Johann Wolfgang Goethe

Faust (1957)

Versműsor

207 perc

1957. április 23.

(Legalább 2 ismétlés. Műsoron tartva 42 éven át)

Hangjáték
Adaptáció

Magyar Rádió

Korabeli ajánló

Goethe F a u s t j a az emberi élet értelmét kutató költői művek közül a legnagyobb jelentőségű. Írója egy középkori mondát kelt második életre, mert a kutatások bizonyítják, hogy Faust valóban élt, Mainzban 1450 körüli években. Az ő titokzatos személye köré épült a monda: Johannes Faust, a teológia és a tudományok doktora szerződést köt az ördöggel. Ebben az egyezségben Mefisztó, az ördög, a doktor szolgájaként arra vállalkozik, hogy gazdája minden vágyát, kívánságát teljesíti itt a földön – ha Faust halála után cserébe neki adja a lelkét. Mefisztó segítségével Faust felidézi és feleségül veszi Szép Helénát. Házasságukból fiú születik: Euphorion. Amikor azután a szerződésben megszabott idő lejér, az ördög elviszi Faustot, Heléna és Euphorion is eltűnik. Goethe drámai költeményének is e szerződés a magva. Ebből az alkuból nő ki azután a tulajdonképpeni cselekmény: az élet, a valóság megismerése, Faust útja a világban. A Faust két része kerek, külön tragédia. Az első rész, a Margit-tragédia. Faustnak el kell hagynia szerelmének szűk „kis”-világát és a második részben át kell lépniea „nagy” –világba, hogy megismerje az élet teljességét és ott tettekkel járuljon hozzá gazdagításához. A két rész között nincs törés – szervesen összetartozik.

Színlap

A Rádió Világszínháza: GOETHE drámai költeménye Jékely Zoltán fordításában.

A bevezetőt Képes Géza írta.

A dalbetétek zenéjét Ribáry Antal szerezte.

II. rész zenéjét részben szerezte Farkas Ferenc.

Rendező: Szécsi Ferenc

Fordította: Kálnoky László

A szereposztásból: Faust: Gáti József, Mefisztó: Apáthi Imre

Margit – Gáborjáni Klára, Az Úr – Kőmíves
Sándor, Rafael, Gábor és Mihály arkangyal –
Simon György, Joó László és Bodor Tibor,
Szellem – Deák Sándor, Wagner – Szatmári István,
Tanítvány – Kálmán György, Öreg paraszt – Szemethy
Endre, Boszorkány – Peéry Piri, Márta – Gobbi
Hilda, Bálint – Szakáts Miklós, Erzsi – Sándor Iza

A szereposztásból (2. rész): Faust – Gáti József,
Mephisto – Apáthi Imre, Margit – Gáborjáni
Klára, Ariel – Zolnay Zsuzsa, Kancellár –
Uray Tivadar, Hadszernagy – Földényi László,
Kincstárnok – Szendrő József, Bolond – Raksányi
Gellért, Udvarnagy – Horváth Jenő, Csillagjós –
Perényi László, Kamarás – Márki Géza, Famulus –
Harkányi Ödön, Baccalaureus – Kálmán György,
Wagner – Szathmári István, Homunculus – Lázár
Gida, Heléna – Olthy Magda, Vándor – Horváth
Ferenc, Baucis – Völcsey Rózsi, Philemon –
Pethes Sándor, Lynceus – Ungváry László, Szükség –
Lánczy Margit, Teher – Bakó Márta, Gond – Lukács
Margit, Baj – Jancsó Adrienne

Km. a Földényi Kórus, Földényi János vezetésével
és Szendrey Karper László gitáron
A kísérőzenét Sréter Kálmán állította össze

Dramaturg: Lóránd Lajos

Tartalom:

1957. április 23. 20.20 Kossuth Rádió (207 perc) I. rész:

1957. április 2…

Forrás: Rádió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása

Szerző:
Rendező:
Dramaturg:
Színészek: (28 fő, átl. 45 év)
Fordító:
Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 207 perc
Bemutató dátuma 1957. április 23.
Rádiós műfaji besorolás Hangjáték
Adaptáció
Bemutató médium Kossuth
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Státusz Önálló mű
Eredeti korhatári besorolás Nincs
Szövegforma Vers, Drámai költemény

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió Hivatal

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Gács László (kormánybiztos) (1956-1957);
  • Ifjúsági Osztály: Sándor György (1950-1957);

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.