Dravidák
Csák Gyula hangjátéka
Összefoglalás
Egy fiatal magyar költőt Szófiában ér az 56-os forradalom. Visszafelé Belgrádig jut, ahol megismerkedik néhány ott levő magyarral – a Ludas egy szerkesztőjével, a magyar attaséval, vállalkozókkal, egy kivándorló sportolóval, furcsa alakokkal. A költő a fényképezőgépébe nem fűzött filmet. Amíg otthon lőnek, a költő csókolózik. Kérdés, ki megy haza ezután, és ki megy el és hol van a „haza” egyáltalán.
Zenei betétek: Beethoven: Egmont nyitány
Színlap
Csák Gyula hangjátéka
Szereplők: Költő – Stohl András, Kémnő – Peremartoni Krisztina, Humorista – Mihályi Győző, Karikaturista – Szacsvay László, Sakkozó – Kőszegi Ákos, Vízipólózó – Urmai Gábor, Diplomata – Sztankay István, Kapitalista – Kézdy György, Vasutas – Ambrus András
Zenei munkatárs: Demjén Erzsébet
Dramaturg: Bakonyi Péter
Rendező: Éless Béla
A felvételt Tánczos Tamás és Göblyös Tamás készítette.
1997. február 18., PETŐFI, 21.03
2000. január 5., Petőfi., 21.04
2015. 09. 27
Bakonyi Péter cikke (8. oldal):
”„Miért pont azokat a szegény dravidákat nyúzod?” – kérdezi a darab egyik hőse. „Mert elfelejtettem, hogy kik voltak – feleli a másik – , és így minden rájuk fogható.” Hát ez az – mondja a dramaturg: 1956-ban a világ számos táján élő, valószínűleg a magyarokat is csak ilyesféle „dravidáknak” hitték. Ami az egyik embernek vér és valóság, az a másiknak csak a történelemkönyv egyik lapja, a harmadik pedig csupán színes legendákról értesül. Csák Gyula, a lelkes ifjú költő hetekre idegenben rekedve élte meg az októberi eseményeket, ahogyan nyilván még sokan mások is, akik közül néhányat (az ismert főszerkesztőt, a karikaturistát, és a sakknagymestert) a szerző – mintegy dokumentumként – teljes névvel szerepeltet a hangjátékban, amely természetesen ettől még irodalmi fikció, de egyúttal az egyik legfontosabb dolog is, amit csak író tesz mostanában: újraértékeli a múltat, s benne önmagát, cselekedeteit, eszméit, gondolatait. Akkor a kint rekedt ezrek dilemmája épp az ellenkezője volt annak, ami az itthoni millióké, akiké: elmenni vagy maradni. A Belgrádba szorult néhány magyar hazajönne is, meg nem is. Kimaradtak az eseményekből. De vajon kívül lehet-e maradni abból, aminek hús-vér cselekvőiként fátyolos szemű híveiként, vagy ökölbe szorult kezű ellenzőiként aktív élői és túlélői: áldozópapjai, szenvedői, reménykedői, vagy akár csak szemlélői voltunk még az imént? Lehetünk-e „dravidái” saját sorsunknak?”
A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Csák Gyula hangjátéka
Szereplők:
Költő – Stohl András, Kémnő –
Peremartoni Krisztina, Humorista –
Mihályi Győző, Karikaturista –
Szacsvay László, Sakkozó – Kőszegi
Ákos, Vízipólózó – Urmai Gábor,
Diplomata – Sztankay István,
Kapitalista – Kézdy György,
Vasutas – Ambrus András
A felvételt Tánczos Tamás és
Göblyös Tamás készítette
Zenei munkatárs: Demjén Erzsébet
Dramaturg: Bakonyi Péter
Rendező: Éless Béla
(Felv.:1996.11.25-28. Ea.: 1997.02.18., Ism.: 1997.06.01., 2000.01.05.)
Ismétlések dátumai: 2015-09-27
NAVA ID-k: 2345138
Szerző | |
---|---|
Rendező | |
Színészek | |
Dramaturgok | |
Zenei szerkesztők | |
Technikai munkatársak | |
Korhatár - Ifjúságvédelmi skála | Mindenkinek |
Státusz | Önálló mű |
---|---|
Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték |
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
Bemutató dátuma | 1997. február 18. 21:03 |
Ismétlések adatai |
2015-09-27 |
Játékidő | 50 perc |
Eredeti korhatári besorolás | 12 |
Előforduló releváns játékterek | Üdülőhely/szálloda/fogadó |
Releváns földrajzi régió | Város, Külföld |
Időszinkronitás | Múlt |
Megidézett kor (magyar) | 1956-1959 Forradalom, megtorlás |
Szövegforma | DIalógus |
Történetszál | Egyhősös történet |
Narratíva/konfliktustípus | Keresés, Látogatás egy másik világban |
Dramaturgiai egyéb adatok | Filmszerű, Double plot |
Történet időtartama | Több hét |
Felvétel helye | Stúdió |
Nyelvezet | Köznyelv |
Főbb szereplőviszonyok | Munkakapcsolat, Politikai |
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Író/újságíró |
Főszereplők releváns kora | Fiatal, Középkorú |
Narrátor | Nincs |
Narráció helye | Nincs narrátor |
Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Férfi-nő |
Zenei jellemzők | Átvezetőzene, Kiadott hangfelvétel |
Zenei tipológia | Klasszikus zene |
Bemutató médium | Petőfi |
Címkék |
Forradalom, |
Kódolás kész? | Kész |