Szabad életünk törvénye
Asztalos Sándor elbeszélő költeménye
Elmondja Gábor Miklós
Rendező: Ispánki János
„Szabad életünk törvénye” a mi alkotmányunk, a magyar dolgozó nép alkotmánya, amely augusztus 20-án lesz kétesztendős. Egy fiatal költő, Asztalos Sándor, ünnepi hangú kölzeményt írt az évfordulóra. Hatalmas lélekzetű versében felvillan a múlt, kísértenek a fasiszta pokol képei: „Járt az őrült körbe-körbe, Csattogott a foga, Milliókba mart a körme…” Ebben a borzalmas éjszakában a Párt őrizte a felszabadulás lángját… És amikor a Vörös Hadsereg leverte rőlunk a rabság bilincsét – elindulhatott országunk azon az úton, amely az Alkotm,ány megszületéséhez vezetett: – „Alkot,ányunk jelenti hát E nagy határt, E földet, Jelenti hát Szabad Hazánk, Síkságod, hegyed, völgyed… Jelenti már a békét, Jelenti már a nagyvilág minden velünk egy néppét, S a Szovjetet, aa Szovjetet A nagy Sztálinnal élen És az erőt, mit nem lehet legyőzni semmiképpen”…
1951. március 4., K 17.00
1951. augusztus 7., K 18.00
Szerző | |
---|---|
Rendező | |
Színészek |
Játékidő | 40 perc |
---|---|
Bemutató dátuma | 1951. március 04. |
Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció Felolvasás |
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
Forrásmű típusa | Elbeszélő költemény, Vers |
Szövegforma | Felolvasás, Elbeszélő költemény, Vers |