Vészi Endre

Földszint és emelet

Vészi Endre hangjátéka

Összefoglalás

A házat, amelyben Szomrákiék élnek, lebontattja az önkormányzat. Ők csak egyhatározatot kapnak, hogy hova költözhetnek majd helyette.

Színlap

Vészi Endre hangjátéka
Szomráki – Szabó Gyula, Szomrákiné –
Horváth Teri, Pista – Tordy Géza,
Laci – Márton András, Ághné – Tábori
Nóra, Pavlánszky – Soós Lajos,
Házfelügyelő – Márkus Ferenc, Bogáti –
Velenczey István, Házalóasszony – Náray
Teri, Postás – Suka Sándor
Hangok: Békés Rita, Gyarmati Anikó,
Bodor Tibor, Fenyő Aladár, Harkányi
Endre, Szatmári István, Tándor Lajos,
Turgonyi Pál
Km. Magyari Imre népizenekara
Dramaturg: Lóránd Lajos
Rendező: Barlay Gusztáv (1974)
1974. május 20.

1996. 06. 02.

Hangjáték pályázat 1. dij
Kritikusok díja Írói díj
Nívódíj



A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Vészi Endre hangjátéka
Szereposztás:
Szomráki – Szabó Gyula,
Szomrákiné – Horváth Teri,
Pista – Tordy Géza,
Laci – Márton András,
Ághné – Tábori Nóra,
Pavlánszky – Soós Lajos,
Házfelügyelő – Márkus Ferenc,
Bogáti – Velenczey István,
Házalóasszony – Náray Teri,
Postás – Suka Sándor
Hangok: Békés Rita, Gyarmati Anikó, Bodor Tibor, Fenyő Aladár,
Harkányi Endre, Szatmári István, Tándor Lajos, Turgonyi Pál
Km. Magyari Imre népizenekara
Dramaturg: Lóránd Lajos
Rendező: Barlay Gusztáv (1974)
(Gyártás dátuma: 1974.02.20 – Első adás: K 1974.05.20 – idöpont: 19.40
ISMÉTLÉSI DÁTUMA: 1974.06.01/K/10.05; 1974.09.05/P/21.30;
1974.12.30/K/19.48;
1996.06.02/K/21.05; 1999.6.23/P/21.04)


Ismétlések dátumai: 1996-06-02|2014-06-20
NAVA ID-k: 2005578

Korabeli ajánlószöveg

A szerző: Vészi Endre. A rendező: Barlay Gusztáv. A kettejükkel létrejött találkozáshoz a meggyőző érv: együtt beszélgessünk e héten elhangzó hangjátékukról, hisz külön-külön nem szívesen hajlottak a kérésre; ez a munka közös alkotás. A dobozba zárt műsor hozhat sikert, fogadhatják fanyalgással is, de az valószínű, hogy a rendezőnek tetszik, amit a szerző írt, és az író a hangjáték első hallgatója elégedett a rendezéssel. Nem először hozta Össze kettőjüket a munka, pl. a Statisztika című hangjátékkal külföldön is sikert arattak. Az összhang a továbbiakban is kiderült: egyikük mondanivalóját folytatta a másik, írót az magyarázta a rendező és viszont. Pedig és ezt szinte „kétszer alá húzva” mondták egymás munkájába sohasem szólnak bele, a szöveg nem változik, a rendező pedig teljes szabadsággal gazdálkodik a rádió adta lehetőségekkel. A darabra terelve a beszélgetést, Vészi fukaron méri a szót: Hangjátékaimban mai emberek cselekszenek, küzdenek, győznek vagy alulmaradnak, de mindenképpen egy kiélezett konfliktus szereplői. Írói szándékom, hogy a társadalmi mondanivalót költői látomásba sűrítsem.
Barlay Gusztáv felkapja a mondatot:- Ez az én rendezői hitvallásom is. Semmit sem ér az a hangjáték, amelyik nem tud ha egész kicsivel is, ha csak tíz centiméterrel is a valóság fölé emelkedni. Így kanyarodik el a hangjáték a naturalizmustól, így lesz mássá, mint a színház művészete.
A Földszint és emelet keserű és kegyetlen, figyelmeztető felkiáltó jel, mutatja, hogy sokan visszaélnek helyzeti előnyükkel, nyüzsögnek, hajbókolnak és mert „jól tájékozottak”, lesöprik, megelőzik azokat. akik úgy élnek, hogy ember az egyetlen értékmérője az elvégzett munka. A földszint és az emelet, a fényben élők és az alulra szorultak konfliktusát fogalmazza meg.
Vészi Endre már attól tart, hogy Barlay,,kibeszéli” a darabot, ezért megállítva őt, közbeszól, hogy:,,a hangjátéknak majd önmagáért kell nyilatkoznia”. Inkább a rendező s tárgyszerű, kemény és ,,költői” munkastílusát említi, amely minden pontján azonosult ezzel a szembe nézésre késztető művel.
Végül a rendező a földszinten és az emeleten zajló élet ellenpontozásának rádiós megvalósításáról beszél. Ismert nótákat illesztett válaszfalként a két helyszín közé, félbehagyott strófákat, fennakadt hangokat így teremtve groteszk keretet a darabnak.
Már egyikük sem akar többet el mondani a bemutatás előtt. Megtették a magukét, és izgalommal várják, hogy vajon a hallgatóban meg idéződik-e majd az íróban megfogalmazódott látomás. ugyanúgy ..lát-e majd a fülével”, ahogyan a szerző. a rendező és a közreműködők elképzelték.
(RTV 1974. év, 20. szám)

