„A hosszú élettartam az oka, hogy a régi értékek és alkalmazásaik nem működnek. Amikor az emberek tizenöt évesen ismerték meg a szexet, és negyvenöt éves korukban haltak meg, nyilvánvalóan kevesebb problémájuk volt, mint a ma élőknek, akik nyolcéves koruk körül tanulnak róla, és mondjuk nyolcvanéves kort érnek meg. Ez nagyon hosszú idő ugyanazzal az egy dologgal szórakozni. Ugyanazzal az unalmas dologgal…”
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc

Nyugat-keleti díván (75.) Július 8.

Albert Tezla: „Valahol túl, meseországban…”
1895-1920
Az amerikás magyarok
Párbeszédrészlet az amerikás magyarok angol-magyar keveréknyelvéből, a „hunglish”-ból:
” – Haló, Májk!
– Haló, Stif!
Vacumere, Májk, nó verk tedé?
– Jesze! De a pitnyiken vótam, oszt hogy mindé bigányt kellett vóna ladolni, hát mondok, le nem akasztom a dzsek numerát, oszt ma reggel aszongya a bósz, hogy kiadi a pedámat, ha szandé drank vótam.
– Csak kiadták a pedádat?
– Noszeri, mert aszontam a bósznak, hogy miszter bósz, mi nat drank, mi lili boj tu macs szik. Oszt aszongya a bósz, hogy acórajt, Májk.
– Hát akkor vegyünk egy szkunert.”
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc
A Művészeti Főszerkesztőség műsora

Nyugat-keleti díván (76.) Augusztus 5.
Hajas Tibor: Szövegek – I.rész
„Önéletrajz 1.(részlet): 1946-ban Budapesten születtem, értelmiségi családból. Dokumentumaim vannak róla. Ezekkel tudom szükség esetén bizonyítani. Lehet, hogy a dokumentumok hamisítványok. (…) Ez nem önéletrajz. Ez nem személyes vallomás. Ez nem lírai meditáció. Ez nem ars poetica. Amit olvas, öndivatbemutató. Itt én vagyok saját magam manökenje. Manökennek lenni nem privilégium. Mindenki manöken. Mindenki önmaga divatbemutatója. Mindenki önprospektus. Mindenki reklám.”
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc

Nyugat-keleti díván (76.) Szeptember 2.

Hajas Tibor: Szövegek – II.rész
Önéletrajz 2.
„Születtem 1946-ban, 1968-ban és 1990-ben Budapesten, Kelet-Európában és az Európai Egyesült Államokban, értelmiségi családból. 172 cm magas vagyok, szemem és hajam színe sötétbarna, orrom egyenes, két fogam hiányzik. A bölcsészkaron megkezdett egyetemi tanulmányaim hamarosan félbemaradtak, mert más dolgokra kellett koncentrálnom. Eddigi önéletrajzom csupán embrionális reminiszcencia, mely ennélfogva nem viseli el a nyomdafestéket. A „művészet”-nek nevezett totális tevékenység mellett pillanatnyilag főleg a szivar érdekel.
Budapest, 1976. augusztus 20.”
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc

Nyugat-keleti díván (77.) Szeptember 30.
Sziget.hu
Nemzetközi Kultúrkemping Óbudán
Irodalmárok, Újságírók, s a Sziget civil látogatói mesélik el, miért érdemes a gyűrődés, sorbanállás, tipródás a porban, miért jó az ordibálás a sokezer wattos hangfalak árnyékában, hogy bírható ki a nomád körülmények között zajló kényelmetlen sátorozás, egyszóval megtudjuk mi is az a „sziget-feeling”.
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc
A Művészeti Főszerkesztőség műsora

Nyugat-keleti díván (78.) Október 28.
Füst Milán: A mester én vagyok
Egy doktorkisasszony naplójegyzetei
(Részletek)
„Valaha egy nagy királyról azt olvastam, hogy huszonnyolc éves volt, s az életírója megjegyezte, hogy már első ifjúságán túl volt akkor… Oh, bölcs életíró, túl vagyok? Én harminc leszek nemsokára,… s szívem még oly gyermekes… Úgy esengenék előtted, hogy azt mondd: – Nem, kisasszony, ön a kivétel, Ön fiatal, hisz alig élt…”
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc
A Művészeti Főszerkesztőség műsora

