A kinevezés
Eredeti cím: Служебный роман
Orosz mű magyar hangjáték-változata
Összefoglalás
Hogyan alakul át egy nőietlen, kemény hivatalvezető nőiessé, és ezzel együtt lesz szerelmes egy őt kritizálni merő alkalmazottjába. A klasszikus musicalek világát idéző zenei betétek (nem utolsósorban a női-férfi és női-női duettek) különösen emlékezetessé teszik a darabot.
A zenés darab 1976-ban készült, amely évben az azonos forgatókönyvből a Szovjetunióban még forgatták a rákövetkező évben bemutatott, nagy sikerű filmet (Служебный роман). A rádiójáték és a film a legtöbb pontok egyezik, de Szenes Iván magyar változatában kivétel például, hogy a magyar darabban a külföldi kiküldetésről érkező vezetőhelyettes Londonból, az orosz változatban Svájcból érkezett; az orosz változatban a zenei betétek szinte észrevétlen jelennek meg a darabban háttérként, összekötő zeneként, a magyar változatban a szereplők fakadnak dalra és táncra; és a magyar darab zenei stílusa több számnál oroszorsabb, mint a szovjet filmben; illetve a verses betét a magyar változatban érthetően magyar szerző műve. A darab másik, talán mélyebb kérdéseket is felvető szerelmi szála (férjezett asszony újra szerelembe esik fiatalkori szerelmébe) a rádiójátékban jobban háttérben marad. A cipőkről szóló jelenet zenéjében a cipő kopogásának megjelenése mind a filmben, mind a rádiós zenében megvan: véletlen-e, vagy sem, kérdés. A magyar darabban a hivatal az Inturist, a szovjet filmben egy statisztikai hivatal – de egy jelenetben a filmben is megjelenik az Inturist buszjárata.
A kemény, de egy románcban meglágyuló fel…
Hogyan alakul át egy nőietlen, kemény hivatalvezető nőiessé, és ezzel együtt lesz szerelmes egy őt kritizálni merő alkalmazottjába. A klasszikus musicalek világát idéző zenei betétek (nem utolsósorban a női-férfi és női-női duettek) különösen emlékezetessé teszik a darabot.
A zenés darab 1976-ban készült, amely évben az azonos forgatókönyvből a Szovjetunióban még forgatták a rákövetkező évben bemutatott, nagy sikerű filmet (Служебный роман). A rádiójáték és a film a legtöbb pontok egyezik, de Szenes Iván magyar változatában kivétel például, hogy a magyar darabban a külföldi kiküldetésről érkező vezetőhelyettes Londonból, az orosz változatban Svájcból érkezett; az orosz változatban a zenei betétek szinte észrevétlen jelennek meg a darabban háttérként, összekötő zeneként, a magyar változatban a szereplők fakadnak dalra és táncra; és a magyar darab zenei stílusa több számnál oroszorsabb, mint a szovjet filmben; illetve a verses betét a magyar változatban érthetően magyar szerző műve. A darab másik, talán mélyebb kérdéseket is felvető szerelmi szála (férjezett asszony újra szerelembe esik fiatalkori szerelmébe) a rádiójátékban jobban háttérben marad. A cipőkről szóló jelenet zenéjében a cipő kopogásának megjelenése mind a filmben, mind a rádiós zenében megvan: véletlen-e, vagy sem, kérdés. A magyar darabban a hivatal az Inturist, a szovjet filmben egy statisztikai hivatal – de egy jelenetben a filmben is megjelenik az Inturist buszjárata.
A kemény, de egy románcban meglágyuló felsővezető nő egy másik daljátékban is megjelenik (Amerikai komédia) és érdekes összevetni Törőcsik Mari (itt) és Váradi Hédi (Amerikai komédia) karaktereinek átalakulását – ketten karakterszínészként a két végletet képviselik, de a két másik oldalról. A rádiódarabról nem találtunk sajtókritikát, bár számos ismétlést ért meg, és különösen a nyitó zeneszám (Sorry) fülbemászló.
Kiemelendő, hogy a darab a szovjet rádió „reklámjával” és egy zeneszámmal kezdődik, és a konferálás csak ezután következik. Ez az eszköz hasonló Orson Welles Világok harca kezdetéhez és nagyon ritka hangjátékban.
Korabeli ajánló
Fényes Szabolcs legújabb zenés játékában a cselekmény hangulatához szervesen kapcsolódó, modern hangszerelésű számokkal lepi meg a hallgatót. Szenes Iván, annyi ismert dal, táncdal versírója, ugyancsak új oldaláról mutatkozik be a rádióban: elsőízben vállalkozott arra, hogy a szövegkönyvet is ő írja. A játék főszereplője Peter Petrov, egy idegenforgalmi vállalat osztályvezető-helyettese – és igazgatónője, akit kollégái maguk között gúnyosan „Katalin cárnő”-nek becéznek. Mi az erősebb „érv” egy adott szituációban: a tiszta emberi érzés vagy a karrier? – erre szeretne megnyugtató választ adni a darab.