Szerző
Rendező
Színészek
Díjak és jelölések
Kritikusok díja
Kritikusok díja 1974
Magyar Rádió Hangjátékpályázat
Magyar Rádió Hangjátékpályázat 1973
Nívódíj
Nívódíj 1974
Dramaturgok
Korhatár - Ifjúságvédelmi skálaMindenkinek
Státusz Önálló mű
Rádiós műfaji besorolás Eredeti hangjáték
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Bemutató dátuma 1974. május 20. 19:40
Ismétlések adatai

1996-06-02|2014-06-20

Játékidő 52 perc
Eredeti korhatári besorolás Nincs
További szereplők

Szomráki – Szabó Gyula, Szomrákiné – Horváth Teri, Pista – Tordy Géza, Laci – Márton András, Ághné – Tábori Nóra, Pavlánszky – Soós Lajos, Házfelügyelő – Márkus Ferenc, Bogáti – Velenczey István, Házalóasszony – Náray Teri, Postás – Suka Sándor

Előforduló releváns játékterek Otthon
Releváns földrajzi régió Város
Időszinkronitás Szinkron
Megidézett kor (magyar) 1959-1989 Kádár-korszak
Szemléletmód, alműfaj, tematika Moralizáló-filozófikus
Szövegforma DIalógus
Történetszál Hálózattörténet
Narratíva/konfliktustípus Élettörténet, Szenvedéstörténet
Dramaturgiai egyéb adatok Rádiószerű
Történet időtartama Egyidejű az előadással
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Nyelvezet Köznyelv
Főbb szereplőviszonyok Magánéleti (nem szerelmi), Nemzedéki
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Diák, Munkás, Háztartásbeli
Főszereplők releváns kora Fiatal, Középkorú
Narrátor Nincs
Narráció helye Nincs narrátor
Párbeszédek jellege Férfi-férfi, Nő-nő, Férfi-nő
Zenei jellemzők Átvezetőzene
Bemutató médium Kossuth
Címkék

egyenlőtlenség, szolgálati lakás, kiköltöztetés, városfejlesztés, beépítés

Társadalmi címkék

Lakáshelyzet, Szocializmus

Nyomtatott megjelenés Dorogi Zsigmond – Lékay Ottó – Major Anna (szerk.): Párbeszéd ​egy boldog asszonnyal. Hangjátékok, novellák, beszélgetések. Táncsics, Budapest, 1976

Vélemény, hozzászólás?