Török Tamás

** A király és az idő **

Összefoglalás

Török Tamás hangjátéka jól illik a hangfantáziák sorába. Erdélyi János feljön Pestre, és véletlenül találkozik Erkel Ferenccel, akivel lejátssza az ország első időmérős sakkjátékát; utána pedig találkozik Kemény Zsigmonddal. Vagyis ez egyfajta sakknovella, ahol a sakk király és az idő sok rétegű metaforaként jelenik meg. Lassan gomolyog előre a cselekmény, közben Paganini zenéje – a rendező utasításának megfelelően – is együtt hullámzik a darabbal. A történelemből ismert szereplők bukkannak fel a téli kávéházban és bontakozik ki személyiségük, egymáshoz való viszonyuk. Sakktörténet, kultúrtörténet, a műkritikus (műítész) felelőssége, a felejtés és emlékezés, a magyar történelem tragédiái mind kényelmesen beleférnek ebbe a hangjátéknak írt darabba.  A kávéházi délután megelevenedik, és a felvétel leperegvén már a hallgató emlékeibe fészkelve él tovább.  Kiemelendő a narrátor szerepe, aki nem csak a környezetet, a sakkjátékot, de a szereplők gondolatait is kommunikálja.

CSELEKMÉNY:

Erdélyi János Pestre akar költözni és ehhez segítséget kérne Kemény Zsigmondtól, jó ismerősétől. Ő azonban megfeledkezik a találkozóról, ehelyett Erdélyi Erkel Ferenccel fut össze, aki épp behozza az első magyar sakkórát, egy homokóra-párt. Megkéri, játsszanak. Erkel a játék közben lassan előhozza egy régi fájó emlékét egy műkritikusról, aki majdnem kerékbe törte karrierjét. Sakkpartnerének először még csak nem is dereng, hogy az idézett sorokat ő írta. Később a szócsata és a sakkjáték párhuzamosan zajlik. Erkel újra veszt, mert nem figyel az órára, elfogy az ideje. Ekkor hozza be a pincér Keményt az utcáról, akiről kiderül, hogy súlyos elvi válságban van, segíteni nem tud. Erdélyi hazamegy, készülvén a költözésre, de még mielőtt utazhatna, meghal: elfogy az ideje.

Színlap

Hangjáték Barcza Gedeon emlékére

Írta és rendezte: Török Tamás

Erdélyi János a múlt századi költő, esztéta, filozófiatörténész és népköltészet kutató Erkel Ferenccel,
a Himnusz szerzőjével, az akkori idők egyik legjobb sakkozójával játszik. Szóba jönnek régi zenekritikák és előkerül két homokóra is figyelmeztetésül, hogy az ember ideje sakkozás közben is elfogyhat.

Játszódik: Pest, 1868. január 2, 12:00-17.00
Erdélyi János – Horváth Sándor, Erkel Ferenc – Gáti József, Báró Kemény Zsigmond – Gera Zoltán, A kibic – Győrffy László, Pincér – Pusztai Péter
Km.: Aczél Anna (mesélő narrátor) és Dömök Gábor (narrátor).
A felvételt Bán Péter, Fehér Zoltán és Kónya Csaba késztette. Zenei munkatárs: Takáts György. A rendező munkatársa: Orbán Jenő. Dramaturg: Lóránd Lajos.

1989. április 7. És aki mindezt ajánlja: Lévai Béla
1989. november 11. P 16.05 (Az április 7-i műsor ismétlése)

Zene: Paganini: Moto perpetuo

Korabeli ajánlószöveg

Erdélyi János a múlt századi költő, esztéta, filozófiatörténész és népköltészet kutató Erkel Ferenccel, a Himnusz szerzőjével, az akkori idők egyik legjobb sakkozójával játszik. Szóba jönnek régi zenekritikák és előkerül két homokóra is figyelmeztetésül, hogy az ember ideje sakkozás közben is elfogyhat.

Szerző
Rendező
Színészek
Dramaturgok
Zenei szerkesztők
Technikai munkatársak
Korhatár - Ifjúságvédelmi skálaMindenkinek
Rádiós műfaji besorolás Eredeti hangjáték
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Bemutató dátuma 1989. április 07.
Játékidő 44 perc
Szövegforma DIalógus
Szemléletmód, alműfaj, tematika Moralizáló-filozófikus
Történelmi eseményjáték
Előforduló releváns játékterek Szórakoztató/vendéglátó létesítmény
Releváns földrajzi régió Város
Időszinkronitás Múlt
Megidézett kor (magyar) 1867-1913 Kiegyezés kora, millennium, századforduló
Történetszál Hálózattörténet
Narratíva/konfliktustípus Keresés, Látogatás egy másik világban
Társadalmi címkék

Magánéleti téma (nem társadalmi)

Történet időtartama Több óra
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Nyelvezet Köznyelv
Főbb szereplőviszonyok Magánéleti (nem szerelmi)
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Művész vagy tömegszórakoztató-művész (író kivételével), Író/újságíró
Releváns státuszváltozás és életesemény Lélektani összeroppanás
Főszereplők releváns kora Idős
Narrátor Férfi narrátor, Női narrátor, Mesélő
Narráció helye Rezonőr
Párbeszédek jellege Férfi-férfi
Zenei jellemzők Érzelmi, Átvezetőzene, Háttérzene
Dramaturgiai egyéb adatok Filmszerű, Színházszerű, Rádiószerű
Zenei tipológia Klasszikus zene
Kódolás kész? Kész

Vélemény, hozzászólás?