Nyugat-keleti díván (79.) November 25.
Hajnóczy Péter novellái: A szertartás – A kék ólomkatona
„A kék ólomkatona ott ül az ablakpárkányon, lábával a levegőben harangoz, nézi a férfit. Vállán narancsszínű puska, a puskacsövön kék szurony. Az üreg. Az ólomkatona ásít, szemét dörgöli. Feláll, vállára veti a puskát, megmarkolja a puskaszíjat. Keskeny fénycsík hasít az üregbe. Az ólomkatona az arca elé kapja a karját. Botladozva hátrálni kezd.”
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc
A Művészeti Főszerkesztőség műsora

Nyugat-keleti diván (80.) 2005. December 23.
Levél Párisból
Ady Endre versei és üzenetei a francia fővárosból
„Amiben Budapesten sok az igazság, az Párisban farizeuskodás, szomorú kényszerű hazudozás. Itt is divatos frázis, hogy a legjobb nyaralás itthon esik. Ám csak frázis, siralmas frázis ez. Úgy sajnáljuk egymást, kik egymás közt e frázissal élünk. No no. Talán július 14-ig ki lehet bírni Párist. De mi lesz azután, addig megunjuk a
music-hallokat, orfeumokat.”
Munkatárs: Horn Andrea, Máró Júlia, Virág Tibor
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc

Nyugat-keleti díván (80.) 2006. Január 20.
Julio Cortázar: Fámák és dilimanók
Fordította: Nagy Miklós, Scholz László !!
Km. Murányi Tünde, Szatmári Attila
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc
A Művészeti Főszerkesztőség műsora

Nyugat-keleti díván (81.) Február 17.
Jack Kerouac: A vakondok (részletek)
Fordította: Bartos Tibor
„Ľ, Sarina, te mégis jőjj hozzám, oszd meg velem ágyam kínpárnáját, hadd szeresselek éjszaka, hosszan, az egész éjszaka miénk, hajnalig, míg Júlia napja kél, és Rómeó mérge hat, amíg a Szanszára szomjúságát kioltom barlangod rózsaszirmai közt, s otthagyom megváltó magvamat rózsakertedben.”
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc

Nyugat-keleti díván (82.) Március 17.
Ignotus: Emma asszony levelei
Egy nőimitátor a nőemancipációért

„Ma chére, érzem, hogy ma fád leszek, mint egy színházi udvarló, aki minden felvonás után odaszalad az emberhez és teletapsolva a fülemet, őrületes extázisban bömböli: szent Isten, milyen szép az a Hegyessi Mari, szent Isten, milyen szép! Aztán megkínál egy csomó színházi bonbonnal,
minek ő nyeli, falja és habzsolja le a felét,
meg-megrángatja a részletfizetésre készült szmokingját, és vacsora közben büszke diadallal gondol vissza az estére: no, azt az asszonyt alaposan meghódítottam!”
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc

Nyugat-keleti díván (83.) Április 14.
Stein Aurél: Ázsia halott szívében
Bagla-hegyi legelő, augusztus 12., este 7 óra
„Reggeli öt órakor lebontottuk sátramat, melyben igen jól töltöttem az éjszakát, és hat órakor útnak indult a kis karaván. Egy meredek szakasz megmászása után hegygerincre értünk, ahol ősszel és télen markhorok és ibekek, a vidék zergéi tanyáznak; Pír Baks megmutatta a sziklafalakon korábbi vadászsikerei helyszíneit. A réteket a legpompásabb füvek és virágok borították: igazi bivalyparadicsom. Kőtörő, ciklámen és más jól ismert alpesi virágok itt két-háromlábnyira szöknek a magasba, és micsoda pompája a páfrányoknak!”
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc

Nyugat-keleti díván (84.) Május 12.
Vaszilij Akszjonov: Moszkvai történet (részlet)
Fordította: Soproni András
„Nahát, ki hitte volna! Forgalmi dugó Moszkvában a forradalom nyolcadik esztendejében! Az egész Nyikolszkaja utcát, amely a Ljubjankától a Vörös térig hullámzik, át a Kitaj-város szívén elözönlötték a villamosok, szekerek, automobilok. A Szláv Bazár étterem mellett stráfkocsikról nagy rekeszeket rakodnak lefelé, tele élő hallal. A Tretyakov köz íve alatt lónyerítés, teherautó-tülkölés, kocsiskáromkodás. Az élet kezd visszatérni, feldereng a virágzó jövő.”
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc

Nyugat-keleti díván (85.) Június 9.
Molnár Ferenc: Útitárs a száműzetésben
„Kezdődni úgy kezdődik, hogy az ember úgy érzi magát, mint egy turista. Érett férfikorban elmenekült Párizsba, vagy Londonba, vagy Rio de Janeiróba, vagy New Yorkba. Aztán múltak a hónapok. Majd az évek. A turista nem ment haza. A turista megragadt. A turistából: emigráns lett. Az egészségesből: beteg.”
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc

Nyugat-keleti díván (86.adás) Július 7.
D.J.Salinger: Zabhegyező (részletek) – 1.rész!
Fordította: Gyepes Judit
„Hát ha tényleg kiváncsi vagy rá, először biztos azt szeretnéd tudni, hogy hol születtem, meg hogy milyen volt az én egész tetű gyerekkorom, meg hogy mik voltak a szüleim, mielőtt beszereztek engem, meg minden, szóval hogy egy ilyen Copperfield Dávid-féle marhaságot adja le, de ehhez nincs kedvem. Először is unom ezt a témát, másodszor a szüleimet sorban megütné a gutman, ha nagyon mélyre találnék túrni a dologban. Az ilyesmire rém érzékiek, főleg az apám. Rendesek is, meg minden, nem mondom, de rém érzékiek.”
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc

Nyugat-keleti díván (87. adás) Augusztus 4.
D.J.Salinger: Zabhegyező (2.rész)
Fordította: Gyepes Judit
„Azt határoztam, hogy elmegyek, soha többé nem megyek haza, soha többé nem megyek semmiféle iskolába. Azt csinálom, gondoltam, hogy lemegyek a Holland-alagúton, egy autóra felkapaszkodok, aztán megint egyre és megint egyre és megint egyre, és pár nap alatt valahol nyugaton leszek, ahol klassz, süt a nap, engem senki nem ismer, és kapok állást. Elképzeltem, hogy egy benzinkútnál kapok állást, benzint és olajat töltök a kocsikba, adnak érte fizetést, meg minden, és én a pénzből építenék valahol egy kis kunyhót, és a hátralevő éveimet ott élném le.”
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc

Nyugat-keleti díván (88.adás) Szeptember 1.
Tóth Krisztina: Vonalkód (részletek)
Előadja: Pelsőczy Réka
„Ha fölfeslik is, valahol azért mégiscsak törvények szövedéke a világ, olykor átláthatatlan, vagy a hajnali derengésben pókfonálként felcsillanó összefüggések hálója: a szálak vége az idő más-más zugába kötve.”
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc

Nyugat-keleti díván (89.) Szeptember 29.
Kukorelly Endre: ROM
A komonizmus története
„Ha egy Wiepersdorf nevű, Berlintől nem túl távoli kelet-német falvacskában fölülsz a biciklidre és az egyik rendesen karbantartott, térképeken nem jelölt erdei földúton nekieredsz, egyszercsak valamelyik kiürített szovjet katonai támaszpont maradványaira bukkansz. Olyan, mint a mese. Ha nem is az. Hanem egy valahai szovjet bázis romjai…”
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc

Nyugat-keleti díván (90.) — Október 27.
Konrád György: A cinkos (részletek)
„1956 október 23. Zászlóval az utcán menni eddig is lehetett, de csak állami ünnepeken s a díszemelvény előtt a pártvezetést éltetve. Természeti csoda, ahogy a lakosság egy óra alatt néppé változik. Vége a zsibbadásnak, van erőnk, ők félnek tőlünk, nem mi tőlük, igenis, jogunk van az utcához. Engedetlenek népünnepélye, ami tegnap még tilos volt, most egyszeriben szabad; mert tesszük, és mert nem kérünk hozzá engedélyt.”
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc

