** Kaland (1929) **
Összefoglalás
„Kaland“ a budapesti rádióban. Csütörtökön, Nagy boldogasszony napján újtípusú rádiójáték kerül a budapesti mikrofon elé. Kugel Ernő, a „Kaland“ szerzője az eddigitől teljesen eltérő úton haladva akarja megoldani a rádiójáték hatalmas problémáját. A „Kaland“ voltaképpen nem egyéb hangmozinál, amely hivatva lenne arra, hogy éppen úgy kihasználja az akusztikai térlehetőségeket, mint ezt a mozi a vizuális térrel teszi. A hangmozi lényege: a cselekmény nem részletekre taglalva gördül, tehát nincs felvonásokra vagy jelenetekre osztva, nem egy meghatárolt helyen játszik, hanem a vizuális mozihoz hasonlóan, állandóan a jövő és kibontakozás felé peregve, változtatja színhelyét. A budapesti bemutató után a közönség lesz hivatva arra, hogy véleményt nyilvánítson az új műfajkísérlet felett és megmondja, akarja-e ennek továbbfejlesztését. A hangjátékot Csanády György, a stúdió rendezője viszi mikrofon elé. A bonyolult technikai rendezési munkálatok élén Tomcsányi István postafőmérnök áll. Kettőjük munkájának eredője a hangjáték sikere. A darab főszerepeit Gárdos Kornélia, Vándory Margit, Gyöngyössy Erzsi, Dózsa István, Vándory Gusztáv és Körmendy János alakítják. (Nemzeti Ujság, 1929. augusztus 14 / 183. szám)
A berni Stúdió a közeljövőben be fogja mutatni Kugel Ernő „Kaland „című hangjátékát, amelyet néhány héttel ezelőtt mutatott be a pesti rádió. (Délibáb 1929-08-31 / 35. szám)
Színlap
Irta Kugel Ernő.
Rendezi Csanády György, a stúdió rendezője.
Rendőrkapitány – Körmendy János
Vándory Gusztáv
Vándory Margit
Gárdos Cornélia
Somló István
Dózsa István
1929. augusztus 15. Rádió Budapest 20-21 Hangjáték a stúdióból.
Korabeli ajánlószöveg
Újszerű hangjáték-bemutató a rádióban. H. G. Wells a rádiónak nem jósol nagy jövőt, a rádió-drámát pedig csak a vakok számára való műfajnak tekinti, de elismeri, hogy a vakokon kívül a szenvedő (beteg) és a magányos emberek érzik igazán a hangközlés jelentőségét. Szenvedők, magányosok meg vakok bizony sokan élnek közöttünk és csupán ezek számára is érdemes fejleszteni a rádió-drámát. Kugel Ernő Kaland című újszerű „hangmozikísérlet“-e ezt próbálja meg. Elgondolása az, hogy miként, a film látomásszerűen hajszolja idő és tér kötöttsége nélkül a pergő képeket, ugyanígy hangképekben, filmütemben, hallucinációszerűen pergessék le a hangdrámát. A hang után való elképzelés természetesen nem versenyezhet a szemünk elé jelenülő mozgóképpel, a lefényképezett élettel. A kísérlet mégis érdekes és jelentős.
A kaland első jelenete az expresszen történik, azután gyors ütemben a szálló és rendőrség irodája, telefonbeszélgetések, az utca, a tánchelyiség, a szerkesztőségi telefonon írógépbe diktált tudósítás, a repülőtéri telefonbeszélgetés a szállószobában lefolyó házkutatás jelenete következik a végkifejlésig, filmszerűen pergő ütemben. Megoldásra vár még azonban a hangképek elválasztása, mert a hosszas bugás megtévesztő és választó jelnek nem alkalmas, továbbá egy hang több alakot ne ábrázoljon, mert az megtéveszt. Körmendy János (rendőrkapitány) beszéde képzeltette el legjellemzőbben alakítását, amit a színes, tiszta hang, értelmes beszéd a legalkalmasabb rádióelőadásra. Vándory Gusztáv is képzelhetően beszél, csak néha gyorsít, halkít, ilyenkor szavai elmosódnak. Vándory Margit, Gárdos Cornélia, Somló István és Dózsa István alakítását, illetve hangját említjük meg. Csanády György rendezése izgalmas, életteljes hangulatot idézett fel. Helyes, ha a rádión minél színesebb, tisztább hangú és minél érthetőbb beszédű színészeket szerepeltetnek (Pesti Hirlap 1929-08-17 / 185. szám)
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Technikai munkatársak |
Csanády György
Somló István (27)| Játékidő | 60 perc |
|---|---|
| Bemutató dátuma | 1929. augusztus 15. |
| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték Ars acustica |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Krimi |
| Bemutató médium | Rádió Budapest |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |