Pesti emberek
Összefoglalás
„Szokatlan és kissé bonyolult játék lesz az, ami most következik. Ugyanis egyszerű pesti emberekről szól” – kezdődik a hangjáték.
Nagyívű panoráma a háborút megelőző és azt követő évekről, a magyar történelem legfordulatosabb éveiről, egy szerelmi történetbe ágyazva.
1939-ben egy tanárképzésben részt vevő társaság megbeszéli, hogy heten „thébaiak” udvarolnak egy lánynak, mindegyik külön-külön találkozzon vele, és majd ő dönt. Heten a társadalom különböző rétegeit képviselik, és Mónika találkozásain és újratalálkozásain keresztül ezeket az életeket ismerjük meg, udvarlási stílusukon és későbbi sorsukon is keresztül. Mivel jön a háború, és a különféle udvarlókat különféle élethelyzetekbe és polcokra viszi, és annak egyes korszakai, ahol időnként összetalálkoznak. Közben végignézzük a történelmi fordulópontokat, a nyilas hatalomátvételtől a Rákosi-rendszeren át a rehabilitációig és az 56-os ellenforradalomig, amikor megismerjük a jószándékú tüntetőket és az eseményeket lincselésbe és reakciós ellenforadalomba vivőket is, de szerencsére vannak olyan kommunisták, akiknek sikerül visszafordítani ezt az utat. Miközben a karakterábrázolások remekek, a két órás hangjáték végigvisz a társadalmon, azokon a dilemmákon, amikbe a történelem sodorta a barátokat, 1958-ban a fő mondanivalója az forradalom leverésének kádári igazolása volt, 56-ot Kádári szemüvegen keresztül mutatva be, megalapozva a következő 30 év történelemszemléletét, pontosabban lezárva azt a korszakot, amikor még lehetett egyáltalán valamilyen módon beszélni 56-ról (72 és 81 között nem ismételték).
A rádiójáték keretjátéka az, hogy Mónika a történetet a jelenben (1958) elmeséli visszaemlékezve az eseményekre az egyik udvarlónak egy kávézóban (sajnos recsegő gramofonlemez-kávézó-atmoszférától kísérve).
A színészi játék, rendezés a különféle jelenetekben egészen reális, gyönyörűen festi le a hangzó környezetet és a játék reális, jó feszültségteremtő erejű. A kisember életét mutatja be, a mikrotörténelmet, de nem az addig promotált munkás vagy paraszt, hanem pesti értelmiségiek szemszögéből
Színlap
Mesterházi Lajos rádiójátéka.
Hangjáték 3 részben, elő- és utójátékkal.
Zenéjét szerezte: Sárközy István
A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Gergely Pál vezényli.
Zenei rendező: Rónai István;
A dalszöveget Hajnal Gábor írta. = A verseket Hajnal Gábor írta. A kísérőzenét Sárközi István szrezte. Az író bevezető- és záró szavait Ladányi Ferenc mondta el.
Hangtechnikus: Stuhl Béláné, Szabó Ferenc, Tarr Jenő
Rendezőasszisztens: Bán Zoltán
Technikai rendező: Mike Kári és Kárpáti Dezső
Dramaturg: Lóránd Lajos
Rendező: Barlay Gusztáv
A szereposztásból:
Az író – Ladányi Ferenc
Mónika – Kohut Magda
A férje – Benkő Gyula
Sándor – Pándi Lajos
András – Basilides Zoltán
Béla – Gönczöl János
Gyula – Bárdi György
Tamás – Kálmán György
László – Mádi Szabó Gábor
Deske – Horkai János
Mama – Sulyok Mária
Toncsi néni – Lázár Mária
Közreműködik: Hlaszny Béla és Raics István
Felvétel: 1958. március 11.
1958. április 15 K 20.20
1958. május 13., K 20:25-22:30 (kiadott)
1959. február 14, P 15.25
1965. január 10, K 20.10 Husz év magyar hangjátékaiból.
1968. április 7., P 16.18 A Rádiószínház múzeumából
1970. szept. 20., P 2057
1972. jún. 11., K 19.54
1981. júl. 5., K 18.45 Harminc éves a Rádiószínház
1986. március 5., K 19.15
1987. február 26., K 19.15
1991. március 2., K 19.05 75 éve született Mesterházi Lajos
126 prc
„Szinpadi műként is sikerrel járta be a hazai és külföldi szinpadokat” – 1965. január 8.
A kor legsikeresebb rádiójátékai egyikeként említik
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Dramaturgok | |
| Zeneszerzők | |
| Zenei rendezők | |
| Technikai munkatársak | |
| Korhatár - Ifjúságvédelmi skála | Szülői felügyelettel |
Mesterházi Lajos
Barlay Gusztáv
Bárdi György (37)
Basilides Zoltán (40)
Benkő Gyula (40)
Gönczöl János (36)
Horkai János (34)
Kálmán György (33)
Kohut Magda (30)
Ladányi Ferenc (49)
Mádi Szabó Gábor (36)
Sulyok Mária (50)
Lóránd Lajos| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték |
|---|---|
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Bemutató dátuma | 1958. április 15. |
| Játékidő | 123 perc |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon, Köztér |
| Releváns földrajzi régió | Város |
| Időszinkronitás | Múlt, Szinkron |
| Megidézett kor (magyar) | 1925-1943 Konszolidált Horthy-korszak, 1944-1945 Vészkorszak, 1945-1948 Koalíciós korszak, 1949-1953 Rákosi-korszak, 1953-1956 Sztálin halála, politikai enyhülés, hat, 1956-1959 Forradalom, megtorlás |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Dráma Háborús Szocialista |
| Szövegforma | DIalógus |
| Történetszál | Hálózattörténet |
| Narratíva/konfliktustípus | Élettörténet |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Filmszerű, Double plot, Erőszak |
| Történet időtartama | Több évtized |
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus, Keretes |
| Felvétel helye | Stúdió |
| Effektek és technika | Mikrofonplánok |
| Nyelvezet | Köznyelv |
| Főbb szereplőviszonyok | Magánéleti (nem szerelmi), Munkakapcsolat, Politikai |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Erőszakszerv tagja, Pedagógus |
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Erkölcsi lelepleződés (pozitív), Erkölcsi lelepleződés (negatív) |
| Főszereplők releváns kora | Középkorú |
| Narrátor | Férfi narrátor, Szerző |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Férfi-nő |
| Zenei jellemzők | Diegetikus - a szereplők zenélnek |
| Zenei tipológia | Tánczene/popzene/esztrád/liftzene |
| Címkék |
háború, nyilasok, kommunisták, szocialisták, forradalmár, ellenforradalmár, lincselés, tanárjelölt, autó, zsidó, zongorista, gólyanő |
| Társadalmi címkék |
Különböző társadalmi osztályba tartozók helyzete különböző poltikai rendszerekben Értelmiség helyzete |
| Említések |
Óbuda |
| Kódolás kész? | Kész |
| Régió | Magyarország (közrádió) |