Max Gundermann

Határidőnapló

Német hangjáték magyar változata

57 perc

1965. december 03.

(Legalább 5 ismétlés. Műsoron tartva 30 éven át)

Kisember | Komor | Pénzügyi kilátástalanság | Társadalmi dráma |

Eredeti hangjáték
Fordítás

Megközelítés:
Dráma |

Magyar Rádió

Szövegkönyv

Összefoglalás

Egy gyárban vagyunk, ahol a főnök és a beosztottak mind időhiánnyal küzdenek „nincs időm, nincs időm”, senkinek sincs semmire ideje,mindenki őrült módra dolgozik de semmi sem készül el időre. A munkatársaknak vannak személyes problémái is, amiben sorra segítséget kérnek, de akitől kérik, annak is megvannak a maga „még nagyobb” személyes problémái és így tovább láncban mutatja be a hangjáték, ahol mindenki segítőkész, és segítene, de végül mégse sikerül és dominószerűen dőlnek össze a tervek, az életek, ami a lánc végén a főnökön csattan. Végül a munkakereső munkanélküli jószándékától függ a főnök hivatala, de a munkakereső nem szánja meg a főnököt, akitől nem kapott munkát. Mindenki romlott.

Korabeli ajánló

A Határidőnapló a legismertebb nyugatnémet rádiójátékok közé tartozik: több mint 20 nyelvre fordították és állandóan szerepéi a rádiószínházak műsorán. A darab valahol Nyugat-Németországban játszódik. Mozgatója: az idő. Az idő utáni hajsza hogyan emberteleníti el az életet, rontja meg az embert? Fogaskerékszerűen egymásba kapcsolódó sorsokról hallunk — egy valaki változása láncreakcióként megváltoztatja a többiek életét is.

Színlap

Max Gundermann rádiójátéka

Ford.: Fáy Árpád

Rendező: Cserés Miklós dr.

Dramaturg: Lóránd Lajos

Zenéjét szerezte: Decsényi János

Szereposztás: Dr. Ellinger – Gábor Miklós, A barátnője – Gordon Zsuzsa, A titkárnője – Csernus Mariann, Dönringné – Ladomerszky Margit, Az orvosa – Tomanek Nándor, Döhringné kollégája – Körmendi János, Tisztviselőnők – Seres erzsi, Szemere Vera és Rákosi Mária, Cilius – Ajtay Andor, Cilius hitelezője – Tándor Lajos, Művezető – Pásztor János, Behrend kisasszony – Váradi Hédi, A barátja – Lőte Attila, A kolléganője – Böröndy Kati, Osztályvezető – Horkai János, Altmann – Maklári János, A felesége – Horváth Teri, Tisztviselő – Fellegi István, Portás – Raksányi Gellért, Beszélő – Gelley Kornél

1965. december 3. 21:00
1967. augusztus 4 19.25-20.22, Kossuth 57 perc
1970. május 16, 11:01 Kossuth
1981. márc.28. 18.45-19.43 Kossuth
1983. 03. 22. 22.02., Petőfi, 58 perc
1995. november 2., B 10.05

A Határidőnapló a legismertebb nyugatnémet rádiójátékok közé tartozik: több mint 20 nyelvre fordították és állandóan szerepéi a rádiószínházak műsorán. A darab valahol Nyugat-Németországban játszódik. Mozgatója: az idő. Az idő utáni hajsza hogyan emberteleníti el az életet, rontja meg az embert? Fogaskerékszerűen egymásba kapcsolódó sorsokról hallunk — egy valaki változása láncreakcióként megváltoztatja a többiek életét is.

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása

Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 57 perc
Bemutató dátuma 1965. december 03.
Rádiós műfaji besorolás Eredeti hangjáték
Fordítás
Szemléletmód, alműfaj, tematika Dráma
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Szövegkönyv MAX GUNDERMANN
Nyomtatott megjelenés Gábor Viktor (szerk.): A sötét torony. 25 hangjáték. Európa, Budapest, 1969
Szövegforma DIalógus
Előforduló releváns játékterek Gyár/üzem, Hivatal
  • Gyár/üzem
  • Hivatal
  • Otthon
Releváns földrajzi régió Város
  • Város
  • Külföld
Időszinkronitás Szinkron
  • Szinkron
Megidézett kor (nemzetközi) 1960-1969 Hatvanas évek
  • 20. század
  • 1960-1969 Hatvanas évek
Történetszál Hálózattörténet
  • Hálózattörténet
Narratíva/konfliktustípus Szenvedéstörténet
  • Küzdelem
  • Szenvedéstörténet
Történet időtartama Több óra
  • Több óra
Cselekmény kronológiája Kronologikus, Flashback
Felvétel helye Stúdió
Effektek és technika Speciális effektek, Belső monológ hanghatás
Nyelvezet Köznyelv
Főbb szereplőviszonyok Munkakapcsolat
  • Magánéleti (nem szerelmi)
  • Munkakapcsolat
  • Szolgálati-hierarchikus
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Munkás, Gazdasági felsővezető/tulajdonos, Hivatalnok
  • Munkás
  • Gazdasági felsővezető/tulajdonos
  • Hivatalnok
  • Munkanélküli
  • Orvos/gyógyító/ápoló
Releváns státuszváltozás és életesemény Anyagi tönkre-csődbe menés, Erkölcsi leépülés (jellemfejlődés - negatív), Erkölcsi lelepleződés (negatív)
Főszereplők releváns kora Középkorú
Narrátor Nincs
Narráció helye Nincs narrátor
Párbeszédek jellege Férfi-nő
Dramaturgiai egyéb adatok Filmszerű
Kódolás kész? Kész

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió és Televízió (MRT)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Tömpe István (1962-1974);
  • Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981);
  • Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Baráth Györgyné (?) Venczel István? (1965);
  • Irodalmi Főosztály: Zentai János (1963-1973);

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.