Színlap
Zenés játék
Emil Braginszkij és Eljdar Rjazanov vígjátékát rádióra alkalmazta Szenes Iván.
Zenei rendező: Ruitner Sándor.
Zenéjét szerezte: Fényes Szabolcs.
vezényel: Gyulai Gaál Ferenc
rendezte: Dr. Cserés Miklós
Katalin, Inturiszt-fiók vezető – Törőcsik Mari, Viktor Glosz, Igazgatóhelyettes – Lőte Attila, Peter Petrov – Bodrogi Gyula, Ludmilla – Voith Ági, Veronika – Csala Zsuzsa, Olga – Géczy Dorottya, Pincérnő – Mohácsi Irén
90 perc
1976. április 4. vásárnap 20:10-21:39 Kossuth A Rádió Dalszínházának bemutatója
1976. május 16., P 21.01
1977. március 29., P 21.03
1978. április 10. hétfő Petőfi Rádió 21:00
1978. november 2., P 14.35
1979. december 18., K 12.50 A Rádió Dalszínháza
1980. augusztus 5., K 12.50
1981. október 6. K 12:50
1982. június 14., K 20.29
1984. december 18., P 21.31
1989. május 16., P 21.05 Fényes Szabolcs műveiből VII/5
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Rádióra alkalmazó: | ||
| Színészek: (7 fő, átl. 41 év) | ||
| Zeneszerző: | ||
| Zenei rendező: | ||
| Korhatár (ifjúságvédelmi) | Mindenkinek | |
| A korhatár indoklása |
Szerelmi történet |
|
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Játékidő | 90 perc | |||||||||||||
| Bemutató dátuma | 1976. április 04. | |||||||||||||
| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció Fordítás Zenés hangjáték |
|||||||||||||
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Komikus |
|||||||||||||
| Bemutató médium | Kossuth | |||||||||||||
| Régió | Magyarország (közrádió) | |||||||||||||
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió Magyar Rádió Dalszínháza |
|||||||||||||
| Státusz | Önálló mű | |||||||||||||
| Technikai adatok | Monó | |||||||||||||
| Szereposztás |
|
|||||||||||||
| További szereplők |
Voith Ági, Csala Zsuzsa, Géczy Dorottya, Mohácsi Irén |
|||||||||||||
| Forrásmű címe | Служебный роман | |||||||||||||
| Forrásmű első megjelenésének éve | 1977 | |||||||||||||
| Forrásmű típusa | Filmforgatókönyv | |||||||||||||
| Szövegforma | DIalógus | |||||||||||||
| Előforduló releváns játékterek | Hivatal, Otthon |
|
||||||||||||
| Releváns földrajzi régió | Város |
|
||||||||||||
| Időszinkronitás | Szinkron |
|
||||||||||||
| Megidézett kor (nemzetközi) | 1970-1979 Hetvenes évek |
|
||||||||||||
| Történetszál | Kapcsolattörténet |
|
||||||||||||
| Narratíva/konfliktustípus | Szenvedéstörténet, Látogatás egy másik világban, Átváltozás |
|
||||||||||||
| Címkék |
szerelem, munkahelyi szerelem, főnöknő |
|||||||||||||
| Társadalmi címkék |
Magánéleti téma (nem társadalmi) |
|||||||||||||
| Történet időtartama | Több nap |
|
||||||||||||
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus | |||||||||||||
| Felvétel helye | Stúdió | |||||||||||||
| Nyelvezet | Köznyelv | |||||||||||||
| Főbb szereplőviszonyok | Magánéleti (nem szerelmi), Szerelmi/szexuális |
|
||||||||||||
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Hivatalnok, Nem felsővezető agrárértelmiségi vagy szakértelmiségi |
|
||||||||||||
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Erkölcsi lelepleződés (pozitív), Erkölcsi lelepleződés (negatív) | |||||||||||||
| Főszereplők releváns kora | Középkorú | |||||||||||||
| Narrátor | Nincs | |||||||||||||
| Narráció helye | Nincs narrátor | |||||||||||||
| Párbeszédek jellege | Férfi-nő | |||||||||||||
| Zenei jellemzők | Érzelmi, Átvezetőzene, Dalbetét | |||||||||||||
| Dramaturgiai egyéb adatok | Filmszerű, Mediális önreflexió | |||||||||||||
| Zenei tipológia | Tánczene/popzene/esztrád/liftzene | |||||||||||||
| Kódolás kész? | Kész |
A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2021. 09. 28.; Revíziók: 2022. 07. 04.; 2023. 01. 09.; 2023. 01. 10.; 2024. 01. 17.; 2024. 01. 22.; 2026. 05. 23.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Hárs István (1974-1988);
- Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981) | Bozó László (1971-1979); Forrás
- Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
- Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Szabó Éva (?) (1976-1988);
- Ifjúsági Osztály: Faggyas Sándor (1968-1979) | Asperján György (1976); Forrás
- Szórakoztató Osztály: Bozó László (1971-1979); Forrás
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.