Nyugat-keleti diván (91.) November 24.
Falcsik Mari: Sanzon nehéz időkben
Km. Csákányi Eszter
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc
„elveszted őt? vagy el vagy veszve?/ büszke arcéled füstbe metszve/ számold csak újra sebtiben/ó hogy felhígult minden eszme!/ mint olcsó fröccs e restiben/ a torkodon még ezt is ereszd le/aztán csak menj menj menj ne less/
se magad köré se hátra/ s ha majd egy percre mégis megállnál/ ne nézz tovább a cipőd orránál/ úgy gyújts egy újabb cigarettára”
A Művészeti Főszerkesztőség műsora

Nyugat-keleti diván (92.) December 22.
Szép Ernő: Szegény, grófnővel álmodott
Erotikus napló 1913-1914
„1913. július 27.
Lellén, vagy hol voltam együtt a grófnővel, a Balaton partján sétáltunk, féltem, hogy ismerőseim jönnek szembe majd és hozzánk fognak csatlakozni, kértem, hogy menjünk inkább a vízre sétálni. Feltűzte a szoknyáját és láttam, hogy lakkcsizma van a lábán. A vizen jártunk sokáig, ott is sétáltak nyaralók, de nem ismertük őket, s mind lesütötték a szemüket, akik elmentek mellettünk.”
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc

Nyugat-keleti díván (94)
Anton Pavlovics Csehov: A 6-os számú kórterem (részletek)

Munkatárs:
Halasi Luca, Izsák Renáta, Kabán Anett, Kanizsai Orsolya, Kálmán Réka

„A kórház udvarán bojtorján-, csalán- és vadkendererdő közepette
kicsiny melléképület húzódik meg. Frontjával a kórházra néz,
hátsó oldalával a földekre, amelyektől a kórházudvar szürke,
szöges kerítése választja el. A kerítés felfelé meredező éles
szögeivel, és maga a melléképület azt a különös, nyomasztó,
elárvult hangulatot árasztja, amely nálunk, Oroszországban
csupán kórház- és börtönépületek sajátja.”

Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc (2007)

Nyugat-keleti díván (95)
Marton László: Ezeregy rémes éjszakám legszebb meséi (részletek)

Felolvassa a szerző.

„Én meg tovább..

Éjszaka közelebb bújt hozzám a lányom:
– Apu! Úgy félek!
– Én is – mondtam. Ezen elcsodálkoztunk mindketten.
– Nem ezt kell ilyenkor mondani – igazított ki fél perc múltán.
Hanem, hogy ne félj kislányom, majd én megvédelek.
– Ne félj kislányom! Majd én megvédelek.
Ennyi volt csak. Még néhány másodperc, és a gyerek édesdeden
brummogott a mellemen. Én meg tovább féltem.”

Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc (2007)

Nyugat-keleti díván (96)
Vakrepülés (Baltazár Színház)

A látássérült fiatalokból álló társulat színdarabjait általában teljes sötétségben
mutatja be. A látó közönség először nagy kiszolgáltatottságot, majd erőteljes
érzéki élményeket él át, hiszen a látást csak a szövegek, hangok, zenék, illatok,
anyagok érintése, s a világtalan szereplők kezeit fogva a nézőtéren való séta
helyettesíti. Megismerhetjük a szereplőket, a zeneszerzőt, az írót, s a többi látó
munkatársat, s részleteket hallhatnak előadásaikból, melyek között olyan is van,
amely világosban játszódik.

Zenei szerkesztő: Kakó Gyula
Szerkesztő-riporter: Kovács Gabriella
Szerkesztő-rendező Markovits Ferenc (2007)

Nyugat-keleti díván (97)
A Krétakör Színház

A népszerű színházi társulatot, amely a legtöbbet utazó
hazai társulat, nem lehet érzelmek nélkül megúszni. Vagy
nagyon szeretik, vagy nagyon nem, de mindenképpen vitára,
továbbgondolkodásra késztetnek egyre több nézőt vonzó
előadásaik A társulaton, a próbákon kívül megismerhetjük
a színház tagjaiból alakult Színész tánczenekart is, mely
időről-időre remek koncerteket ad.

Zenei szerkesztő: Kakó Gyula
Szerkesztő-rendező: Markovits Ferenc (2007)