Drámai legenda
Szerző: Egri Viktor
Szereposztás: Lázár doktor – Gregor Martin, Bálint Márton – Nagy Jenő, A krónikás – Sípos Ernő
Közreműködők: Gregor Martin, Nagy Jenő, Sipos Ernő
Rendező: Klimits Lajos
Bemutató dátuma: 1961. május 14.
Csehszlovák Rádió magyar adása (Pozsony)
Egri Viktor új rádiójátékaa fasizmus embertelenségeit idézi, a szlovák hazafiak ellenállásának, a partizánharcoknak állít emléket. Noha a téma nem új — különféle típusokat felvonultatva már sokan megírták az ellenállás történetét —, Egrinek rendkívül szép nyelvezete, meleg líraisága, nem utolsó sorban élményei diktálta meggyőződése és nagyon helyes felismerése mégis sikerült újat, érdekeset révén mondania. Vonatkozik ez különösen a mindig mindenkinek jót akaró, soha senkinek nem ártó értelmiségi és a zsidók szerepének bemutatására. Az előbbire vonatkoztatva Egri darabjában egyértelműen kimondta: „Veszett farkasok ellen a jóság, a humanizmus semmit sem ér”. Az utóbbiaknak — akik közül egykor sokakat illettek „gyáva halállal”, mert ellenállás nélkül mentek meghalni — Egri megfogalmazta a fasizmussal szembeni egyedül helyes magatartást: „védekezni, ölni kell” … Másutt: „Ki népéért halni tud, a szívekben örök és halhatatlan”. A darab végső mondanivalója pedig: „E kornak gonosztetteit feledned sohsem szabad”. Egri Viktor A tüzet rettegik a farkasok című rádiójátékának véleményünk szerint elsősorban gondolatgazdagsága, nyelvi szépsége, harcos agitatív szerepe külcsönöz rangot, értéket. Formailag a darab kevésbé sikerült, kevésbé alkalmazkodik a rádiójátékkövetelményeihez. A sokszálú cselekmény, az aránylag nagyon sok (több mint húsz) szereplő nem rádiójátékszerű… A rádiójátéka drámai műveknek rádióelőadásra született fajtája. A dráma alaptörvényei a rádiójátékesetében azonban némileg módosulnak. Itt is döntő a cselekmény, a nyelv, sokkal szabadabban lehet azonban bánni az idővel és a hellyel, míg a helyszín érzékeltetésénél és a jellemábrázolásnál figyelembe kell venni, hogy csupán hanghatásokról lehet szó. Egri műve esetében a rendező élt a darab adta ez irányú lehetőségekkel: hanghatásokkal, aránylag jól érzékeltette a harcokat, a szabad teret, az egységek felvonulását. Ami a jeleneteket, a képeket és általában a jellemábrázolást illeti Egri műve ebben a tekintetben is eleget tesz a rádiójátékkövetelményeinek. A tüzet rettegik a farkasokban megtalálható a színműírás minden füllel érzékelhető kelléke: a monológ, a párbeszéd, a nagyobb együttes. Nem veszi azonban lembe a műfaj korlátait, ezek figyeközül is a legfontosabbat, azt, hogy a rádiójátéknakcsak kevés szereplője lehet (a hallgató túl sok hangot nem tud megkülönböztetni) ugyanakkor a cselekménynek lehetőleg egyszerűnek kell lennie, nem szabad túl sok szálból állnia. Mivel a darab ellenkezőleg épült fel, az előadás során olyan törés állt be, amely késleltette a dráma kibontakozását és csökkentette az események iránt az érdeklődést. Véleményünk szerint hiba — s ez a magyar rádiószínpad legtöbb bemutatójára vonatkozik — hogy nem tisztázzák a műsoridőt sem. Bemutatóik általában két órát tartanak, noha a jó rádiójátékokmaximális időtartama 80-90 perc. Sokszor tehát – mint jelen esetben is — kevesebb szereplő, rövidebb műsoridő többet nyújthatott volna. tor Említett gyengéi ellenére Egri Vikor rádiójátékaszórakoztatott, tanulsággal szolgált. Mondanivalójánál fogva nagyszerűen illett a felszabadulás évfordulójára. Az előadásért egyaránt dicséret illeti a rendező Klimits Lajost, és a szereplőket, akik közül különösen a Lázár doktort alakító Gregor Martin, a Bálint Mártont alakító Nagy Jenő és a krónikást alakító Sípos Ernő játéka tetszett. BALÁZS BÉLA (Új Szó, 1961. május 12.)
Klimits Lajos